Konyhai dolgozók besorolása II.

Kérdés:

Intézményünk óvoda és szociális szolgáltató intézmény, melynél a költségvetési szerv fő tevékenységének államháztartási szakágazati besorolása 851020 óvodai nevelés. Az alaptevékenység az óvodai nevelés, illetve a köznevelési intézményben történő, valamint intézményen kívüli gyermekétkeztetés, szociális étkeztetés és munkahelyi étkeztetés. A munkáltató az óvoda vezetője. Ellátja tehát az intézmény az óvodai (köznevelési) és főzőkonyhai (iskolai, óvodai étkeztetés, szociális étkeztetés, felnőtt/vendég étkeztetés) feladatokat is. A státusztörvény vagy Púétv. alapján a konyhai dolgozókat (szakács, élelmezésvezető, konyhai kisegítők) a továbbiakban (2024. január elsejétől) a Kjt. vagy pedig az Mt. alá tartozóknak kell-e tekintenünk? Van egy fő asszisztens munkakörben (FEOR 3511, képesítése szerint szociális asszisztens, szociális étkeztetésben segítő) foglalkoztatott dolgozónk, aki esetében szintén kérdéses, hogy a Kjt. vagy az Mt. hatálya alá fog-e tartozni. Az intézmény konyhája a Szolgáltatói nyilvántartásban határozatlan időre bejegyzett "Szociális étkeztetés" szolgáltatásként szerepel.

Részlet a válaszából: […] 2024. január 1-jétől a Púétv. 1. §-ának (1) bekezdése hatálya az a köznevelés területén működő munkáltatóra és a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állóra (...) terjed ki. Munkáltatónak minősül a 3. § 21. pontja alapján a tankerületi központ, továbbá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 7.

Élelmezésvezető és szakács besorolása

Kérdés: Az óvoda alapító okiratában jelölt, és ott üzemelő konyha esetében hogyan kell megállapítani a szakács és az élelmezésvezető besorolását, tekintettel arra, hogy a Vhr. 2. számú melléklete ezeket a munkaköröket nem tartalmazza?
Részlet a válaszából: […] ...közalkalmazottat műszaki dolgozó munkakörbe kell besorolni. Az élelmezésvezetőt – amennyiben a konyha működtetése alaptevékenysége a költségvetési szervnek – gazdasági dolgozó munkakörbe kell besorolni mint érdemi, gazdasági-tervezési feladatot ellátó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.

Mesterpedagógus illetménye 2015. januártól

Kérdés: Intézményünkben dolgozó óvónőnek főiskolai végzettsége és vezetőképző végzettsége van. Ez alapján a Pedagógus I. besorolás, "39-41 év fizetési fokozat" illette meg. Minősítése alapján 2015. január 1-jével a Mesterpedagógus besorolásra jogosult, a "39-41 év fizetési fokozatba" kellene átsorolni. Melyik illetménytáblát kell az ő esetében figyelembe venni? Pontosabban mennyi lesz most az ő illetménye?
Részlet a válaszából: […] ...állapítja meg. A Köznevelési tv. azt is rögzíti, hogy 2015. január 1. és 2015. augusztus 31. között az illetményalap a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott vetítési alapa) 118,9 százaléka középfokú végzettség esetén,b) 163,3...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 7.

Korhatár előtti ellátásra jogosulttá váló közalkalmazott jogviszonyának megszüntetése

Kérdés: 1953-ban született női közalkalmazott (pedagógus) korhatár előtti ellátásra válik jogosulttá 2012-ben (igénybe is kívánja venni), a nyugdíj­intézet szolgálatiidő-beszámítása szerint 2010. de­cember 31-én 38 év 32 nap szolgálati idővel rendelkezett. 2012. május 14-én lesz 59 éves, és ekkor 39 év 167 nap szolgálati ideje lesz. A közalkalmazotti jogviszony felmentéssel történő megszüntetésére milyen szabályok vonatkoznak? A felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak (illetve korhatár előtti ellátásra jogosultnak) kell minősülnie? Jár-e neki a 40 éves jubileumi jutalom a Kjt. 78. §-ának (4) bekezdése alapján, illetve a szabadságot a felmentési idő ledolgozandó részében ki lehet adni?
Részlet a válaszából: […] ...meg, ha– megszűnt a munkáltatónak az a tevékenysége, amelyben aközalkalmazottat foglalkoztatták;– az Országgyűlés, a kormány, a költségvetési fejezetetirányító szerv vezetője, a központi költségvetési szerv vezetője vagy azönkormányzati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 22.

Kjt. hatálya alá tartozó szervnél főszabályként nem létesíthető munkaviszony, jubileumi jutalomra jogosító idők

Kérdés: Ha egy dolgozó a Kjt. hatálya alá tartozó közoktatási intézményben, de az Mt. hatálya alá tartozó munkaviszony keretében dolgozik, jogviszonya beszámít-e közalkalmazotti jogviszonyként a jubileumi jutalomhoz?
Részlet a válaszából: […] ...Kjt. 1. § (1) bekezdés szerint a törvény hatálya – hatörvény eltérően nem rendelkezik – az állami és a helyi önkormányzatiköltségvetési szerveknél, valamint a helyi önkormányzat által a feladatkörébetartozó közszolgáltatások ellátására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Változások a 2009. évi CXXX. törvényben

Kérdés: Mik az önkormányzati költségvetés tervezéséhez kapcsolódó főbb változások a 2009. évi CXXX. törvényben?
Részlet a válaszából: […] ...2009. évi CXXX. törvény a Magyar Köztársaság 2010. éviköltségvetéséről a Magyar Közlöny 179. számában 2009. december 11-én, péntekenkerült kihirdetésre. A 2009 decemberében elfogadott költségvetési törvényalapján 2010-ben sem változik a köztisztviselői...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 2.

