A kisadózó vállalkozás értelmezése

Kérdés: A Katv. 2021. január 1-jétől hatályba lépő rendelkezései szerint az alábbi esetekben merül fel a kifizetőt terhelő 40%-os adófizetési kötelezettség 3 millió Ft bevétel felett:
– 8. § 6a) bekezdése szerint, ha az Art. szerinti kifizető olyan kisadózó vállalkozásnak juttat bevételt, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, e juttatás után a juttatás hónapját követő hónap 12. napjáig 40%-os mértékű adót állapít meg, vall be és fizet meg. A bevallásban a kifizető feltünteti a kisadózó vállalkozás adószámát, nevét és címét.
– 8. § (6b) bekezdése szerint, ha a kisadózó vállalkozás olyan külföldi illetőségű jogi személytől, egyéb szervezettől (a továbbiakban: külföldi kifizető) szerez bevételt, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, e bevétel után az annak megszerzése hónapját követő hónap 12. napjáig 40%-os mértékű adót fizet.
– 8. § (6c) bekezdése szerint, ha az Art. szerinti kifizető a tárgyévben ugyanazon kisadózó vállalkozásnak az év elejétől összesítve 3 millió forintot meghaladó összegű bevételt juttat, a 3 millió forintot meghaladó összegű juttatás után 40%-os mértékű adót fizet. Az adó alapjának meghatározása során nem kell számításba venni azt az összeget,
a) amely után a kifizető a (6a) bekezdés alapján 40%-os mértékű adót köteles fizetni,
b) amelyet a kifizető az Egészségbiztosítási Alapból származó finanszírozásként juttat az egészségügyi szolgáltató kisadózó vállalkozásnak,
c) amelyet a kifizető jogszabályban meghatározott díjszabás alapján juttat az arra jogosult kisadózó vállalkozásnak, vagy
d) amelyet az Áht. szerint költségvetési szerv kifizető juttat a kisadózó vállalkozásnak.
A d) pont szerinti Áht. költségvetési szerv alatt az önkormányzat is értendő, azaz az önkormányzat is költségvetési szervnek tekintendő a szabály értelmezésénél?
Részlet a válaszából: […] ...Áht. 7. §-ának (1) bekezdésében rögzíti a költségvetési szerv fogalmát, amely alapján a költségvetési szerv közfeladat ellátására létrejött jogi személy. A költségvetési szerv alapításáról jogszabály vagy alapító okirat rendelkezik, az önkormányzatok,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 9.

Kisadózó vállalkozások adózása

Kérdés: A Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslat (Önálló iromány száma: T/10856., 36. módosító pont) 83. §-a a 2012. évi CXLVII. törvény 8. §-ával kapcsolatosan a következőt tartalmazza.
(6c) Ha az Art. szerinti kifizető a tárgyévben ugyanazon kisadózó vállalkozásnak az év elejétől összesítve 3 millió forintot meghaladó összegű bevételt juttat, a 3 millió forintot meghaladó összegű juttatás után 40 százalékos mértékű adót fizet. Az adó alapjának meghatározása során nem kell számításba venni azt az összeget,
a) amely után a kifizető a (6a) bekezdés alapján 40 százalékos mértékű adót köteles fizetni,
b) amelyet a kifizető az Egészségbiztosítási Alapból származó finanszírozásként juttat az egészségügyi szolgáltató kisadózó vállalkozásnak,
e) amelyet a kifizető jogszabályban meghatározott díjszabás alapján juttat az arra jogosult kisadózó vállalkozásnak, vagy
d) amelyet az Áht. szerinti költségvetési szerv kifizető juttat a kisadózó vállalkozásnak.
Az Áht. alábbi paragrafusa alapján úgy értelmezzük, hogy a helyi önkormányzat nem költségvetési szerv.
105/A. § (1) A helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás, a térségi fejlesztési tanács és a jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személy (e paragrafus alkalmazásában a továbbiakban: nem költségvetési szerv törzskönyvi jogi személy) az alapító szerv által vagy törvényben meghatározott napon jön létre és szűnik meg.
1. A helyi önkormányzat költségvetési szerv?
2. A fenti törvénymódosítás értelmében a helyi önkormányzatnak 2021-től a kisadózó vállalkozásnak a 3 millió forintot meghaladó összegű juttatás után 40 százalékos mértékű adót kell fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...Helyesen értelmezi, hogy az önkormányzat nem költségvetési szerv.2. A jogszabály szövege alapján jelenleg úgy értelmezhető, hogy pl. az önkormányzat polgármesteri hivatalára és intézményeire nem vonatkozik a 40%-os adófizetés, de az önkormányzatra igen.A probléma...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 9.

