Melegétkezéssel kapcsolatos juttatás

Kérdés: Iskolánkban a közalkalmazottak az Szja-tv. szerinti 6000 Ft-os étkezési utalványt, vagy a 12 000 Ft-os melegétkezést kapják választásuk szerint. A melegétkezésnél vetődik fel pár kérdés. Iskolánk dolgozóinak a mellettünk lévő óvodában van lehetőségük kedvezményes étkezés igénybevételére. Van, aki igénybe veszi, van, aki nem (nem kötelező). Ha valaki igénybe veszi, akkor sem biztos, hogy a hónap minden napján. Ilyenkor az óvoda számlát állít ki a dolgozó nevére. Ha mindennap étkezik a dolgozó, akkor sem tudja igénybe venni a teljes 12 000 Ft-os keretet. A fennmaradó összegre hozhat-e számlát a munkavállaló? A számlának a munkáltató nevére vagy a munkavállaló nevére kell szólnia?
Részlet a válaszából: […] ...Megállapodásban kerül rögzítésre, hogy milyenfeltételekkel biztosítja a munkáltató az étkezési hozzájárulást. Ezen túlmenőena költségvetési szerven belül egyéb szabályzatban vagy intézményvezetőiutasításban is rögzíteni kell a természetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 8.

Teljesítés időpontja

Kérdés: Költségvetési intézmény vagyunk. A távközlési hálózatok és nyilvános távbeszélő-állomások fenntartási és hibaelhárítási munkálataival az intézmény egy külső céget bízott meg. A szerződés szerint a külső cég csak akkor számláz, ha karbantartási munkák ténylegesen felmerültek, azzal, hogy a díjakat egy összegben, negyedévente kell fizetni a cég által kibocsátott karbantartási igazolás alapján 60 napon belül. Rendelkezésre állási díj nem merül fel. Kérdésünk, hogy folyamatosan teljesített karbantartásnál mi a teljesítés időpontja? Lehet-e a teljesítés időpontja a karbantartási igazolás dátuma vagy a tényleges fizetési határidő? Jól gondoljuk, hogy a fizetési határidő a teljesítés napja?
Részlet a válaszából: […] 2003. január 1-jétől az Áfa-tv. jelentősen módosult. Afolyamatosan teljesített szolgáltatások köre szűkült, így jelenleg csak aközüzemi szerződések keretében nyújtott termékértékesítés ésszolgáltatásnyújtás, valamint olyan távközlési szerződések keretében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 12.

Önkormányzat részvétele gazdasági társaságban

Kérdés: 100%-ban önkormányzati tulajdonú, illetve önkormányzati többségi tulajdonú kht.-nak átadott pénzeszközt hová kell könyvelni? Pénzeszközátadás nonprofit szervezeteknek, vagy pénzeszközátadás önkormányzati többségi tulajdonú egyéb vállalkozásnak? Hány százalékos tulajdoni hányad jelent többségi tulajdont egy vállalkozásban vagy nonprofit szervezetben?
Részlet a válaszából: […] ...tulajdon meghatározásával kapcsolatban akövetkező előírásokat kell figyelembe venni.– Az Áht. 95. § (1) bekezdése szerint a költségvetési szervcsak olyan gazdálkodó szervezetben vehet részt, vagy olyan szervezetet alapíthat,amelyben felelőssége nem haladja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 6.

Többcélú kistérségi társulások

Kérdés: Egy kistérségi többcélú társulásnál alkalmazásban álló dolgozók munkaszerződéssel vannak felvéve, a környező társulásoknál viszont a dolgozók köztisztviselők. Hová helyezik a jelenleg hatályos jogszabályok ezen társulásokat, illetve milyen kilátás van a jövőre nézve?
Részlet a válaszából: […] ...és vagyongazdálkodás, a területrendezés, azesélyegyenlőségi program megvalósítása. A társulás a feladatok ellátása érdekébenköltségvetési intézményt, gazdálkodó szervezetet alapíthat. A társulásalkalmazottjainak foglalkoztatására pedig az Mt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 4.

