7 talált cikk a munkába járás , gépjármű , számla , költségvetés kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk a jegyző részére egy elektromos autót biztosított használatra. Az autó "tankolására" a jegyző otthonában a saját elektromos hálózatából kerül sor, ami havi 25 000 forint kiadást jelent. Ilyen esetben, amikor a járművet a munkáltató biztosítja, de az azzal kapcsolatos "tankolási" költségek a munkavállalót terhelik, jár-e a kilométerenkénti 15 forint költségtérítés?

Kérdés: Alkalmazottunk vidéken, egy faluban lakik, és Budapestre jár be dolgozni oly módon, hogy egy vidéki városig személygépkocsival közlekedik, onnan pedig vonattal utazik Budapestre. Alkalmazottunknak óvodai ellátást igénybe vevő gyermeke van. A 39/2010. Korm. rendelet 4. §-ának d) pontja alapján a falu és a vidéki város közötti útszakaszra az Szja-tv. 25. §-a (2) bekezdésének b) pontjában szereplő 9 Ft/km költségtérítést szeretné igénybe venni. A vidéki város és Budapest közötti szakaszra pedig utazási bérlet ellenében kívánja igénybe venni az utazási költségtérítést [Szja-tv. 25. § (2) bekezdés a) pontja]. Adómentesen kifizethető részére mindkét költségtérítés azonos időszakra, tekintettel arra, hogy a különféle költségtérítéssel érintett útszakaszok között nincs átfedés?

Kérdés: Költségvetési szerv a kerékpárral történő munkába járás támogatására éves költségkeret mértékéig, a felmerülő javítási és alkatrészköltségeket munkavállalóinak számla ellenében tervezi megtéríteni. Az elszámolás rendjét külön szabályzatban kívánja rögzíteni. Az így adott költségtérítés adómentes-e az azt igénybe vevő munkavállalók és a munkáltató részéről? Az elszámolást mely rovaton javasolják kimutatni?

Kérdés: Szakképző iskolában a szakmai vizsgákhoz delegálják az elnököt és a kamarai képviselőt. A vizsgáztatásra szóló megbízólevelet konkrét személyre adják ki (aki névjegyzékben szerepel). Helyes eljárásnak tekinthető-e, ha a gazdasági szervezet által kiállított számla alapján fizetjük ki a megbízási díjat, ha a vizsgáztatással megbízott személy a gazdasági szervezet tagja, és a szervezet végezhet ilyen tevékenységet (vizsgáztatás)?

Kérdés: A 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet újraszabályozta a munkába járás költségtérítését. A szabályozás nem kezel a gyakorlatban tipikus helyzeteket. 1. A rendelet 4. § a)-c) pontjaiba nem tartozó esetekre van-e lehetőség helyi szabályozásra? Például mit lehet tenni akkor, ha a dolgozó nem mozgássérült, de egészségi állapotánál fogva nem bírja a tömegközlekedési eszközt igénybe venni? 2. Hogyan lehet kezelni azokat, akiknek gyakran vagy eseti jelleggel a munkavégzésükhöz saját gépkocsit kell használniuk (pl. körjegyzőséghez tartozó településeken ügyfélfogadás tartása érdekében)?

Kérdés: Költségvetési intézményként adhatunk-e a dolgozóinknak 9 Ft/km-es költségtérítést a munkába járásukhoz, vagy csak a bérletekhez, illetve jeggyel történő utazáshoz járulhatunk hozzá? Mely esetekben kötelező a költségtérítés juttatása, és mikor beszélünk adható juttatásról?

Kérdés: A Költségvetési Levelekben 2007. május 2-án megjelent 1683-as kérdésre adott válasz foglalkozik a szociális alapon nyújtott étkeztetés áfájával. Kérem, hogy az ott leírtakat egészítsék ki azzal, hogyan kell a könyvelésben szerepeltetni a gazdasági eseményt!