Távmunkavégzés költségtérítése

Kérdés:

Költségvetési szervünk alkalmazottja távmunkában látja el a feladatait.
Az alábbi esetek kapcsán hogyan kell az igazolás nélkül elszámolható költség összegét meghatározni?
a) A munkavállaló a hónapban 10 teljes munkanapon távmunkavégzés keretében végzett munkát, míg 10 munkanapon fizetett szabadságon volt.
b) A munkavállaló a hónapban 10 teljes munkanapon a munkáltató székhelyén végezte a munkáját, 5 teljes munkanapon távmunkavégzés keretében végzett munkát, míg a fennmaradó 5 munkanapon munkaidejének felében a munkáltatója székhelyén, másik felében távmunkavégzés keretében végzett munkát.
c) A munkavállaló a hónapban 10 teljes munkanapon távmunkavégzés keretében végzett munkát, míg 10 teljes munkanapon a munkáltató székhelyén végzett munkát. Ezenfelül a munkáltató által elrendelt, a munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidőben (szombati nap) távmunkavégzés keretében végzett munkát összesen 6 óra időtartamban.
d) A munkáltató és a munkavállaló részmunkaidőben állapodtak meg, a napi munkaidő az általános teljes napi munkaidő fele. A munkavállaló valamennyi munkavégzéssel érintett napja teljes egészében távmunkavégzéssel érintett nap.

Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 3. számú melléklete II. fejezetének 11. pontja (távmunkavégzés költségtérítése) – egész havi távmunkát feltételezve – meghatározza a havonta kedvezményesen fizethető összeg maximumát: ez az adóév első napján érvényes havi minimálbér 10 százalékának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 25.

Részmunkaidős dolgozók szabadságának kiadása

Kérdés: A Költségvetési Levelek 109-es számában a 2302-es kérdés foglalkozik a részmunkaidős dolgozók szabadságával, a heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidő-beosztás esetében. Intézményünknél csak részfoglalkozású dolgozó van, aki a hét nem minden napján végez munkát. Kérem, hogy egy konkrét példára válaszolva tegyék világossá, hogy hány nap szabadságot kell kiírni a dolgozónak, ha az 5 munkanapból csak a hétfői és csütörtöki napon dolgozik, és a hétfői napra kér szabadságot.
Részlet a válaszából: […] A 2302-es kérdés kapcsán ismertettük a heti kettőnél többpihenőnapot biztosító munkaidő-beosztásnál a szabadság kiadásának rendjét, azarra vonatkozó törvényi szabályozást. Ahogyan azt ott is említettük, aszabadság számítására vonatkozóan az Mt. egyenlőtlen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 30.

Éves szabadság meghatározása

Kérdés: Egyházi intézményben foglalkoztatott dolgozó esetében a Munka Törvénykönyve, vagy a Kjt. besorolása szerint kell meghatározni az éves rendes szabadság mértékét? A dolgozónk 50 éves, az Mt. szerint 30 nap szabadság, vagy a Kjt. besorolása szerinti 28 nap szabadság illeti-e meg?
Részlet a válaszából: […] ...2005. évi költségvetésitörvény rendezi a nem állami fenntartású intézmények állami normatívhozzájárulásának és támogatásainak kérdését. E rendelkezések között találunkutalást ezen intézmények alkalmazottaira vonatkozóan, mely szerint: a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 14.

Tanulmányok folytatása esetén járó szabadidő

Kérdés: Kérdésem, hogy a vizsgánként, illetve a vizsgatárgyanként megillető szabadidő is fizetetlen-e? A törvényben sem egyértelmű.
Részlet a válaszából: […] ...Költségvetési Levelek 12. szám 308. kérdése kapcsán azt kellett megvizsgálni, hogy hány nap tanulmányi szabadság illeti meg a közalkalmazottat, ha munkája mellett végzi gimnáziumi tanulmányait, ha felsőfokú (nem főiskolai) levelező tagozatra jár, illetve ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 28.