3 talált cikk a mulasztás , nyilvántartás , költségvetés kifejezésre

Kérdés: Az illetéktörvény szabályai szerint a közigazgatási hatósági eljárásért a törvényben megállapított illetéket kell fizetni az eljárás kezdeményezésekor annak, aki az eljárás megindítását kéri. A közigazgatási hatósági eljárási illetékeket az elektronikus ügyintézés bevezetésével már nem illetékbélyeggel vagy egyéb módon kell megfizetni az ügyfélnek ilyen esetben, hanem átutalással. Önkormányzatunk létrehozott erre egy Közigazgatási hatósági eljárási illetékek számlát. Az eljárási illeték megfizetésének és a megfizetés ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 44/2004. (XII. 20.) PM rendelet nem tartalmazza, hogy az önkormányzatok közigazgatási hatósági eljárásai kapcsán befolyt illetékekkel a továbbiakban az önkormányzatoknak milyen teendőjük van. Ez véglegesen az önkormányzatok bevételét képezi, vagy tovább kell utalni a Magyar Államkincstár számlájára? Ha igen, kell-e valamilyen adatszolgáltatást teljesíteni ezzel kapcsolatban? Szabályozza-e ezt valamilyen jogszabály?

Kérdés: Intézményünk továbbszámlázott szolgáltatást nyújtott egyik vevőjének. A vevő 2005. november óta nem egyenlítette ki a követelésünket (4 db számla). A követelés összege: 9000 Ft. Év végén az egyenlegközlőket mindig átvette, a követelésünket elismerte. A fizetési felszólításokat is átveszi. Az egyenlegközlőket és a fizetési felszólításokat tértivevényes levélként adtuk fel. A vevőnk felszámolás alatt áll 2007. október óta. Mit tudunk tenni a követelés behajtása érdekében? Hogyan tudjuk szabályosan kivezetni a követelést a nyilvántartásunkból?

Kérdés: Az adóhatósági ellenőrzés során a vizsgált időszakkal kapcsolatos valamennyi anyagot a revizor rendelkezésére bocsátottuk. Az ellenőrzés során azonban mindig újabb és újabb adatokat, kigyűjtéseket kért az ellenőr, amellyel lehetetlenné tette napi munkánk végzését. Van-e jogszabályi lehetősége a revizornak arra, hogy saját munkáját velünk végeztesse el? Ha a könyvelésünket számítógépes program segítségével végezzük, akkor elegendő-e, ha az így készített adatbázisokat bocsátjuk a revizor rendelkezésére?