32 cikk rendezése:
1. cikk / 32 Munkába járás költségtérítése
Kérdés: A 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet szerinti munkába járás költségtérítése a bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében - azok árának legalább 86%-a - adómentes juttatásnak minősül? Amennyiben a dolgozó elhagyja a számlát vagy a bérletszelvényt, akkor egyéb jövedelemként kell elszámolni, amely után a munkáltató és a munkavállaló közterhet fizet. A gépkocsival történő munkába járás esetén oda-vissza kilométerenként 30 forint szintén adómentes (maximum 30 forint) a jelenleg érvényben lévő kormányrendelet szerint?
2. cikk / 32 Családi vállalkozás tagjainak adózása
Kérdés: Egy családi vállalkozás több cégformában tevékenykedik, egyéni vállalkozás és kft. jelen esetben. A család egyik tagja üzletvezetőként dolgozik az egyéni vállalkozásban, ahol munkabért kap, a kft.-ben pedig ügyvezető. A kft.-ben kaphat-e költségtérítést, és ha igen, milyen levonások terhelik? A költségtérítésnek van-e alsó vagy felső határa?
3. cikk / 32 Utazási költségtérítés
Kérdés: Egy szakképzési centrum Budapestről Budaörsre teszi át a székhelyét. A munkavállalók nagy része budapesti lakos, az új székhelyre csak budapesti BKV-bérlettel és egy kiegészítő bérlettel tudnak menni, mely Budapest és Budaörs között érvényes. Kötelező-e megtéríteni a budapesti helyi bérletet és a budaörsi kiegészítő bérletet 86%-ban? Milyen adókötelezettség keletkezik a juttatás után?
4. cikk / 32 Önkormányzat tulajdonában lévő gépjármű "tankolási" költsége
Kérdés: Önkormányzatunk a jegyző részére egy elektromos autót biztosított használatra. Az autó "tankolására" a jegyző otthonában a saját elektromos hálózatából kerül sor, ami havi 25 000 forint kiadást jelent. Ilyen esetben, amikor a járművet a munkáltató biztosítja, de az azzal kapcsolatos "tankolási" költségek a munkavállalót terhelik, jár-e a kilométerenkénti 15 forint költségtérítés?
5. cikk / 32 Átvezényelt egészségügyi dolgozók szállítása és étkeztetése
Kérdés: Egy COVID-kórházzá nyilvánított intézményben október közepétől más kórházakból átvezényelt dolgozók végeznek egészségügyi ellátást. Az 521/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján biztosítani kell számukra a szállítást és az ellátást (étkeztetés). A kórház főigazgatója megkereste az ÁEEK-et hivatalos állásfoglalás miatt, de arra még nem kapott választ.
Étkezés: Az Ecostat-program ebédjegy modulban név szerint külön rögzítik az átvezényelt dolgozókat és az általuk rendelt menüket. A megrendelt menük alapján havonta egyszer számla készül, mely mint idegeneknek nyújtott étkeztetés kerül bevételként könyvelésre. A számlát azonban az átvezényelt dolgozónak nem kell fizetni, ezért a kiállított számlákat egy úgynevezett technikai bankban egyenlítik ki egyéb tétellel szemben, melyet egyéb külső személyi juttatásra (K123 rovat) könyvelnek. A kötelezettségvállalás modulban egy szerződés kerül létrehozásra, melyben kötelezettséget vállal az intézmény a dolgozók ellátására, így erre fel tudják dolgozni az egyéb tételt. Helyes-e ez az elszámolás és könyvelés? Ezen dolgozók étkezése után (mivel külső személyi juttatás) mit kell megfizetni?
Szállítás: 1. Vannak olyan dolgozók, akiket külső vállalkozó szállít, és aki személyszállítást számláz le. Ez K337-en többletköltségként fog megjelenni? 2. Vannak átvezényelt dolgozók, akik személy-autóval közlekednek. A közlekedési költségtérítést hogyan kell elszámolni, ha azt egy másik kórház számlázza tovább, vagy maga az átvezényelt dolgozó nyújthatja majd be költségtérítési kérelemmel?
