13 talált cikk az ellenérték , visszaigénylés , áfa levonása , költségvetés kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatnak pénzforgalmi vagy teljesítés szemléletben kell az áfát bevallania?

Kérdés: Önkormányzati társulásunkat több önkormányzat hozta létre egy uniós beruházás megvalósítása céljából. Időközben támogatást nyertünk egy másik 100%-ban támogatott nettó finanszírozású projekt kivitelezésére is. Problémát a nagy összegű visszaigényelhető áfa okozza. Van-e lehetőség arra, hogy valamelyik tagönkormányzat kamatmentes vagy kamatos hitelt nyújtson a társulásnak erre az átmeneti időszakra? Vagy olyan elszámolási kötelezettséggel pénzeszközt ad át, amivel a visszaigénylés után el tudunk számolni feléjük? A fentieken kívül milyen megoldást tudnak még javasolni, amivel a likviditási problémánk megoldható lenne? A banki hitel felvételéhez az összes önkormányzatnak hozzá kell járulnia, és az indikatív ajánlatok alapján ez egy nagyon költséges lehetőség.

Kérdés: Önkormányzatunk meglévő piacépületet bontott le, a földterület felét értékesítette, ezzel összefüggésben az áfát megfizette. A földterület másik felén új piacot kívánunk létesíteni. A piacépület a polgármesteri hivatal könyveiben kerül nyilvántartásba. A kivitelezői szerződéseket a polgármesteri hivatal kötötte, így a számlák annak nevére érkeznek. Az önkormányzat átszervezése folytán az eddig a polgármesteri hivatalhoz tartozó, azzal egy gazdálkodási egységet alkotó – önállóan működő költségvetési szerv – Városüzemeltetési Szolgálatot önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervvé alakították át 2011-ben. A Városüzemeltetési Szolgálat fogja a piacon a bérleti díjakat (adóköteles) és egyéb bevételeket beszedni saját nevében, a bevételek a saját költségvetésének bevételeit fogják képezni. A piacépület a polgármesteri hivatal könyveiben kerül aktiválásra, de az intézmény részére térítésmentesen át kell adni, mert biztosítani kell a vagyont az önkormányzati feladatellátáshoz. A beruházás során felszámított áfa levonásba helyezhető-e, illetőleg az ingyenes átadás miatt felmerül-e adófizetési kötelezettség?

Kérdés: A polgármesteri hivatal szedi be a lakosságtól a szemétszállítási díjat, amit kiszámlázunk áfásan. A szemétszállítást ugyanakkor egy külső cég, egy kft. végzi. A kft. a testületi jóváhagyás után, szerződés alapján, az elvégzett szolgáltatást az önkormányzatnak leszámlázza. Mivel a méltányosságok a költségvetési rendeletben szerepelnek, és a hetven éven felülieknek ingyenes a kuka ürítése, így az önkormányzat fizeti meg a kft.-nek. A bejövő számlánk áfásan 8 millió, a kimenő számlánk 6 millió. Az áfát a bejövő számlák után visszaigényelhetjük? A kimenő számlák után az áfát befizetjük. Az önkormányzat adóalany.

Kérdés: Önállóan gazdálkodó önkormányzati költségvetési szerv vagyunk, adóköteles és adómentes tevékenységet egyaránt folytatunk. A dolgozók a magán-telefonbeszélgetéseiket kóddal elválasztják a hivatalos telefonbeszélgetéseiktől, és a magán-telefonbeszélgetéseket továbbszámlázzuk a dolgozók felé (közvetített szolgáltatás), de nem minden magánbeszélgetést. Van a dolgozók magánbeszélgetésén kívül egyéb közvetített szolgáltatásként továbbszámlázott telefondíj, pl. a büféhelyiséget bérlő telefonszámlája. Hogyan kell a telefondíj áfáját helyesen megbontani? Pl. 100 Ft bruttó telefonszámla, 20 Ft magánbeszélgetési díj, melyből 10 Ft továbbszámlázásra kerül, 10 Ft pedig nem, és 10 Ft egyéb közvetített szolgáltatás, pl. büfé. Melyik helyes: 1. 100 Ft bruttó telefondíj: 100-20 Ft (ez egyrészt a 10 Ft továbbszámlázott dolgozói magánbeszélgetés, 10 Ft pedig az egyéb közvetített telefonszolgáltatás, pl. büfé), ez a 20 Ft-ra eső áfa levonható áfa. 80 Ft-24 Ft a 80 Ft 30 százalékának áfája, az Áfa-tv. 33. § (4) bek. alapján nem vonható le, áfamentes. Az 56 Ft-ra eső áfa arányosításba vonható áfa. 2. 100 Ft bruttó telefondíj-20 Ft (összes közvetített szolgáltatásra jutó áfa, levonható áfa), 80 Ft-10 Ft (a tovább nem számlázott dolgozói magánbeszélgetések díjára jutó áfa, le nem vonható áfa), 70 Ft-21 Ft [ez le nem vonható áfa, a 33. § (4) bek. alapján] 49 Ft-ra jutó áfa arányosításba vonható áfa.

