Rulírozó hitel

Kérdés: Az önkormányzat képviselő-testülete rendeletben döntött arról, hogy a költségvetési kiadások és bevételek különbségeként adódó költségvetési hiányt áthidaló (rulírozó) hitel felvételével kívánja finanszírozni. A hitelkereten belül a hitelek felvétele lehívólevél alapján történik. A hitelek lejárata 364 nap. A hitelfelvételt a "pénzügyi vállalkozásoktól rövid lejáratú hitel felvétele?előirányzaton szerepeltetjük, mivel a rövid lejáratú likviditási hitelnek nincs előirányzata. Kérem, szíveskedjenek tájékoztatást adni arról, hogy a hitelfelvételt és annak év közben történő visszafizetését melyik főkönyvi szám alkalmazásával, és milyen módon kell könyvelni! Az év végén fennálló tartozásra, melyet 2012-ben kell visszafizetnem, kell-e 2012-ben kiadási előirányzatot képeznem?
Részlet a válaszából: […] ...Az Szt. szerint a könyvviteli mérlegben az eszközök nemszerepelhetnek negatív előjelű értékben. A negyedéves mérlegjelentés, a költségvetési jelentés, aféléves és az éves elemi költségvetési beszámoló fordulónapján (március 31.,június 30., szeptember 30....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 22.

Ingatlanok értékesítéséből származó bevételek utáni befizetési kötelezettség

Kérdés: Hány százalékos befizetési kötelezettség terheli a központi költségvetési szervek ingatlanértékesítését 2006-ban? Melyik bevételi soron kell kimutatni a főkönyvi nyilvántartásban a sok éve részletekben törlesztett szolgálati lakás értékesítéséből befolyó bevételt? Van-e befizetési kötelezettség e bevételek után? Ha igen, akkor melyik év szabályát kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...ingatlanértékesítésből befolyt bevétel központiköltségvetési szervet megillető részét az Áht. 109/A §-ának (4) és (5)bekezdése a következők szerint szabályozza:"(4) A központi költségvetési szerv vagyonkezelésében lévőingatlan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 8.

Tőkeváltozások könyvviteli elszámolása

Kérdés: Az Szt-vhr. 22. § (1) bek. b) pontja szerint a követelések között kell kimutatni többek között az adósokkal szembeni követeléseket, amelyek tulajdonképpen az államháztartás szervezetei által előírt, de még be nem folyt összegeket (ideértve az illetékek meg nem fizetéséből származó hátralékot is) jelentik. A 32/1999. PM rendelet 3. §-a a követelés fogalma alatt két kifejezést is megemlít: - Kintlevőség (követelés): előírt és nem teljesített fizetési kötelezettség fizetési határidőre való tekintet nélkül. - Hátralék (illetéktartozás): a kintlevőségből a végrehajtás alá vont vagy vonható fizetési kötelezettség. Első kérdésünk arra vonatkozik, hogy a fenti két fogalom között nincs-e ellentmondás, illetve melyik az, amelyik kimeríti a könyvvezetésről szóló rendeletben megfogalmazott követelményeket? Az általános szabályok szerint a követelések állományának változását a 2812 "Tárgyévi adósokkal szembeni követelések" számlán kell könyvelni a 412 "Tőkeváltozásokkal" szemben. A második kérdésünk arra vonatkozik: előfordulhat-e, hogy az illetékhivatal által nyilvántartott adósállomány – mint "idegen követelés" – nem minősül tartós forrásnak, tehát a változása sem érinti a saját tőkét? Következésképpen lehetséges-e, hogy az adósokkal – mint forgóeszközökkel – szemben a mérleg forrás oldalán a passzív pénzügyi elszámolások állnak?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolatos követeléseket a megyei és fővárosiönkormányzatoknál, függetlenül attól, hogy a beszedett illetékekből a központiköltségvetés és más önkormányzatok is részesedhetnek, a teljesilletékkövetelést az adóhatóságként eljáró önkormányzatoknak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 20.