Közlekedési kötség elszámolása

Kérdés: Költségvetési szerv belföldi kiküldetés esetén milyen módon tudja közlekedési költségként elszámolni a busz-, illetve vonatjegyet? A problémát az okozza, hogy a dolgozók rendszerint 50%-os közalkalmazotti kedvezménnyel utaznak, így vásárolják meg a menetjegyüket. Ez esetben a tömegközlekedési vállalat az intézmény nevére nem állít ki számlát. Elegendő-e a menetjegy leadása a kiküldetés mellé, vagy számlával is kell igazolni az utazást? Ha igen, akkor elfogadható-e a dolgozó nevére kiállított számla?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 7. §-a (1) bekezdésének p) pontja szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó utazási jegy ellenértékét, ideértve a szokásosan a jegy árában felszámított étkezés ellenértékét is, továbbá a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 18.

Munkába járás költségtérítése

Kérdés: A közigazgatási határon kívül lakók esetén munkába járás költségtérítése címén 15 Ft/km a dolgozó kérésére különösebb indoklás nélkül fizethető, vagy csak a 39/2010. Korm. rendelet 4. §-ában nevesített esetekben? A Költségvetési Levelek 297. számában az 5289. és az 5285. válaszuk szerint: "a munkába járás és a hazautazás költségtérítéséhez sem az Szja-tv., sem a 39/2010. Korm. rendelet nem ír elő semmilyen előírást a közlekedési eszközre, illetve annak tulajdonára vonatkozóan." Ugyanakkor a 4989. alapján arra lehet következtetni, hogy a 15 Ft csak a kormányrendeletben nevesített esetekben adható.
Részlet a válaszából: […] A munkába járás költségtérítése kapcsán el kell különíteni az Szja-tv. előírásait, melyek adózási szempontból rendezik a kérdést, továbbá a 39/2010. Korm. rendelet szabályait, amelyek pedig alapvetően azt szabályozzák, hogy a munkáltatónak mely esetekben kell munkába...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 21.

Gépkocsi hivatali célú használata

Kérdés: Intézményünk önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező önkormányzati költségvetési szerv. Gépkocsit hivatali célú használatra nemrégiben kaptunk, de a pontos elszámolásban még bizonytalanok vagyunk. Eddig jelentkező gondjaink a következők: 1. Ritkán külföldi útjaink is előfordulnak, de az ott vásárolt üzemanyagról a nálunk használatos bizonylattól eltérő dokumentumot állítanak ki. Hogyan kell forintban szabályosan elszámolni a külföldön vásárolt üzemanyagot? 2. Belföldi forgalomban üzemanyag-megtakarítás esetében milyen módon kell vagy lehet juttatásban részesíteni a gépkocsivezetőt, annak milyen szja-vonzata van, illetve üzemanyag-túllépés esetén mi a teendő? Van-e ún. túllépési határ, amitől már szankciót kell alkalmazni? Fentieken kívül esetenként rendezvényeinken külföldi állampolgárságú előadók is közreműködnek, amiért előadói díjat kapnak. Ezenfelül utazási költségtérítésben részesíthetők-e? Ha a válasz igen, akkor milyen formában? Információnk szerint az ottani szolgáltatók számlát intézményünk részére nem állítanak ki. Az előadók csak az adott országra vonatkozó jeggyel tudnának elszámolni, de azt visszautazás miatt nem is tudják leadni. A külföldi fizetőeszközben vásárolt jegyet hogyan lehet szabályszerűen forintban kifizetni?
Részlet a válaszából: […] ...felmerült kiadásának a forintbanvaló kiszámításánál.A személyi jövedelemadó szempontjából nincs törvényiakadálya annak, hogy a költségvetési szerv az üzemanyag-megtakarítás értékétkifizesse a tulajdonában (üzemeltetésében) lévő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 7.

Hivatali utazáshoz kapcsolódó adózási szabályok

Kérdés: Intézményünk vezetése a középiskolák minőségbiztosítási rendszerének kidolgozása, alkalmazása során magyarországi és külföldi társintézményekkel tart kapcsolatot, rendez konferenciákat, szervez előadásokat. Az egyik külföldi társintézménytől tapasztalatcsere céljából meghívást kapott a fenti témában aktívan munkálatokat végző csoport. Az utazással kapcsolatos költségek adómentesen adhatók, vagy adóköteles természetbeni juttatásnak minősülnek?
Részlet a válaszából: […] ...külföldi utazással összefüggésben kifizetettdevizaellátmány 50%-a igazolás nélkül elszámolható költség (feltéve, hogy azellátmányt költségvetési forrásból fizették ki), és a fennmaradó összeg ugyancsaka kiküldött munkavállaló bérjövedelmeként adóköteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 1.

Munkába járás költségének adózása II.

Kérdés: Helyesen jár-e el intézményünk, ha a munkába járás költségeinek megtérítésekor egyes dolgozóknak – hivatkozva a 78/1993. Korm. rendelet 3. § (2) bekezdésére – a buszbérlet árát 80 százalékban téríti meg, bérlet leadása nélkül úgy, hogy a munkavállaló saját gépkocsiját veszi igénybe, mivel a munkáltató munkarendje miatt tömegközlekedési eszközt nem, vagy csak nagyon hosszú várakozási idővel tudna igénybe venni? Hivatkoznék a Költségvetési Levelek 22. számában az 577. kérdésre, amelyben erről a lehetőségről, ha jól értelmezem, Önök is említést tesznek. Költségvetési intézményként a TÁH számfejtési körébe tartozunk, és 45621 (munkába járás költsége fogsz. tér. bérlet nélkül) kódon ezt minden hónapban fel is adjuk a TÁH-nak.
Részlet a válaszából: […] A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 78/1993. Korm. rendelet rendelkezései szerint a munkáltató a bérlettel való elszámolás ellenében köteles az utazási bérlet árának meghatározott részét (80 vagy 86%-át) megtéríteni. Ekkor a kapott összeg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.

Munkába járás költségének adózása

Kérdés: Költségvetési intézménynél kifizethető-e a saját gépkocsival történő munkába járás költsége az APEH-norma alapján nem adóköteles jövedelemként? Van-e ebben az esetben a TÁH felé bejelentési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...számít jövedelemnek az Szja-tv. 25. § (2) bekezdésének b) pontjában foglaltak alapján. Ezt a szabályt valamennyi munkáltató, tehát a költségvetési intézmények is alkalmazhatják. A munkába járás címén kifizetett költségtérítésnek az előzőekben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.