Önkormányzati társulások tárgyieszköz-nyilvántartása

Kérdés: Több önkormányzat társulást kíván létrehozni. A társuló önkormányzatok osztatlan közös tulajdonban lévő vagyonnal (tárgyi eszközzel) rendelkeznek, melyet a társulás részére kívánnak átadni. A társulás egyedüli feladata ennek a vagyonnak a működtetése lesz. Az önkormányzatok felhatalmazása alapján az osztatlan közös tulajdon jelenleg egy önkormányzat nyilvántartásában szerepel a társulás megalakulásáig, majd pedig ez az önkormányzat adja át a vagyont a társulásnak. A társulás ezeket az eszközöket üzemeltetésbe kívánja adni, üzemeltetési szerződést kíván kötni közfeladat ellátására.
1. Milyen jogcímen tudja az önkormányzat a nyilvántartásában szereplő osztatlan közös tulajdont a társulás részére átadni, ezt a vagyont a továbbiakban kinek a mérlegében kell szerepeltetni, az écs. elszámolása hol történik?
2. Az átadásnak van-e áfavonzata?
3. A társulásnak a működtetett vagyonról kell-e adatot szolgáltatni a tag önkormányzatok részére?
4. A Mötv. alapján, amennyiben törvény másképp nem rendelkezik, a helyi önkormányzat társulásba bevitt vagyonát a társuló helyi önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani, a vagyonnövekmény a társult helyi önkormányzatok közös vagyona. Ebben az esetben hogyan érvényesül a jogszabály ezen pontja?
Részlet a válaszából: […] ...a társulás tagjainak vagyoni jogait, kötelezettségeit.Az Áhsz. 49/A. §-a a társulás alapítására az alábbiak szerint rendelkezik:(1) Költségvetési szerv, társulás, nemzetiségi önkormányzat alapítása - ideértve a kiválás útján történő alapítást is - esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Körforgalmi csomópont térítés nélküli átvétele

Kérdés: Önkormányzatunk tulajdonába került egy körforgalmi csomópont vagyonátadási megállapodás keretében, a Kkt. 29. §-ának (4a) és (4b) bekezdései szerinti átadással. Hogyan kell könyvelni? Elég, ha az átvett eszköz bruttó értékét a 4125 (Államháztartáson belüli ingyenes vagyonátadás miatti tőkeváltozás) számlával szemben állományba vesszük? Elszámolt értékcsökkenés nincs.
Részlet a válaszából: […] ...kapja az ingatlant. Az önkormányzat esetében, amennyiben a térítés nélküli átvétel államháztartáson kívüli szervezettől, központi költségvetési szervtől vagy másik önkormányzattól történik, annak elszámolására a térítés nélküli átvétel szabályait...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Természetben kapott adományok elszámolása

Kérdés: Költségvetési-államháztartási számvitel kapcsán ezekben a napokban élesen vetődik fel a pénzügyi teljesítést nem igénylő természetben kapott adományok elszámolása. Kérem ennek tételes könyvelését mind a fenntartónál (pl. önkormányzat), mind pedig az intézménynél (pl. SzGyF fenntartású idősotthon) tételesen és részletesen – lehetőleg egy konkrét példán keresztül – bemutatni szíveskedjenek. Kérem, hogy a példában a működési költségként elszámolandó (pl. fertőtlenítőszerek, maszkok stb.) és a tárgyi eszközök (pl. lélegeztetőgép stb.) esetére legyenek kedvesek kitérni. Fontos, hogy a fenntartói és az intézményi oldal teljes körű kontírozásait is részletesen megismerhessük. Azt a megoldás is szeretnénk látni, amikor a fenntartó önkormányzat kapja az eszközöket a gazdaság más szereplőitől (pl. cégek adománya), illetve más állami szereplőktől (pl. központi költségvetési szervtől, központi készletekből, honvédségtől stb.). Továbbá szeretnénk tisztán látni a gazdasági esemény kezelését akkor is, ha nem az önkormányzat, hanem közvetlenül az intézmény kapja ezeket az eszközöket, ugyanígy a gazdaság más szereplőitől (pl. cégek adománya), illetve más állami szereplőktől (pl. központi költségvetési szervtől, központi készletekből, honvédségtől stb.).
Részlet a válaszából: […] ...vagyon változása könyvviteli számlával szemben kell elszámolni.Amennyiben tehát akár az intézmény, akár az önkormányzat kap központi költségvetési szervtől vagy államháztartáson kívülről térítés nélkül eszközt, azt a térítés nélküli átvétel szabályai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Márványtábla számvitele