Nyugdíjas foglalkoztatása önkormányzatnál Mt. hatálya alatt

Kérdés: Önkormányzatnál jelenleg foglalkoztatott, Mt. hatálya alá tartozó dolgozó nyugdíjba vonul. Nyugdíjasként szintén nem az Mt. hatálya alá tartozóként ugyanabban a munkakörben alkalmazható-e?
Részlet a válaszából: […] ...kell létesíteni.2018-tól a közérdekű nyugdíjas-szövetkezet keretében történő munkavégzés megoldást jelenthet, amennyiben az alapján költségvetési szerveknél is lehet majd azonos feltételekkel munkát végezni.A nyugdíjas-szövetkezetnek csak olyan természetes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 7.

Önkormányzati kerékpárút építése

Kérdés: Egy építőipari cég 2011-ben szerződést kötött önkormányzatunkkal kerékpárút építésére. A szerződéskötéskor a polgármesteri hivatal adószámát adtuk meg, tekintve hogy ekkor az önkormányzatnak saját adószáma nem volt. A polgármesteri hivatal adószámában a 2-es áfakód szerepel, azaz a polgármesteri hivatal az általános szabályok szerint adózik. A kerékpárút építése kapcsán az első részteljesítés még 2011-ben teljesült, amelyre a fordított adózást alkalmazva állította ki az építőipari cég a részszámlát (a munka hatóságiengedély-köteles), és ezt az önkormányzat decemberben kézhez vette. Az államháztartásról szóló törvény és a végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet újraszabályozta az önkormányzatok és a polgármesteri hivatalok költségvetését és gazdálkodását, amelynek következtében önkormányzatunk saját adószámot kért. Az adószámkéréssel egy időben önkormányzatunk alanyi adómentességet választott (áfakódja 1-es). Kérdés, hogy a beruházás további részét milyen módon kell leszámláznia az építőipari cégnek, alkalmazható-e a további részteljesítésekre is a fordított adózás vagy sem?
Részlet a válaszából: […]  A kérdés megválaszolásához először is tekintsük át Áfa-tv.vonatkozó rendelkezéseit. Az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének b) pontjaalapján az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti(fordított adózás), a szolgáltatás nyújtásának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 31.

Melegétkeztetés mint béren kívüli juttatás

Kérdés: Az Szja-tv. 71. §-a (1) bekezdésének ba) pontja értelmében béren kívüli juttatásnak minősül a munkahelyi (üzemi) étkezés. Jogosult-e a polgármesteri hivatal – mint munkáltató – (amely önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, de konyhát nem üzemeltet) dolgozója ilyen jogcímen étkezési szolgáltatást igénybe venni olyan konyhától, amely önkormányzati fenntartású, de nem közvetlenül a polgármesteri hivatalhoz tartozik (tehát a konyhai szolgáltatást nyújtó intézmény nincs feltüntetve a polgármesteri hivatal alapító okiratában telephelyként), a polgármesteri hivatal ugyanakkor székhelyén/telephelyén tud(na) étkezőhelyet biztosítani (kiszállítással), továbbá a konyha nemcsak a saját dolgozóit szolgálja ki, hanem akár külső vendégeket is? Konkrétan: a polgármesteri hivatal dolgozói szeretnék igénybe venni az önkormányzat által fenntartott iskola/városi kincstár konyhája által nyújtott étkezési szolgáltatást a polgármesteri hivatal étkezdéjében (kiszállítással) béren kívüli, kedvezményes adózású juttatásként maximum havi 12 500 Ft értékben. (A konyhát üzemeltető iskola/városi kincstár önállóan működő, illetve önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.) Van-e erre lehetőség a vonatkozó jogszabályi keretek között, ha igen, milyen feltételekkel (nyilvántartás, elszámolás stb.)? Ha nem, akkor melegétkezés tekintetében kedvezményes adózású béren kívüli juttatásként csak az Erzsébet-utalvány, illetve a SZÉP kártya adható 2012-ben?
Részlet a válaszából: […]  A polgármesteri hivatal béren kívüli juttatáskéntmunkavállalóinak a városi kincstár által biztosított étkezési szolgáltatásátabban az esetben tudja biztosítani, ha a polgármesteri hivatal telephelyénolyan melegítőkonyha működik, amely rendelkezik működési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 20.

