32 cikk rendezése:
21. cikk / 32 Közoktatási intézmény gazdasági vezetője – kinevezett vezető vagy magasabb kinevezett vezető?
Kérdés: Önkormányzati fenntartású általános iskola gazdasági vezetőjének megbízása 2009. január 1-től a Kjt. és a többször módosított 138/1992. Korm. rendelet 5. § (1) bek. alapján a törvény erejénél fogva magasabb vezetői vagy vezetői munkakörré alakult át. A 217/1998. Korm. rend. 18/A. § (2) bekezdését, mely szerint a gazdasági vezető az intézményvezető helyettese gazdasági és pénzügyi ügyek tekintetében akkor is, ha azt a munkakörének elnevezése nem tükrözi, és a 2008. évi CV. tv. 8. § (2) bekezdés c) pontját is figyelembe véve, amely a gazdasági vezető kinevezését, felmentését, díjazásának megállapítását az irányító szerv hatáskörébe utalja, kinek, hogyan és mi alapján kell eldöntenie, hogy kinevezett vezető vagy magasabb kinevezett vezető munkakörbe került-e a gazdasági vezető? Tulajdonképpen ki a munkáltatója? Ki készíti el az új munkaköri leírását, amely már az önálló vezetői munkakörre szól? (Munkáját pedig továbbra is az intézmény vezetőjének irányítása és ellenőrzése mellett végzi.)
22. cikk / 32 Kinevezett és megbízott vezetők az általános iskoláknál
Kérdés: A 2008. évi LXI. tv. módosította a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt, amely szerint a vezetők és magasabb vezetők esetében a garantált illetmény a vezetői illetményalap és a vezetői munkakör képzettségi osztályához tartozó szorzószám szorzatából áll. Ezeket a szorzószámokat a 3. sz. melléklet tartalmazza. Ugyanezen törvény kimondja, hogy a vezető illetménykiegészítésben és jutalomban nem részesíthető. A kérdésünk az lenne, hogy önkormányzati fenntartású általános iskola igazgatójára, annak helyetteseire, valamint a gazdasági vezetőre alkalmazható-e ez a módosítás?
23. cikk / 32 Kistérségi társulás normatívája
Kérdés: Intézményfenntartó társulás székhelye szerinti önkormányzat mikor jár el helyesen, ha az étkezési normatívát átadja a tagintézmény telephelyén étkeztetett önkormányzat részére, vagy ha megvásárolja számla ellenében?
24. cikk / 32 Önkormányzati fenntartású iskola működése
Kérdés: Önkormányzati fenntartású általános és alapfokú művészeti iskolának kell-e működési engedély, vagy csak a nem önkormányzati fenntartásúaknak szükséges? Ha igen, akkor kinek, kitől és mikor kell (kellett volna) ezt kérnie, és mely jogszabály alapján? OKÉV-ellenőrzéssel kapcsolatosan olvastam, hogy az alapító okirat és a telephelyenkénti működési engedély a vizsgálat kiindulópontja.
25. cikk / 32 Önállóan gazdálkodó költségvetési szerv átszervezése
Kérdés: Egy önkormányzat önállóan gazdálkodó költségvetési szervét (ÁMK) részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervvé kívánja átszervezni. Megteheti-e ezt a 2008. szeptember 1.-2009. június 15. közötti időszakban, a 2008. december 31-i időpontot választva?
26. cikk / 32 Téves besorolás
Kérdés: Amennyiben a helyi önkormányzat által fenntartott – művészeti, közművelődési, közgyűjteményi, közoktatási és szolgáltató feladatokat ellátó, valamint egyéb – intézményeknél foglalkoztatott köztisztviselő, közalkalmazott besorolási osztálya/fizetési fokozata helytelenül került megállapításra, akkor mi a helyes eljárásmód a korrekcióra? Be kell-e ilyenkor sorolni a helyes besorolási osztályba/fizetési fokozatba, és ez járhat-e a közalkalmazott/köztisztviselő illetményének csökkenésével?
27. cikk / 32 Iskolai étkeztetés biztosítása
Kérdés: A napközis gyerekeknek kötelező-e a háromszori étkezés, vagy – a szülő kérésére – engedélyezheti-e az iskola, hogy csak ebédet kérjenek, tízórait, uzsonnát nem?
28. cikk / 32 Gyermekétkeztetés áfája
Kérdés: Önállóan gazdálkodó közoktatási intézmény a gyermekétkeztetést vásárolt élelmezéssel biztosítja. Önköltségi áron (nyersanyagnorma + rezsi + áfa) beszerzi az élelmiszert, és továbbszámlázza az azt igénybe vevő gyermekeknek nyersanyagnorma + áfa áron. A gyermekek egy része rászorultságára tekintettel kedvezményben részesül alanyi jogon. Részükre az étkezéshez normatív állami támogatás vehető igénybe. Az intézménynek tovább kell-e számláznia a térítési díj és a kedvezmény (50, illetve 100 százalék) különbözetét, melyre az állami támogatás nyújt fedezetet, vagy bevételeit azon a szinten tervezi és teljesíti, amit a kedvezmények igénybevétele reálisan jelent? Ha a különbözetet a fenntartó és az állami támogatást igénybe vevő önkormányzat számlára kifizeti az intézménynek, áfavonzata van, ami a visszaigényelhető áfát az egyéb feltételek teljesítése esetén csökkenti, mert így magasabb lesz a beszedett áfa. Ha nem kell a fenntartó és állami támogatást igénybe vevő önkormányzatnak a különbözet áfája nem kerül be a beszedett áfába. (Bár ez utóbbi esetben az állam a nyújtott támogatás "kvázi áfatartalmát" visszavonja.)
29. cikk / 32 Óvodai intézmény által végzett étkezési szolgáltatás elszámolása
Kérdés: Önkormányzati intézmény által – kht. – fenntartott iskolának nyújtott étkezési szolgáltatás tárgyában kérek állásfoglalást az alább közölt információk figyelembevételével. A korábban önkormányzati fenntartású településünkön működő általános iskola fenntartását a 2006. oktatási évtől kezdődően, közoktatási megállapodás keretében közhasznú társaság végzi. A továbbiakban az önkormányzat által fenntartott óvodai intézmény nyújtja az étkezési szolgáltatást a kht. által fenntartott iskola számára. Jelen körülmények között a következőkre várom válaszukat, illetve törvényi útmutatásukat: - az étkezési szolgáltatásunkat a továbbiakban milyen törvényi keretek között folytathatjuk (vállalkozási tevékenység keretében)? - a számlázott étkezési díjra létezik megszorítás (nyersanyagköltség, rezsidíj átháríthatósága)?
30. cikk / 32 Adómentes munkáltatói juttatások
Kérdés: Az adómentes juttatásokkal kapcsolatban kérdezem, hogy a 400 ezer forintig biztosított adómentes juttatás körébe tartozik-e a koncertjegy, sportrendezvény belépője, számítógép-vásárlás a dolgozónak? Hogyan történik az elszámolása e juttatásnak?
