10 talált cikk a beszerzés , tárgyi eszköz , számla , leltár , költségvetés kifejezésre

Kérdés: Az önkormányzat saját telepítésű erdejéből fát termeltet ki vállalkozóval. A fakitermelés célja az erdő gyérítése, nem a megszüntetése. A kivágott fa helyére nem kell újat ültetni, a cél az, hogy a maradó fák tudjanak növekedni. A kivágott fát az önkormányzat még a földről értékesíti tűzifaként, ami nem kerül értékesítésre, azt beszállítja a telephelyre, és ott raktározza az értékesítésig. Kérjük, szíveskedjenek bemutatni ennek könyvelését, különös tekintettel a készletek elszámolására!

Kérdés: A vízi közművek vagyonértékelése 2015. 06. 30. fordulónappal készült el. A vagyonértékelés egy konkrét vagyontárgyra a következő adatokat tartalmazza:
Megnevezés: vízvezeték
Üzembe helyezés: 1980
Várható élettartam: 50 év
Állagmutató: 30%
Pótlási év: 2030
Pótlási költség: 3 090 990 Ft
Vagyonérték: 927 297 Ft
Mennyi lesz konkrétan a vízvezeték bruttó értéke, az elszámolt értékcsökkenés összege 2016. június 30-ig, valamint a tárgyi eszköz leírási kulcsa?

Kérdés: Önkormányzatunk a házi segítségnyújtás feladatot többcélú társulás keretében látja el. A társulásnak negyedévente számla alapján utaljuk a megállapodásban szereplő támogatás összegét. Felmerült, hogy az önkormányzat saját költségvetése terhére vásárolna elektromos kerékpárt a házi segítségnyújtásban részt vevő dolgozóknak, akiket a társulás foglalkoztat. Használatra átadnánk a társulásnak, illetve a dolgozóknak, de a kerékpárok az önkormányzat tulajdonában maradnának. Hogyan kell elszámolni az önkormányzatnál a kiadást?

Kérdés: Kérném szíves szakmai véleményüket az önkormányzat irányítása (és fenntartása) alá tartozó költségvetési szervek (polgármesteri hivatal, GAMESZ, óvodák) használatában lévő, alaptevékenységük ellátásához rendelkezésükre bocsátott önkormányzati vagyonnal (ingatlan és ingó vagyon) kapcsolatosan, az alábbiak szerint:
Amennyiben a költségvetési szerv nem minősül az Nvt. 3. §-ának 19. pontjában meghatározott vagyonkezelőnek, akkor
– a használatukba kerülő vagyon átadását milyen dokumentum alapozza meg (pl.: vagyonrendelet, szerződés stb.)?
– a használatukba adott vagyont mely szerv könyveiben kell nyilvántartani (önkormányzat vagy költségvetési szerv)?
– a használatukba adott vagyon felett mely szerv vagy személy gyakorolja a tulajdonosi jogokat (képviselő-testület, bizottság, polgármester, intézményvezető)?
– az intézmény nyilvántartásában szereplő vagyon­elemek (pl. számítógép) térítésmentes átadásáról mely szerv vagy személy dönthet?
– mely vagyontárgyak számítanak a költségvetési szerv mint önálló jogi személy saját tulajdonának, és ez elkülönül-e az önkormányzat mint önálló jogi személy vagyonától [Áhsz. 10. §. (2) bek.]?
– az intézményeket érintő beruházások, felújítások lebonyolítása ebben az esetben milyen szabályok szerint történik (az előirányzatot az önkormányzat vagy a költségvetési szerv költségvetése tartalmazza, mely szerv a kötelezettségvállaló, mely szerv nevére szól a számla, mely szerv könyveiben kell a beszerzést és az aktiválást elszámolni, hogyan történik az intézmény részére a használatba adás)?
Amennyiben a képviselő-testület úgy dönt, hogy az irányítása alá tartozó költségvetési szerveknek vagyonkezelésbe adja a működésükhöz szükséges önkormányzati vagyont (ingatlan és ingó), akkor
– az intézményi vagyonkezelést úgy kell folytatni, mintha egy 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság vagyonkezelésébe került volna az önkormányzati vagyon, vagy vannak eltérések a kétféle vagyonkezelés között?
– az intézményi vagyonkezelő részére adható-e finanszírozás a vagyonkezelésbe adott eszközök működtetésére, fenntartására, beruházásra, felújításra?

Kérdés: Mik a negyedéves mérlegjelentés leadásának főbb időpontjai, és mi a negyedéves mérleg­jelentés oszlopainak tartalma?

Kérdés: Szakképző iskola részére mit javasolnak a Szakképzés-szervezési Társulás által beszerzett eszközök használatba adását követő nyilvántartására (elegendő-e analitikus nyilvántartás, milyen főkönyvi számon célszerű szerepeltetni, értékben ki kell-e mutatni stb.)?

Kérdés: Intézetünk központi költségvetési szerv, rendelkezik raktárral. Hogyan értelmezzük azt, hogy a költségvetési év végéig használatba nem vett (raktáron lévő) kis értékű eszközöket a mérlegben beruházásként kell kimutatni (pl. textil)? A vásárláskor ezek értékét a dologi kiadások között elszámoltuk, hogyan vezessük át a mérlegbe (38-as, 5-ös űrlap összefüggése)?

Kérdés: Felsőoktatási intézményben (központi költségvetési szerv) a revízió kifogásolta az 50 ezer forint alatti tárgyi eszközök leltárhiánylistáját, amelyben csak darabszámban tüntettük fel a hiányt, tételesen értékben nem. Szeretnénk teljes körű magyarázatot kapni – törvényi hivatkozással – az 50 ezer forint egyedi beszerzésű eszközökre vonatkozóan:- az Szt. melyik paragrafusa vonatkozik erre a kérdésre,- milyen analitikus nyilvántartást kell vezetni (mennyiségben, értékben, mindkettőt?),- milyen időközönként kell leltározni,- a leltárhiányt hogyan kell elszámolni?

Kérdés: A központosított közbeszerzéshez csatlakozva intézményeink dolgozóiknak kedvezményes mobiltelefon-készülékeket vásároltak, ennek következtében a dolgozók kedvezményes mobilszolgáltatásban részesülnek. Az intézmény könyvvitelében kell-e szerepelnie az intézmény által a dolgozóinak vásárolt mobiltelefon-készüléknek, illetve a szolgáltató által kiállított számlának, ha igen, akkor hogyan kell elszámolni, könyvelni? Kinek kell fizetni a közbeszerzés után a 125/1996. Korm. rendelet szerinti 2 százalékot, és milyen nyilvántartást kell vezetni róla?

Kérdés: Költségvetési szervnél leltárhiányt állapítanak meg a tárgyi eszközöknél, amelyek személyi használatban voltak, illetve a könyvtári tag nem vitte vissza a kikölcsönzött könyvet. Ezek értékét megtérítették. Kell-e áfát fizetni és számlát kiállítani?