Külön juttatás közterhei

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalni a "0. havi juttatás"-t terhelő közterhek fizetésére vonatkozó előírásokat, különös tekintettel a biztosításijogviszony-szünetelés esetére. A 2003. évi XCV. tv. 30. § (1) bekezdése 2004. február 1-jétől módosította a Kjt. 68. §-át. Alapvetően megváltoztatták a jogosultság feltételeit. Egyetlen törvényi feltétel, hogy a közalkalmazott a tárgyév január első napján közalkalmazotti jogviszonyban álljon. Így a közalkalmazotti jogviszony formális fennállása esetén is ki kell fizetni az egyhavi különjuttatást, tehát a közalkalmazotti (biztosítási) jogviszony szünetelése (GYES, GYED, fizetés nélküli szabadság, keresőképtelenség stb.) ellenére is jogosult a közalkalmazott erre a juttatásra? A 13. havi illetmény eddig is speciális megítélés alá esett a nyugdíj, az egészségbiztosítási ellátások szempontjából. Rendszeres vagy nem rendszeres juttatásnak minősül? Az egészségbiztosítási ellátásoknál milyen vonatkozási időtartam tartozik hozzá? Hogyan kell rendezni a járulékokat, amennyiben 2005. évben az érintett munkavállaló nem biztosított (egész évben szünetel a biztosítási jogviszonya)?
Részlet a válaszából: […] ...alábbiakszerint alakul.A foglalkoztatott a nyugdíjjárulékot a járulékalapulszolgáló jövedelme, legfeljebb azonban a Magyar Köztársaság költségvetésérőlszóló törvényben az egy naptári napra meghatározott összeg naptári évreszámított összege után fizeti meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 26.

Közösségi adószám igénylése és használata

Kérdés: Költségvetési intézmény vagyunk, szükséges-e közösségi adószámot igényelnünk? Ha igen, milyen további kötelezettséggel jár? Gondolok arra, hogy az áfabevalláson kívül havi adatszolgáltatásra is kötelezettek leszünk, annak ellenére, hogy nem történik intézményünk részéről Unión belüli kereskedés?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a költségvetési intézménynek szüksége van-e a közösségi adószámra, több tényezőtől is függ.Az első eldöntendő kérdés, hogy a költségvetési szerv az Áfa-tv. 4/A. §-a értelmében áfaalanynak minősül-e vagy sem. A költségvetési szerv csak abban az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 10.

Ingyenes étkeztetés áfakötelezettsége

Kérdés: A jogszabályon alapuló ingyenes étkeztetés után kell-e áfát fizetni, illetve befolyásolja-e a levonási jogot?
Részlet a válaszából: […] ...egyházi intézményeknél az Áfa-tv. 33. § (6) bekezdés szerint egyébként adóköteles szolgáltatást az adólevonás szempontjából tárgyi mentesnek kell kezelni azon igénybevevők vonatkozásában, akiknek a szolgáltatás ingyenes. Ez azt jelenti,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 16.

Ingyenes étkeztetés és üdültetés áfája

Kérdés: Költségvetési szerv jogszabály alapján ingyenesen is étkeztet. Az étkeztetéshez kapcsolódó áfa teljes összegben, vagy csak az arányosítás szabályai szerint vonható le? Kell-e áfát fizetni? Ugyanez a költségvetési szerv saját döntése alapján saját üdülőjében dolgozóit ingyenesen, nyugdíjasait a külső igénybevevők térítési díjának 50%-áért üdülteti. Keletkezik-e áfafizetési kötelezettség, és mi az alapja? Van-e lehetőség, és milyen arányban adólevonásra?
Részlet a válaszából: […] ...az Áfa-tv. 33. § (4) bekezdés szerint az egyébként adóköteles szolgáltatást az adólevonás szempontjából tárgyi adómentesnek kell tekinteni azon igénybevevők vonatkozásában, akik felé a szolgáltatásnyújtás ingyenes. Ez azt jelenti, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.
1
2