17 cikk rendezése:
1. cikk / 17 Önkormányzati társulások tárgyieszköz-nyilvántartása
Kérdés: Több önkormányzat társulást kíván létrehozni. A társuló önkormányzatok osztatlan közös tulajdonban lévő vagyonnal (tárgyi eszközzel) rendelkeznek, melyet a társulás részére kívánnak átadni. A társulás egyedüli feladata ennek a vagyonnak a működtetése lesz. Az önkormányzatok felhatalmazása alapján az osztatlan közös tulajdon jelenleg egy önkormányzat nyilvántartásában szerepel a társulás megalakulásáig, majd pedig ez az önkormányzat adja át a vagyont a társulásnak. A társulás ezeket az eszközöket üzemeltetésbe kívánja adni, üzemeltetési szerződést kíván kötni közfeladat ellátására.
1. Milyen jogcímen tudja az önkormányzat a nyilvántartásában szereplő osztatlan közös tulajdont a társulás részére átadni, ezt a vagyont a továbbiakban kinek a mérlegében kell szerepeltetni, az écs. elszámolása hol történik?
2. Az átadásnak van-e áfavonzata?
3. A társulásnak a működtetett vagyonról kell-e adatot szolgáltatni a tag önkormányzatok részére?
4. A Mötv. alapján, amennyiben törvény másképp nem rendelkezik, a helyi önkormányzat társulásba bevitt vagyonát a társuló helyi önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani, a vagyonnövekmény a társult helyi önkormányzatok közös vagyona. Ebben az esetben hogyan érvényesül a jogszabály ezen pontja?
1. Milyen jogcímen tudja az önkormányzat a nyilvántartásában szereplő osztatlan közös tulajdont a társulás részére átadni, ezt a vagyont a továbbiakban kinek a mérlegében kell szerepeltetni, az écs. elszámolása hol történik?
2. Az átadásnak van-e áfavonzata?
3. A társulásnak a működtetett vagyonról kell-e adatot szolgáltatni a tag önkormányzatok részére?
4. A Mötv. alapján, amennyiben törvény másképp nem rendelkezik, a helyi önkormányzat társulásba bevitt vagyonát a társuló helyi önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani, a vagyonnövekmény a társult helyi önkormányzatok közös vagyona. Ebben az esetben hogyan érvényesül a jogszabály ezen pontja?
2. cikk / 17 Más tulajdonában álló tárgyi eszközökön végzett és át nem adott beruházások és felújítások
Kérdés: Önkormányzati alrendszerbe tartozó költségvetési szerv vagyunk. A fenntartó önkormányzat tulajdonában lévő épületben végezzük közérdekű tevékenységünket. Az épület nem szerepel a könyveinkben, azt sem üzemeltetésre, sem vagyonkezelésbe nem vettük át, és nem is béreljük az önkormányzatunktól. Az épületben végzünk felújítást, illetve beruházásokat. Tanácsukat szeretném kérni ezen gazdasági események kontírtételeihez. A 412-es főkönyvi számlával szemben nem vezethetem ki, mivel nem része az ingatlan a nemzeti vagyon induláskori értékének.
3. cikk / 17 Önkormányzati ingatlan felújítása
Kérdés: Nemzetiségi önkormányzat felújítást végzett egy ingatlanon, amely támogatásból valósult meg. A felújítás nem az önkormányzat saját ingatlanján történt, a számlán tetőfedés és ácsmunka szerepel. A támogatói okiratban szereplő fenntartási idő 5 év. A leírtak alapján hogyan szükséges a felújítást nyilvántartani, könyvelni?
4. cikk / 17 Beruházás önkormányzati intézményen
Kérdés: Önkormányzatunk fenntartásában van egy óvoda és bölcsőde egyesített intézmény. Az önkormányzat vagyonrendelete szerint az "önkormányzati intézmények gyakorolhatják annak a törzsvagyonnak a használati jogát, amely az adott önkormányzati intézmény alapító okiratában és vagyonkimutatásában szerepel". Továbbá az intézményeknek kell gondoskodni ezen vagyontárgyak állagmegóvásáról, karbantartásáról és felújításáról. A tulajdoni lap szerint a tulajdonos az önkormányzat. Az intézmény könyveiben azonban szerepel a telek és az épület értéke is, azok az intézmény beszámolójában szerepelnek. A problémát az idei év elején az okozza, hogy egy nagy összegű beruházást szeretne a testület az ingatlanon elvégeztetni, mert a megnövekedett gyermeklétszám miatt két új csoportot kell létrehozni. A tervező költségvetés szerint a várható összköltség nettó 200 millió forint.