Kérdés: Műemlék jellegű épületre készített és elhelyezett emlék márványtábla könyvviteli elszámolása hogyan történjen?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a tevékenységet tartósan, legalább egy éven – a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetén a mérleg fordulónapját követő költségvetési éven – túl szolgálja. Amennyiben tehát az emlék márványtábla rendeltetése szerint tartósan, egy éven túl szolgálja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 15.

Licenc meghosszabbítása

Kérdés: Költségvetési szervünk egy vírusirtó biztonsági szoftver licencének meghosszabbítását fizette ki 2019-ben 3 évre előre, 2021-ig. Ebben az esetben hova kell könyvelni a licenc meghosszabbítását? Amennyiben a K61 vagyoni értékű jogok között kell kimutatnom, akkor hogyan kell elhatárolni ahhoz, hogy a pénzügy és a tárgyi eszköz szinkronban legyen? Hogyan történik az ÉCS számítása?
Részlet a válaszából: […] A befektetett eszközök között olyan eszközöket szabad megjeleníteni, amelyek 1 éven túl szolgálják a szervezet tevékenységét. Ez a kérdéses eszközre igaz, mivel 3 évre szól a licenc. Az Áhsz. 11. §-ának (2) bekezdése szerint a mérlegben az immateriális javakon belül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 6.

Kórházi könyvek számviteli elszámolása

Kérdés: Kórházunk könyvtárában lévő könyvek nyilvántartását és számviteli elszámolását szeretnénk ellenőrizni, és ezt követően a nyilvántartást rendbe tenni. A könyvtári könyveinket milyen szempontok szerint és hogyan szükséges nyilvántartani, illetve a beszerzéseket könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a tevékenységet tartósan, legalább egy éven – a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetén a mérleg fordulónapját követő költségvetési éven – túl szolgálja."Ennek megfelelően, ha a beszerzett könyvek egy évnél hosszabb ideig szolgálják a tevékenységet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.

Tojótyúkok és tojások nyilvántartása

Kérdés: A Költségvetési Levelek 2015. november 3-i számában a 4061. számú “Tojótyúkok és tojások nyilvántartása” tárgyban feltett kérdéssel összefüggésben szeretnék újabb kérdéseket feltenni. A fenti kérdésre adott válasz alapján az önkormányzati közmunkaprogram keretében vásárolt tojótyúkokat a befektetett eszközök (tenyészállatok) között kell nyilvántartásba venni, függetlenül attól, hogy egy évnél rövidebb ideig szolgálják az önkormányzat tevékenységét, tekintettel arra, hogy leválasztható termékük (tojás) van.
Kérdések:
1. A tojótyúkok értékcsökkenésének elszámolásakor hogyan kell eljárni? Alkalmazható-e az Áhsz. 17. §-ának (2) bekezdésében megfogalmazott szabály, mely szerint a kis értékű tárgyi eszközök beszerzése esetén az értékcsökkenés egy összegben elszámolandó?
2. Amennyiben az 1. kérdésre adott válasz igen, a tyúkok önköltségszámítása során a költségek meghatározásánál “csupán” az állatok etetésével, tartásával kapcsolatban felmerült költségek képezik majd az állat önköltségét? (Mivel ha a beszerzéskor egy összegben elszámoljuk az értékcsökkenést, akkor a nyilvántartási érték nulla lesz.)
3. Ha a tyúkokat levágja az önkormányzat, és térítésmentesen átadja egy másik adóalany önkormányzati költségvetési szervnek (aki az önkormányzat konyháját üzemelteti), akkor át kell minősíteni a tyúkokat a tenyészállatokból a készletek közé, és onnan kell kivezetni a készletcsökkenést?
4. A térítésmentes átadáskor minden esetben az önköltségi árat kell feltüntetni? Vagy minden egyes átadáskor meg kell nézni a piaci értéket, és azzal összhangban elszámolni az értékvesztést? Vagy ha a megállapított önköltség alacsonyabb a piaci árnál, akkor ezen az alacsony értéken kell átadni a konyhának? A kérdés azért lényeges, mert a konyha a nyersanyag felhasználása során ezt az értéket fogja figyelembe venni, amely nagyban befolyásolja a napi nyersanyag-felhasználás további lehetőségeit is (a megállapított nyersanyagnorma miatt).
5. Hogyan kell megállapítani a tojás önköltségét?
Részlet a válaszából: […] A tojótyúkokat az Áhsz. előírásai alapján tenyészállatok között kell nyilvántartani, mivel van leválasztható állati termékük.Az Áhsz. 17. §-ának (2) bekezdése alapján a kis értékű tárgyi eszközök bekerülési értéke az üzembe helyezést, használatbavételt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 20.

