10 talált cikk a gazdasági események , kiadások , költség , készlet , költségvetés kifejezésre

Kérdés: Központi költségvetési szervként működő intézmény milyen gazdasági események kapcsán fizethet ki előleget, különös tekintettel az évi végi maradványelszámolási szabályokra? A szakmai programok szervezése kapcsán az intézményben jellemzően az alábbi belföldi és közösségi beszerzések esetében merül fel az előrefizetés igénye:
– bérleti díjak,
– szállás- és utazási költségek,
– regisztrációs díjak,
– szervezési feladatok,
– eszköz- és készletbeszerzések.
Jogszerűen járunk-e el ezekben az esetekben az előlegszámlák befogadásával? Kapott előlegek: Intézményünk által szervezett tanfolyamok kapcsán a hallgatók az online jelentkezéssel egy időben jelentkezési díjat fizetnek, melyről a számla (nem előlegszámla) a jóváírást követően kerül kiállításra. Ez így megfelelő? Ha az adott esetben előlegszámla kiállítása szükséges, akkor van-e arra lehetőség – mivel a hallgató a teljes összeget kifizeti –, hogy a kiállított számla egyben előleg- és végszámlának is minősüljön?

Kérdés: Hogyan kell eljárnunk abban az esetben, ha a közhatalmi bevételek között vannak olyan tételek, amelyek nem minket illetnek meg teljes egészében, egy része más szervezet részére beszedett közhatalmi bevétel? Hogyan történik a számviteli elszámolása?

Kérdés: Az Áhsz. 51. §-ának (3) bekezdése értelmében a részletező nyilvántartások vezetésének módját, azoknak a kapcsolódó könyvviteli és nyilvántartási számlákkal való egyeztetését, annak dokumentálását, valamint a részletező nyilvántartások és az egységes rovatrend rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlák adataiból a pénzügyi könyvvezetéshez készült összesítő bizonylatok (feladások) elkészítésének rendjét, az összesítő bizonylat tartalmi és formai követelményeit a számlarendben kell szabályozni. Az ASP-rendszer bevezetésével a követelések, kötelezettségek rögzítése számlánként történik, ezeknél tulajdonképpen nem készül összesítő feladás. Hogyan értelmezhető az összesítő feladás például a követelések, kötelezettségek, adott-kapott előlegek, előirányzatok nyilvántartása esetében? Az Önök véleménye szerint az ASP-rendszer alkalmazásával elegendő, ha az 1-es, 2-es számlaosztálynál kerül szabályozásra az összesítő feladás rendje, és a többinél nem? (Az 1-esben, amíg a KATI modull nincs összekapcsolva a KASZPER-rel, valóban készülnek negyedévente összesítő feladások.)

Kérdés: Az önkormányzat és az óvoda egy épületben működik. Nincs bérleti szerződés, az óvoda nem fizet bérleti díjat. Az önkormányzat és az óvoda is alanyi adómentes, 1-es adószámmal rendelkezik. Mérőóra nincs, százalékos arányban fizet az óvoda közüzemi díjat az önkormányzatnak. Szerződés kötése szükséges? A közüzemi számla óvoda felé számlázandó részét K335-re könyveljük. Ezt milyen áfatartalommal tegyük? A?számlázás a B403 "Közvetített szolgáltatások ellenértéke" rovaton könyvelődik alanyi adómentes megjegyzéssel, áfatartalom nélkül. Hogyan helyes a könyvelés?

Kérdés: A felhasználási szerződés alapján, személyes munkát végző személynek kifizetésre került külső személyi kiadások között megbízási díj. A felhasználási szerződés alapján a létrejött szoftverprogram tulajdonjoga a megbízót, jelen esetben az intézményt illeti meg. Milyen könyvelési tételek szükségesek a vagyoni jog nyilvántartásba vételével kapcsolatban? Mi a bekerülési érték?

Kérdés: Az önkormányzat által, a Start közmunkaprogram keretében foglalkoztatott dolgozók által előállított terményekkel kapcsolatos alábbi gazdasági események könyvelését kérnénk levezetni:
1. Önkormányzatnál:
Az önköltségszabályzatban foglaltak alapján megállapításra kerül a közfoglalkoztatottak által előállított élelmiszer-nyersanyag önköltsége, amely alapján:
1.3. Készletre vétel könyvelése az önkormányzatnál.
1.4. Felhasználás könyvelése:
– saját célra történő felhasználás esetén (szociális rászorultság alapján természetbeni juttatásként),
– térítésmentes átadás az önkormányzati költségvetési szervnek (intézménynek), amely az önkormányzat konyháját üzemeltetve látja el a közétkeztetéssel kapcsolatos feladatokat. (Az önkormányzat áfaalany, de az előállítással kapcsolatban felmerült kiadások áfáját nem vonta le.),
– feleslegessé vált készlet értékesítése külső szerv, illetve magánszemély részére.
2. Intézménynél:
2.1. Önkormányzattól kapott élelmiszer-nyersanyag térítésmentes átvételének könyvelése.
2.2. Felhasználás könyvelése:
– intézmény által üzemeltetett konyhán történő felhasználás.
A könyvelési tételeket szíveskedjenek a költségvetési számvitel szerint (rovatok), pénzügyi számvitel szerint és az előirányzat könyvelése szerint is levezetni.