Étkezés: Az Ecostat-program ebédjegy modulban név szerint külön rögzítik az átvezényelt dolgozókat és az általuk rendelt menüket. A megrendelt menük alapján havonta egyszer számla készül, mely mint idegeneknek nyújtott étkeztetés kerül bevételként könyvelésre. A számlát azonban az átvezényelt dolgozónak nem kell fizetni, ezért a kiállított számlákat egy úgynevezett technikai bankban egyenlítik ki egyéb tétellel szemben, melyet egyéb külső személyi juttatásra (K123 rovat) könyvelnek. A kötelezettségvállalás modulban egy szerződés kerül létrehozásra, melyben kötelezettséget vállal az intézmény a dolgozók ellátására, így erre fel tudják dolgozni az egyéb tételt. Helyes-e ez az elszámolás és könyvelés? Ezen dolgozók étkezése után (mivel külső személyi juttatás) mit kell megfizetni?
Szállítás: 1. Vannak olyan dolgozók, akiket külső vállalkozó szállít, és aki személyszállítást számláz le. Ez K337-en többletköltségként fog megjelenni? 2. Vannak átvezényelt dolgozók, akik személy-autóval közlekednek. A közlekedési költségtérítést hogyan kell elszámolni, ha azt egy másik kórház számlázza tovább, vagy maga az átvezényelt dolgozó nyújthatja majd be költségtérítési kérelemmel?
6. cikk / 32 Kiküldetés vagy hivatali út
Kérdés: Egyik dolgozónk Budapesten lakik és otthon dolgozik, de a munkaszerződése szerint hetente két napot az intézmény székhelyén, Nagykanizsán kell dolgoznia. A Budapest-Nagykanizsa közötti utazást és a szállásköltségét kiküldetésként számoltuk el. Helyesen jártunk el, vagy hivatali útnak kellene tekinteni?
7. cikk / 32 Munkába járás egy autóval
Kérdés: Két dolgozónk házaspárt alkot, egy autóval járnak dolgozni, és a feleségnek nincs is jogosítványa. A feleség is kéri a 15 Ft/km munkába járási költségtérítést, de szerintünk nem jár neki, mert nincs költsége a munkába járással kapcsolatban.
8. cikk / 32 Munkába járás költségtérítése – átalány költségtérítés és bérlet árához való hozzájárulás "vegyesen"
Kérdés: Alkalmazottunk vidéken, egy faluban lakik, és Budapestre jár be dolgozni oly módon, hogy egy vidéki városig személygépkocsival közlekedik, onnan pedig vonattal utazik Budapestre. Alkalmazottunknak óvodai ellátást igénybe vevő gyermeke van. A 39/2010. Korm. rendelet 4. §-ának d) pontja alapján a falu és a vidéki város közötti útszakaszra az Szja-tv. 25. §-a (2) bekezdésének b) pontjában szereplő 9 Ft/km költségtérítést szeretné igénybe venni. A vidéki város és Budapest közötti szakaszra pedig utazási bérlet ellenében kívánja igénybe venni az utazási költségtérítést [Szja-tv. 25. § (2) bekezdés a) pontja]. Adómentesen kifizethető részére mindkét költségtérítés azonos időszakra, tekintettel arra, hogy a különféle költségtérítéssel érintett útszakaszok között nincs átfedés?
9. cikk / 32 Képzéshez kapcsolódó utazási költség megtérítése
Kérdés: Költségvetési intézmény két dolgozója tanulmányi szerződéssel OKJ-s képzésben vesz részt. A tanulmányi szerződésben rögzítésre került, hogy a képzéshez kapcsolódó utazási költséget a munkáltató megtéríti a munkavállaló részére. A két dolgozó tanulmányi jogviszonya alapján diákbérlet vásárlására jogosult. A Volán-társaság a számlát – mivel tanulóbérletről szól – csak a dolgozó nevére tudja kiállítani. Ebben az esetben milyen jogcímen lehet kifizetni a tanulóbérlet árát (munkavállaló nevére kiállított áfás számla), kiküldetésként vagy adómentes juttatásként elszámolható-e?
10. cikk / 32 Kerékpárral történő munkába járás támogatása
Kérdés: Költségvetési szerv a kerékpárral történő munkába járás támogatására éves költségkeret mértékéig, a felmerülő javítási és alkatrészköltségeket munkavállalóinak számla ellenében tervezi megtéríteni. Az elszámolás rendjét külön szabályzatban kívánja rögzíteni. Az így adott költségtérítés adómentes-e az azt igénybe vevő munkavállalók és a munkáltató részéről? Az elszámolást mely rovaton javasolják kimutatni?