Könyvtári könyv beszerzése

Kérdés: Helyesen járunk-e el, ha a 2014. január 1-jét követően a könyvtárba beszerzésre kerülő könyveket – feltételezve, hogy éven túli az elhasználódás és a bekerülési érték 200 ezer Ft alatt van – a kis értékű tárgyi eszközök között, a 13. számlacsoportban és a K6. Beruházások rovaton számoljuk el, majd ezzel egyidejűleg történik a 100%-os terv szerinti értékcsökkenési leírás? Amennyiben az elhasználódás éven belüli, akkor a dologi kiadások (K3. rovat) között történik az elszámolás? Az általunk leírtak helytállóak? Szeretnénk kérni a könyvtári könyvek beszerzésének mint gazdasági esemény számviteli elszámolásának levezetését.
Részlet a válaszából: […] ...elszámolása a következő nagy értékű, illetve kis értékű tárgyi eszköz beszerzése esetén:1. Előirányzat nyilvántartásba vétele  Költségvetési számvitel– bekerülési érték tervezett összege áfa nélkül05/62/105/63/1   00105/64/1–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 12.

Tojótyúkok és tojások nyilvántartása

Kérdés: Önkormányzatunk a mezőgazdasági START munka keretén belül tojótyúkokat vásárolt. Hogyan tartsuk nyilván a tyúkokat, a termelt tojásokat? Hogyan könyveljük a hozzákapcsolódó költségeket (tápot, gyógyszert... stb.), ha nincs raktár? Kell-e hozzá raktár? A tojásokat hogyan adjuk át/átadhatjuk-e az iskola-óvoda konyhára vagy magánszemélynek? Kell-e, és ha igen, milyen engedély? Ha tojóládát készítenek a közmunkások, akkor azt hogyan vegyük be a nyilvántartásunkba? Van-e valamilyen formanyomtatvány, milyen kötelező elemei vannak, hogyan könyveljük?
Részlet a válaszából: […] ...kell elszámolni (és így az előállítási érték részét képezi)– az idegen vállalkozó által megvalósított beruházáshoz a beruházó költségvetési szerv által biztosított (az idegen vállalkozó felé nem számlázott) vásárolt anyag bekerülési (beszerzési)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 3.

Vagyonkezelés

Kérdés: Az eszközök felértékelésének és államháztartáson kívülre történő vagyonkezelésbe adásának számviteli elszámolása hogyan történik?
Részlet a válaszából: […] ...befektetett eszközöket és azok értékhelyesbítését, amelyek üzemeltetését államháztartáson kívüli szervezetnek, személynek átadta a költségvetési szerv, és erre vagyonkezelői szerződést kötött.Az átadáskor az eszköz bruttó értékét és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 15.
1
2