Falunapon szervezett tombola­- játékra vonatkozó előírások

Kérdés: Falunapon a helyi önkormányzat tombolát szervez. A tombolatárgy milyen költség? Kell utána adót, járulékot fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...köteles játékadó címén bevallani, és a nyeremény átvételére nyitva álló határidő lejártát követő hónap 20. napjáig a központi költségvetésbe befizetni. Tárgynyeremény-sorsolás esetén a nyereménytárgy forgalmi értékének megfelelő összeget kell befizetnie...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 25.

Körjegyzőség feladatai az önkormányzati működésben

Kérdés: Az önkormányzatok képviselő-testületei a körjegyzőséggel kapcsolatos követelmények között megfogalmazhatják-e, hogy a köztisztviselőknek kötelező az önkormányzati rendezvények előkészítésében részt venni, illetve azon kötelező részt venni (pl. főzés, kiszolgálás stb.)?
Részlet a válaszából: […] ...tartozó községekben a polgármesterihivatal feladatkörét a körjegyzőség látja el. A körjegyzőség mint helyiönkormányzati költségvetési szerv irányító szervei a képviselő-testületek. Azirányítási jog magában foglalja – többek között –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 28.

Normatíva

Kérdés: Ha 2010. december 31-ig betölti a 3. életévét a gyermek, és még ebben az évben akár egy napot is jár az óvodába, akkor a 2010. évi költségvetés elszámolása során számolni kell a 2010/2011. (I. félév.) tanév 4/12 részénél a létszámával. Tehát normatíva igényelhető rá (4/12). Az októberi létszám alapján készülő oktatási statisztikában lehet-e szerepeltetni a gyermeket, aki majd csak később tölti be a 3. életévét (december 31-ig), de az óvodába már beíratásra került? Ha nem lehet szerepeltetni, és ugye az októberi statisztikai számok alapján tervezzük a 2011. évi költségvetést, akkor ez a létszám nem lesz benne, ugyanakkor ez a gyerek feltehetően 2011. augusztusig jár óvodába, ugyanakkor normatíva nem igényelhető rá, mivel az előző évi októberi létszám a 2011-es költségvetés 8/12-ének az alapja. A normatíva ellenőrzésekor év közben hiába van mód júliusban pótigényre, az októberi statisztikák a mérvadóak.
Részlet a válaszából: […] ...Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009.évi CXXX. törvény tartalmazza a helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásait,ezen belül is az óvodai nevelésre tervezhető normatíva összegét. A normatívapontos igénylése és elszámolása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 14.

Behajthatatlan követelés

Kérdés: Intézményünk továbbszámlázott szolgáltatást nyújtott egyik vevőjének. A vevő 2005. november óta nem egyenlítette ki a követelésünket (4 db számla). A követelés összege: 9000 Ft. Év végén az egyenlegközlőket mindig átvette, a követelésünket elismerte. A fizetési felszólításokat is átveszi. Az egyenlegközlőket és a fizetési felszólításokat tértivevényes levélként adtuk fel. A vevőnk felszámolás alatt áll 2007. október óta. Mit tudunk tenni a követelés behajtása érdekében? Hogyan tudjuk szabályosan kivezetni a követelést a nyilvántartásunkból?
Részlet a válaszából: […] ...nem nyújt fedezetet, azt a követelést behajthatatlankövetelésnek kell minősíteni. Ilyen követelésnek kell minősíteni még azt amindenkori költségvetési törvényben meghatározott kis összegű követelést,amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 2.

KIR rendszerbe tartozók felelőssége a bevallások, adatszolgáltatások elektronikus úton történő teljesítésekor

Kérdés: Igazgatóságunk, mint költségvetési szerv illetményszámfejtését a 172/2000. (X. 18.) Korm. rendelet alapján a Magyar Államkincstár kijelölt igazgatósága végzi. Távoli felhasználóként az elektronikus kormányzati gerinc adatátviteli vonalain keresztül csatlakozunk az üzemeltetést végző központi illetményszámfejtő szerv szerverére. A havi illetményszámfejtéshez szükséges adatok felvitelén túlmenően nincs befolyásunk a központosított illetményszámfejtő rendszer (KIR) működésére, beleértve a számfejtést, a bevallást és a kapcsolódó egyéb adatszolgáltatásokat. A KIR működtetése során szerzett gyakorlati tapasztalat igazolja, hogy a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adókról készített bevallás időben nem, vagy késve, hibásan készül el, s emiatt nem tudunk eleget tenni törvényben előírt bevallási kötelezettségünknek. A kérdés feltevésének időpontjáig még a 0708-as havi bevallást készítő program tesztelése folyik. Egyértelmű, hogy a hiányos, késedelmes bevallás érdekkörünkön kívül eső ok(ok)ra vezethető vissza. Megállapodásunk a KIR üzemeltetőjével arra vonatkozóan nincs, hogy a számfejtést és a bevallást meghatalmazottként (megbízottként) készíti. Kérdés tehát, hogy lehet-e (és minek alapján) szankcionálni a KIR körébe tartozó adózókat a 0708-as bevallás hibás, késedelmes benyújtásáért? Miben jut kifejezésre a KIR-rendszert üzemeltető szervezet felelőssége? Tekinthető-e a KIR-t üzemeltető szervezet a bérszámfejtés és a kapcsolódó bevallások elkészítése tekintetében azon szervezetnek, amely az Art., illetve a 172/2000. (X. 18.) Korm. rendelet alapján az adózó megbízottjaként látja el feladatát?
Részlet a válaszából: […] Az Art. szabályai szerint az adókötelezettségekteljesítéséért – fő szabályként – az adózó felel. Így a bevallás határidőbentörténő benyújtása is az adózó kötelezettsége. Ha ezt elmulasztja, mulasztásibírsággal büntethető. Az adózó a bevallás benyújtásához...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 25.

Az adóhatósági ellenőrzés határidői

Kérdés: Az adóhatóság több mint egy hónapja vizsgál bennünket. Az Áe-tv. 30 napos határideje a revizorokra nem vonatkozik? Mit tehetünk, ha ezt a határidőt túllépik?
Részlet a válaszából: […] ...a revizorok számára. A határidő igazodik a vizsgált adózóhoz, általánosan 30 nap áll rendelkezésre, de kiemelt adózónál (aki költségvetési kapcsolatai alapján jelentősebb adókötelezettséggel rendelkezik) ez 120 nap. A bevallás utólagos vizsgálatát, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.