Kérdés: Múzeumunk 1-es adószámmal rendelkező, általános forgalmi adó szempontjából alanyi adómentes körbe tartozik. Emiatt nincs áfabefizetési kötelezettségünk és előzetesen felszámított áfalevonási jogunk, követelésünk sincsen. Jól gondoljuk, hogy az Áhsz. 48. §-ának (1) bekezdésében foglaltak nem vonatkoznak ránk, mivel nincs mit elszámolnunk a 364. Általános forgalmi adó elszámolása nevű számlacsoportban, illetve ez alapján a költségvetés tervezésénél, összeállításánál és könyvelésénél sem szükséges megbontanunk nettó és áfa kiadásra-bevételre? Válaszukban kérem jelöljék, hogy mely jogszabály hivatkozik erre!

Kérdés: 2013. február 1. napjával alakult meg a közös önkormányzati hivatalunk két körjegyzőség (B falu és K falu) egybeolvadásával. A közös önkormányzati hivatal költségvetésében az önkormányzatok a finanszírozást 11 hónapra tervezték. A gesztor B falu részére minden önkormányzat a költségvetésnek megfelelően utalta a havi finanszírozást, a megszűnt másik gesztor K falu kivételével. K falu és N falu körjegyzőségének 4 dolgozója is átkerült a közös önkormányzati hivatalhoz. A 4 dolgozó nettó munkabére 513 913 Ft, mely K falu önkormányzatának számlájáról került leutalásra 2013. február 4-én. 2013. március 1-jén K falu önkormányzatának állami támogatásából került levonásra a 4 dolgozó utáni nettósítási különbözet 486 231 Ft összegben. A megalakult B falusi közös önkormányzati hivatalnál 11 havi bér került tervezésre. Mivel a B falusi közös önkormányzati hivatal jogutód, neki kell könyvelni a január havi béreket és járulékokat a könyvelési értesítő alapján mindkét volt körjegyzőség esetében. (Megszűnt költségvetési szerv a megszűnés napját követően gazdasági eseményt a könyveiben nem rögzíthet – hivatkozással a Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatójára a közös önkormányzati hivatalokról.) K falu önkormányzatának a finanszírozási terv szerint 2013. február-március hónapokra 1 318 104 Ft-tal kellett hozzájárulni a közöshöz. A költségvetés elfogadását követően 2013. március 19-én K falu önkormányzata B falu önkormányzatának – a társulási megállapodásban foglalt kötelezettségének eleget téve – átutalt 317 960 Ft-ot. (A 2013. február-március hónapra a finanszírozási terv szerint fizetendő 1 318 104 Ft-ot csökkentve a kifizetett 513 913 Ft-tal, 2013. január havi, február hónapban esedékes nettó bér és annak járulékai 486 231 Ft összegével.) A nettó bér és a nettósítási különbözet összegét K falu könyveiben átadott pénzként könyveljük a közös hivatal finanszírozására. K falu önkormányzata B falunak átadta a 2013. január havi könyvelési értesítőt és a nettósági különbözet bizonylatát, hogy a fenti összeget pénzforgalom nélküli bevételként átvett pénzként ismerje el, mint finanszírozást; illetve a közös önkormányzati hivatal könyveiben rögzíteni tudja ki­adásként a bért és járulékait. K falu önkormányzatának álláspontja szerint az egyértelmű jog­utódlás miatt a közös önkormányzati hivatalnál 11 havi bér lett tervezve. K falu önkormányzata a gesztor B falu helyett 2013. február 4-én kifizette a 2013. február havi nettó bért, illetve 2013. március 1-jén az állami támogatásból levonták ennek járulékát – s ezzel, valamint a különbözet 2013. március 19-i átutalásával teljesítette a havi finanszírozási ütemterv szerinti fizetési kötelezettségét, azaz elutasítja B falu önkormányzatának azt az álláspontját, mely szerint 1 000 144 Ft-tal tartozik. A tartozást B falu önkormányzata – élve a társuláshoz kapcsolódó inkasszós jogával – K falu számlájára érvényesíteni kívánja. B falu önkormányzatának véleményére reagálva: ha a körjegyzőségi január havi bért és járulékait a körjegyzőség zárszámadásában kell elszámolni, akkor miért készült 11 havi bér- és járuléktervezéssel a közös hivatali költségvetés? B falu önkormányzata szerint: A jogelőd körjegyzőség költségvetésében szereplő és a jogelőd körjegyzőség január hónapra járó bére és járulékai nem tekinthetők a közös hivatalban finanszírozásnak. A közös hivatal költségvetésében és a társulási megállapodásban rögzítetteknek megfelelően kell a finanszírozást teljesíteni, függetlenül a jogelődnek folyósított támogatástól. A január havi bér és annak járulékai a jogelőd, megszűnt körjegyzőséghez kapcsolódnak; a megszűnt körjegyzőség zárszámadásához kapcsolódóan kell kezelni, és a körjegyzőség intézményfinanszírozásához kell elszámolni, mivel az egy hónapra készült költségvetés tartalmazza. K falu önkormányzata 1 000 144 Ft-tal kevesebb pénzt adott át, mint amit a társulási megállapodás és az elfogadott költségvetés megállapít, s a fenti összeggel tartozik B falu önkormányzatának.
Kérem a fentiek alapján szíves véleményüket, tartozik-e intézményfinanszírozással K falu önkormányzata!

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a szakkönyvtárba beszerzésre kerülő szakkönyveket és folyóiratokat?

Kérdés: Mit, hogyan és milyen analitikával könyvelünk a 0-s számlaosztályra? A kötelezettségvállalás analitikája és könyvelése milyen módon történik?