Ki írja ki a közbeszerzési eljárást, az önkormányzat, az óvoda vagy közösen? A szerződést ki írja alá, a polgármester vagy az intézményvezető? Az önkormányzat vagy az óvoda költségvetésében szerepeljen a szükséges felhalmozási előirányzat? A jelenlegi gyakorlat (miszerint a tulajdonos az önkormányzat, de az intézmény könyveiben szerepel a vagyon értéke) helyes-e?
Ki írja ki a közbeszerzési eljárást, az önkormányzat, az óvoda vagy közösen? A szerződést ki írja alá, a polgármester vagy az intézményvezető? Az önkormányzat vagy az óvoda költségvetésében szerepeljen a szükséges felhalmozási előirányzat? A jelenlegi gyakorlat (miszerint a tulajdonos az önkormányzat, de az intézmény könyveiben szerepel a vagyon értéke) helyes-e?
5. cikk / 17 Idegen tulajdonon végzett beruházás
Kérdés: Az önkormányzat a helyi katolikus gimnázium megépítése során az engedélyes tervek, műszaki ellenőri feladatok, közműcsatlakozási díjak és csapadékvíz-elvezetés kiadásait fedezte. Ez az összeg 85 millió forint, melyet az önkormányzat beruházásként tart nyilván. Az ingatlan tulajdonosa az egyházmegye. Mi az a jogszabály, amelyre hivatkozva át tudja adni az önkormányzat az idegen tulajdonon végzett beruházást az egyházmegyének? Kötelező az átadás? Mi a helyes eljárás ebben az esetben?
6. cikk / 17 Fedett kerékpártároló az óvodában
Kérdés: Az önkormányzat intézménye (óvoda) által készített fedett kerékpártároló egyéb építménynek számít? Szükséges az önkormányzat részéről hozzájárulás a kerékpártároló készítéséhez? Az intézmény tárgyieszköz-nyilvántartásában szerepelhet a kerékpártároló úgy, hogy az intézmény épülete az önkormányzat nyilvántartásában szerepel, vagy az intézmény térítés nélküli átadásként vezesse ki a nyilvántartásából?
7. cikk / 17 Körforgalmi csomópont térítés nélküli átvétele
Kérdés: Önkormányzatunk tulajdonába került egy körforgalmi csomópont vagyonátadási megállapodás keretében, a Kkt. 29. §-ának (4a) és (4b) bekezdései szerinti átadással. Hogyan kell könyvelni? Elég, ha az átvett eszköz bruttó értékét a 4125 (Államháztartáson belüli ingyenes vagyonátadás miatti tőkeváltozás) számlával szemben állományba vesszük? Elszámolt értékcsökkenés nincs.
8. cikk / 17 Ingatlan térítés nélküli átadása
Kérdés: Települési önkormányzat a tulajdonában lévő felépítményes ingatlant kívánja egy másik államháztartási szervezet részére térítés nélkül tulajdonba adni. Az ingatlanra vonatkozó aktuális értékbecslés rendelkezésre áll, mely szerint az aktuális piaci érték többszöröse a könyv szerinti értéknek. Az önkormányzat jelenleg ingatlanok esetében nem él a piaci értéken történő értékelés lehetőségével.
Kérjük szíves tájékoztatásukat a következőkről:
1. Az átadást megelőzően a költségvetési év során élhet-e az önkormányzat ezen egyetlen ingatlan vonatkozásában a piaci értéken történő értékelés lehetőségével, és ezáltal év közben módosíthatja-e az önkormányzat a számviteli, kataszteri értéket tárgyi ingatlannál az értékbecslés szerinti összegre?
2. Van-e különbség az értékelési lehetőségben abban az esetben, ha az átadás a mérleg fordulónapjáig megtörténik, illetve ha arra csak a mérlegkészítésig, vagy azt követően kerül sor?