Egyidejűleg több részmunkaidős jogviszony fennállása egyéni vállalkozás mellett

Kérdés: Az előző tanévben a közalkalmazott teljes állásban volt egy kulturális intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban. 2009. szeptember 1-jétől három zeneiskolában tanít. A tanároknak heti 22 óra megtartása jelenti a 40 órás munkahetet. Az egyik iskolában félállásban, heti 11 órára alkalmazzák, egy másikban heti 8, a harmadikban hetente 5 órát tart. Ez összesen heti 24 óra. Minden intézmény megfizeti a jogszabály szerinti járulékot, a béréből is levonásra kerülnek előírás szerint. Művésztanár lévén több együttesben is fellép, egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik. Amikor egy munkahelyen volt 36 órában közalkalmazotti jogviszonya, akkor ilyen időtartamú foglalkoztatás után adófizetési kötelezettsége kisebb volt, mert "másodállásban" végezte vállalkozását. Kérdések: 1. Ha több részmunkaidős foglalkoztatásból "áll össze" egy teljes közalkalmazotti státusznyi foglalkoztatás, akkor a magánvállalkozást adózás szempontjából ez hogyan érinti? Ugyanolyan járulékfizetési kötelezettség illeti-e a vállalkozót, ha egy főállású helyen van legalább 36 órában foglalkoztatva, mint ha több helyen összesen legalább 36 órában történik a foglalkoztatása? 2. Maradhat-e ezek után is "másodállásban" a vállalkozó, vagy főállású vállalkozóvá kell válnia? 3. Összeszámíthatók-e a három helyről a jogviszonyai? Pl.: Betegség esetén arányosan mindhárom helyről számíthat táppénzre? 4. A félállású – őt legnagyobb óraszámban alkalmazó – munkahelyről kaphat csak béren felüli juttatásokat (étkezési utalvány, utazási kedvezmény, szakirodalom-vásárlási hozzájárulás), vagy a többi intézményben is? 5. Amiatt, hogy különböző helyeken dolgozik részmunkaidőben, éri-e hátrány a nyugdíj megállapításkor? Valamennyi jogviszony beszámít a – jelenleg érvényes – nyugdíjszámítási alapjába?
Részlet a válaszából: […] ...évi LXXIX. törvény értelmében az, akit munkaviszonyban vagyközalkalmazotti jogviszonyban pedagógus munkakörben foglalkoztatnak, évente aköltségvetési törvényben meghatározott összegű szakirodalom-vásárlásihozzájárulásra jogosult. A törvény végrehajtási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 22.

Közoktatás-vezetői szakvizsgával rendelkező tanár átsorolása

Kérdés: Önkormányzati fenntartású általános iskolában tanító magyar-könyvtár szakos főiskolai végzettséggel rendelkező kolléganő kiegészítésként "C" típusú nyelvvizsgának megfelelő német műveltségi területen tanítóképző főiskolán, valamint közoktatás-vezetői szakirányú szakon végzett. A közoktatás-vezetői szakvizsgához az intézmény nem járult hozzá, azt GYES ideje alatt végezte el. Kéri a közoktatási törvény 128. § (8) bekezdése alapján a "G" fizetési osztályba való átsorolását. Munkaköréhez (magyar-német tanár) a közoktatás-vezetői végzettség nem szükséges, mivel munkáját beosztott pedagógusként végzi. Szeretnénk megtudni, hogy kérése jogos-e, van-e törvényi kötelezettség arra, hogy az ő esetében az átsorolás feltétlenül megtörténjen?
Részlet a válaszából: […] ...kerül átsorolásra. A tanárnő jogosanhivatkozik a közoktatási törvény 128. § (8) bekezdésére. Olvasói észrevétel(megjelent a Költségvetési Levelek 104. számában – 2008.11.11.):Észrevétel: Érdeklődéssel olvastam a Költségvetési Levelek 2008. augusztus...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 19.

Garantált illetménynövekedés

Kérdés: A Gazdasági Ellátó Szervezetek tekintetében a 77/1993. (V. 12.) Korm. rendelet tartalmaz a közalkalmazotti jogviszony vonatkozásában végrehajtási szabályokat. E rendelet azonban nem tartalmaz előírásokat a közalkalmazotti illetménynövekedést illetően, így a "további" szakképesítések hasznosításának mértékére sem. Ha a szakközépiskolai érettségi bizonyítványban a vállalati tervező, könyvelő statisztikus szakképesítés fel van tüntetve, adható-e illetménynövekedés? A társulási munkaszervezetben dolgozó belső ellenőröknek a főiskolai, egyetemi (közgazdász, jogász) végzettségen túli további mérlegképes könyvelő, illetve adótanácsadó felsőfokú szakképesítésre adható-e illetménynövekedés? A további szakképesítés mindkét esetben szerepel a kinevezésben.
Részlet a válaszából: […] ...feltételeket például az orvosok, pedagógusokesetében. A helyi önkormányzatok által fenntartott szolgáltató feladatokatellátó egyes költségvetési intézményeknél a végrehajtási rendelet [77/1993. (V.12.) Korm. rendelet] nem tartalmaz különös szabályokat e tekintetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 29.