9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Víziközmű-társulat végelszámolása
Kérdés: Önkormányzatunk a víziközmű-társulat végelszámolással történő megszűnése után átvette a társulat vagyoni eszközeit (tárgyi eszközök); az önkormányzati utakon végzett víziközmű-társulati felújítások nyilvántartási számláit; pénzeszközeit; tartozásállományát. Hogyan kell ezeket az önkormányzat könyveiben megjeleníteni mind a költségvetési, mind a pénzügyi számvitelben? Az önkormányzat a pénz átvételére külön elkülönített számlát nyitott, melyre terveink szerint a későbbiekben befizetett érdekeltségi hozzájárulásokat fogja kezelni. A később befizetett érdekeltségi hozzájárulásokat milyen főkönyvi számlán kell könyvelni? A társulat egyes esetekben részletfizetést engedélyezett. Azok havi befizetéseit hogyan kell megjeleníteni a költségvetési és pénzügyi számvitelben?
2. cikk / 9 Tárgyi eszköz értékesítése
Kérdés: Központi költségvetési szerv értékesített egy autót, melynek van könyv szerinti értéke még, és az alacsonyabb, mint a piaci érték. Vagyis drágábban adtuk el, mint a könyv szerinti érték. Mi a teendő, mik a pontos könyvelési tételek?
3. cikk / 9 Gyermekétkeztetés jogcímen nyújtott támogatások
Kérdés: Önkormányzatunk saját termelésben közmunka-támogatással és saját erő igénybevételével előállított élelmiszereket (tej, tejtermékek, tojás, hús, zöldségfélék, befőzött zöldségfélék) használ fel konyháján a gyermek- és felnőttétkeztetéshez. Hogyan számolható el, milyen könyvelési tételekkel, elszámolható-e a gyermekétkeztetés kiadási rovatain, a feladatalapú támogatás, gyermekétkeztetés jogcím elszámolása során?
4. cikk / 9 Államháztartáson kívülről adott támogatás
Kérdés: Magánszemély, illetve egyéni vállalkozó vagy gazdasági társaság milyen módon nyújthat támogatást szabályosan az önkormányzat részére? Milyen jogcímen lehetséges a támogatás, és milyen szabályoknak kell megfelelni? Működési célra lehetséges-e támogatást nyújtani?
5. cikk / 9 Start munkaprogram
Kérdés: Hogyan történik a Start munkaprogram keretében, a saját előállítású mezőgazdasági növénytermesztésnek, a megtermelt termények készletre vételének számviteli elszámolása?
6. cikk / 9 Váltó
Kérdés: Váltóval kiegyenlített adóköveteléssel kapcsolatos a kérdésünk. Egy önkormányzati adóalany (helyi vállalkozó) cége ellen felszámolási eljárás indult. Jelentős összegű gépjárműadó-, iparűzésiadó- és adópótlék-tartozása van az önkormányzat felé. Az önkormányzati adóhatóság bejelentette a vállalkozóval szembeni követelését a felszámolónál, aki azt vissza is igazolta. A felszámolás elrendelését követően – a felszámolás törtévére – is merült fel gépjárműadó- és iparűzésiadó-fizetési kötelezettsége a vállalkozónak, amit szintén visszaigazolt a felszámoló. Erre – a felszámolás közbeni követelésre – érkezett egy magánszemélytől vételi ajánlat, aki váltóval egyenlítené ki az önkormányzat adókövetelésének egy részét. Ha az önkormányzat elfogadja a váltót, annak beváltásakor a bevételt milyen jogcímen kell könyvelni? Az eredeti követelés (gépjárműadó, iparűzési adó) jogcímén, vagy más egyéb bevételként? Ha egyéb bevételként kell elszámolni, akkor hogyan törölhető az adótartozásként nyilvántartott követelés azon része, amelyet a váltóval kifizettek?
7. cikk / 9 Start munkaprogram
Kérdés: A Start közmunkaprogram keretében ingyenesen kapott az önkormányzat élő malacokat, melyeket le szeretnénk vágni, és a húsokat az üzemi konyhára beszállítani. Milyen kötelező nyilvántartásokat kell vezetnünk, és a könyvelésben hogyan kell szerepeltetni?
8. cikk / 9 Behajthatatlan kis összegű követelés minősítése
Kérdés: Munkáltatói hitelnyilvántartásunkban 2010-es minisztériumi összevonások után bekerültek olyan munkáltatói hitelszámlák, melyek 100 000 Ft alatti tőketartozást mutatnak, futamidejük több mint öt éve lejárt, a hitelt felvevő adósok a tértivevények tanúsága szerint elhaláloztak (vagy nem veszik át a küldeményt), örökösökről nincs tudomásunk, felszólítóleveleink bontatlanul visszaérkeznek. Élhet-e a fenti esetekben a minisztérium a tartozás könyvelési rendszerből történő kivezetésével, vagyis a követelés elengedésének lehetőségével? A vonatkozó Áht. 97. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy követelésről lemondani csak törvényben meghatározott esetekben és módon lehet, de ugyanakkor az Áht. 97. §-ának (3) bekezdése szerint kis összegű követelést behajtásra előírni nem kell. A behajtással kapcsolatban egyébként is olyan többletköltségek merülnének fel, melyek sok esetben nagyobb terhet rónak az intézményre, mint a ténylegesen behajtani kívánt összeg. Az Áhsz.-hez kapcsolódó 6/2009. számviteli kérdés önkormányzatokra vonatkozólag felveti a követelés leírását, mint alkalmazható megoldást. Alkalmazható-e ez központi költségvetési intézménynél is?
9. cikk / 9 Az önkormányzati lakások értékesítéséből származó bevétel felhasználása
Kérdés: Az önkormányzatoknak egy kb. 1995. évi jogszabály szerint az önkormányzati lakások értékesítéséből származó bevételeiket elkülönítetten kellett kezelniük és kötött volt a felhasználási lehetőség. Érvényben van-e még ilyen jogszabály, és melyik (vagy melyek) az(ok)?