Kérdés: Költségvetési intézmény vagyunk. Tárgyi eszközt nyílt végű lízinggel szereztünk be. Mikor lehet levonni és visszaigényelni a tehergépkocsi áfáját? Helyesen járunk-e el, ha az áfát a tárgyi eszköz átvételekor visszaigényeljük?

Kérdés: Tevékenységünk bölcsődei ellátás nyújtása, amely tevékenységet 1976-ban kezdtük. Főtevékenységünk tehát elhelyezés nélküli szociális ellátás nyújtása. Az áfa-visszaigénylésünk az Áfa-tv. 48. § (4) bek. a) pontja szerinti feltétel megléte alapján teljesül. Intézményünk adóköteles tevékenységként szociális ellátással foglalkozik, ezen belül étkeztetéssel. Jogosultak vagyunk-e a fentiek alapján áfa visszaigénylésére?

Kérdés: A Költségvetési Levelekben már többféle megvilágításban olvastam az áfaarányosítás szabályairól. Sajnos számomra még mindig nem egyértelmű a támogatás figyelembevétele az arányosításnál. Önálló költségvetési intézményünk étkeztetést végez. 2005. évtől az önkormányzat megbontotta az intézményi finanszírozás előirányzatát: - étkezési támogatásra - céltól független támogatásra Szeretném megtudni, hogy ebben az esetben alkalmazhatom-e a 38. § (1) bekezdés b) pontja szerint az elkülönített tevékenységi arányosítást. Ezenkívül szeretném megtudni, hogy amennyiben az elkülönített tevékenységi arányosítást végeztem, akkor jól vezettem-e le az elkülönített arányosítást? Példa: Étkezési (adóköteles) bevétel:100 Ft Áfa:15 Ft Bérleti díjak (adómentes):20 Ft Adóköteles tevékenység havi finanszírozása (Étkezés) finanszírozása:400 Ft (csak előirányzatból pántlikás): Céltól független támogatás:400 Ft Étkezés (elkülöníthető) beszerzés áfája:60 Ft Arányosításban (nem elkülöníthető beszerzés) levonható áfa:40 Ft Elkülöníthető adóköteles bevétel (étkezés) = 100 Adóköteles bevétel+Adóköteles tevékenység havi finanszírozása 100 + 200 Étkezés elkülöníthető áfája: 60 Ft x 0,333 = 19 980 Ft Nem elkülöníthető beszerzés áfa-visszaigénylésének arányosítása: Adóköteles bevétel = 100 = 40 x 0,192 = 7680 Ft Adómentes bevétel+Adóköteles bevétel+Céltól független támogatás 20+100+400 A ténylegesen visszaigényelhető áfa összege: 19 980 + 7680 = 27 660 Ft Szeretném tudni, hogy jól számolom-e a visszaigényelhető általános forgalmi adót?

Kérdés: Költségvetési intézményként arányosítjuk az áfának azt a részét, amelyet intézményfinanszírozás érint. Egyéb törvény által előírt tevékenységet (régészeti feltárás) átvett pénzeszközből finanszírozza az intézmény. Ez kiszámlázásra kerül, az intézmény az áfáját befizeti. A felhasználásról elszámolással tartozik, ezért tételesen elkülöníti a beszerzéseket, külön részgazdaként kerül a kiadás könyvelésre. Ezt a tevékenységet intézményfinanszírozás és egyéb támogatás nem érinti. Ebben az esetben visszaigényelhető-e az áfa erre az elkülönített tevékenységre? Egy arányszámot, ún. nagy arányszámot számolunk, amiben benne van az összes bevétel, ami kiszámlázásra kerül. A beérkező számlák áfáját elkülönítjük arányosításba bevontra és visszaigényelhetőre. Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha ebből az átvett pénzeszközből olyan beruházást szeretnénk megvalósítani, amely már kapcsolódik ahhoz a tevékenységhez is, amelyet intézményfinanszírozás érint. Egy ingatlan vétele történne abból az átvett pénzből, amely nem minősül támogatásnak (szolgáltatásként kerül kiszámlázásra). Mivel az épület nemcsak azt a tevékenységet szolgálná, amire az átvett pénzt kaptuk, hanem az elkövetkező években az intézménynek raktárként, feldolgozóműhelyként szolgálna.

Kérdés: Önkormányzatunk az adómentes tevékenységén túl strandüzemeltetési tevékenységet is folytat. Ez adóköteles tevékenység, ami után áfát fizetünk. A strandi tevékenységet külön szakfeladaton számoljuk el, kiadásait el tudjuk különíteni. Kell-e arányosítást alkalmaznunk az önkormányzat egészére vonatkozóan az áfa-visszaigénylésnél? Beleszámít-e a bevételekbe az államháztartási költségvetési támogatás? Illetve kezelhetjük-e külön a strandot, mint önálló tevékenységet az áfa szempontjából?