Testvérváros polgármesterének vendéglátogatása

Kérdés: Egy önkormányzat saját üdülőjében egy hétre vendégül látja egyik testvérvárosának polgármesterét és családját. Milyen főkönyvi számlára kell könyvelni a kifizetést, és milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik?
Részlet a válaszából: […] ...közötti átkönyveléstvegyes, pénzforgalom nélküli könyvelési tételként kell könyvelni.A reprezentációs kiadások után a költségvetési szerveknek azéves bevétel (ideértve az állami támogatást is) 1%-áig, illetve 25 millió Ft-ignem keletkezik adó-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 11.

Polgármesteri hivatal, illetve önkormányzat adószáma

Kérdés: A községi önkormányzatnak és a polgármesteri hivatalának az adószáma megegyezik? Nem kell, hogy külön legyen az önkormányzatnak és külön a polgármesteri hivatalnak? Nem körjegyzőség esetén? Melyik jogszabály határozza meg?
Részlet a válaszából: […] ...saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat, tekintet nélkül annakhelyére, céljára és eredményére.A polgármesteri hivatal mint költségvetési szerv jogképes,az önkormányzatok is jogi személyiségű szervezetek, amelyek jogképesek, éssaját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 7.

Önkormányzati tanács elnökének tiszteletdíja

Kérdés: Többcélú önkormányzati társulás elnökének (főállású polgármester), illetve elnökhelyettesének fizethető-e munkájának elismeréseként havonta tiszteletdíj (állományba nem tartozók tiszteletdíja jogcímen), melynek összegét a társulási tanács határozatban állapítja meg? A leköszönő elnök részére 2011. januárban (2010. évre vonatkozóan) egy összegben fizethető-e tiszteletdíj? Ha ez nem lehetséges, milyen más juttatásban részesülhetnek?
Részlet a válaszából: […] ...tanács elnöke jogszabályalapján választott tisztségviselőnek minősül. A többcélú kistérségi társulás jogi személy, de nem minősülköltségvetési szervnek. Véleményünk szerint ezért a Ktv. vagy Kjt. szerintidíjazás nem alkalmazható. Ugyanakkor a társulás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 22.

Pályázat útján elnyert támogatás adózása

Kérdés: Ebben az évben pályázatot nyújtottam be település-érdekvédelmi támogatásra a Budapesti Főpolgármesteri Hivatalhoz. A pályázatot kedvezően bírálták el, így 2002-ben vissza nem térítendő támogatást kaptam a helyi védettséget élvező házam kapujának rendbehozatalához. Felhívták a figyelmemet, hogy a támogatás után nem kell adót fizetnem. Valóban így van-e, mert 2000-ben ugyanezen ház homlokzatának felújításához kapott támogatás után adóznom kellett.
Részlet a válaszából: […] ...tartalmaz olyan rendelkezést [7. § (1) bekezdés a) pontja], miszerint a jogszabály alapján, nyilvánosan meghirdetett pályázat útján költségvetési vagy önkormányzati forrásból felújításra, korszerűsítésre kapott támogatás összegét nem kell figyelembe venni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 10.