3. Ha egy konkrét ingatlan esetében él az önkormányzat a valós értéken történő értékelés lehetőségével, akkor azt kötelezően ki kell terjesztenie valamennyi ingatlanra, vagy szabadon dönthet erről egyedileg?
4. A valós értéken történő értékelést mely szabályzatokban kell meghatározni, melyek az előírások kötelező tartalmi, formai elemei?
5. Eltérően kell-e eljárni, ha a felépítményes ingatlan ellenérték fejében cserél gazdát, vagy ha államháztartáson kívülre kerül a tulajdonjog?
Kérjük szíves tájékoztatásukat a következőkről:
1. Az átadást megelőzően a költségvetési év során élhet-e az önkormányzat ezen egyetlen ingatlan vonatkozásában a piaci értéken történő értékelés lehetőségével, és ezáltal év közben módosíthatja-e az önkormányzat a számviteli, kataszteri értéket tárgyi ingatlannál az értékbecslés szerinti összegre?
2. Van-e különbség az értékelési lehetőségben abban az esetben, ha az átadás a mérleg fordulónapjáig megtörténik, illetve ha arra csak a mérlegkészítésig, vagy azt követően kerül sor?
3. Ha egy konkrét ingatlan esetében él az önkormányzat a valós értéken történő értékelés lehetőségével, akkor azt kötelezően ki kell terjesztenie valamennyi ingatlanra, vagy szabadon dönthet erről egyedileg?
4. A valós értéken történő értékelést mely szabályzatokban kell meghatározni, melyek az előírások kötelező tartalmi, formai elemei?
5. Eltérően kell-e eljárni, ha a felépítményes ingatlan ellenérték fejében cserél gazdát, vagy ha államháztartáson kívülre kerül a tulajdonjog?
9. cikk / 17 Vagyonkezelés
Kérdés:
Kérdés: Költségvetési intézmény használati szerződést kötött vagyonkezelésben levő intézményre. Az épület üzemeltetésének arányos költségeit a használatba vevő havonta megtéríti a használatba adónak százalékos arányban a szerződésben foglaltak szerint. Hogyan könyveljük?
10. cikk / 17 Megszűnő költségvetési szerv
Kérdés: Önkormányzati társulásunk fenntartása alatt működő költségvetési szervünk 2017. 12. 31-én megszűnt. A szerv feladatait, illetve két dolgozóját a társulás vette át. A megszűnő szervnek tárgyieszköz-állománya nem volt, viszont a bankszámláján még volt pénz december 31-én (5 millió Ft). Ezt az összeget 2018-ban vezettük át a társulás mint jogutód bankszámlájára. A kincstár honlapján elérhető tájékoztató szerint a következő módon kell eljárni a könyvelést tekintve: "Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a megszűnt szervezet záró mérlegében kimutatott pénzkészlet megszűnés fordulónapját követő átvételét a jogutód, illetve az Áht. 11.5. bekezdése szerinti szerv könyveibe a 491. Nyitómérleg számlával, illetve a 495. Mérlegrendezési számlával szemben számolja el. A?megszűnt szervezet pénzeszközeinek megszűnést követő jogutód szerv részére történő átutalása kizárólag a jogutód, illetve az Áht. 11.5. bekezdése szerinti szerv könyveiben számolható el bankszámlák közötti átvezetésként a 361. Pénzeszközök átvezetési számla alkalmazásával." Ha a 361-re könyvelem a társulásnál a banki átvezetést, akkor a 361-en egyenlegem lesz, aminek elvileg nem lehet egyenlege. Hogyan kell könyvelnem az átvezetett összeget a társulásnál? Jól értelmezem a tájékoztatót, és a 361-ről kivezethetem ezt az összeget a 495-tel szemben? Ebben az esetben viszont a KGR-be feladott mérlegjelentésben ez a könyvelési tétel nem jelenik meg, mivel nem pénzforgalmi tranzakció miatti állományváltozásról van szó. A?mérleg 172. sora, a pénzeszközök átvezetési számla csak pénzforgalmi tranz-akciót vesz figyelembe. Le tudnák vezetni a konkrét könyvelési lépéseket ebben az esetben?
