7 talált cikk a számviteli bizonylat , számlázás szabályai , költségvetés kifejezésre

Kérdés: Intézményünk önkormányzati tulajdonú egészségügyi közszolgáltatást nyújtó költségvetési szerv. Az alaptevékenységünk humán-egészségügyi szolgáltatás. Működtetünk pénzbeszedő helyeket, ahol intézményünk nevében a kollégák számlát/nyugtát állítanak ki a páciensek részére a vizsgálatok fizetendő összegéről, illetve ezen összegeket átveszik tőlük. A következő kérdésekben kérjük álláspontjukat:
1. Az Áfa-tv. 160. §-ának (1)-(2) bekezdése értelmében a mi esetünkben a főigazgatónak minden érintett kollégát – egyesével – meg kell írásban hatalmaznia az egészségügyi szolgálat nevében történő számlakiállítási joggal?
2. Minden érintett kollégának kell meghatalmazás arra, hogy a pénzt átvegye a betegtől?
3. A meghatalmazásoknak külön dokumentumként kell elkészülniük, vagy elég, ha a munka-köri leírásokba beleírjuk mint ellátandó feladatokat?
4. Az Áfa-tv. 160. §-ának (3) bekezdése ügyletenként 1 fő meghatalmazott jogosultságát engedélyezi. A recepció nálunk 10 fő, és jelen esetben mindenki állít ki nyugtatömböt például laborlelet, egészségkártya kiadásáról, személyes kíséret díjáról stb. De ugyanez értelmezhető az osztályokon az asszisztensekre is, akik vizsgálati díjakról, leletkiadásokról szóló számlákat/nyugtákat készítenek. Mivel 8.00-20.00-ig van rendelés hétköznapokon, ezért mindennap 2 fő látja el a feladatokat. Hogyan értelmezhető erre az esetre az Áfa-tv. hivatkozott bekezdése? Mi lenne a szabályszerű eljárás? A vizsgálati díjakat a vizsgálat alkalmával készpénzben kiállított számla vagy nyugta ellenében kell a páciensnek kifizetni.

Kérdés: Költségvetési intézmény vagyunk, 2012. januártól szolgálati lakást adunk bérbe. A bérlő befizette a bérleti díjat. Az áfában szerepeltettük mint adómentes bérbeadást (havi bevallók vagyunk), de elfelejtettünk hozzá számlát kiállítani. Milyen bizonylatot lehet utólag hozzácsatolni?

Kérdés: Intézményünkhöz egyre gyakrabban érkezik nem magyar nyelvű számla. Felhívásunkra a szállítók egy része küld magyar nyelvű számlát, mások erre nem hajlandóak. Tudomásom szerint a bizonylatokat magyar nyelven kell kiállítani. Amennyiben le kell fordíttatni a bizonylatot, azt kell-e hitelesíttetni? Hogyan kell helyesen eljárni?

Kérdés: Tárgyi adómentes tevékenységgel kapcsolatban a fizetés teljesítéséhez az eladó számviteli bizonylatot küldött, amelyet nem bélyegzett le és nem írt alá. A költségvetési szerv az ilyen bizonylatot hitelesnek tekintheti-e?

Kérdés: Intézményünk az Áfa-tv. 4/A. §-a szerint 2004-ben nem áfaalany. Az intézményünkben étkező növendékek a Fővárosi Főpolgármesteri Hivatal tájékoztatója alapján napi 575 forint áfa nélküli összeget fizetnek, plusz 15 százalék áfát, összesen bruttó 661 forint/nap, illetve ennek 50 százalékát. Az alkalmazottak úgyszintén ezen összegért plusz 15 százalék rezsiköltségért veszik igénybe az étkezést. Hogyan kell bizonylatolnunk? A kibocsátott számlán bruttó összeget tüntetünk fel (bruttó és áfamegbontás nélkül) "alanyi mentes" megjelöléssel. A bevételi bruttó összeget a 9-es számlaosztályban, mint intézményi ellátási díjat és alkalmazottak térítését könyveljük. Helyesen járunk-e el?

Kérdés: Intézményünk adóalanyisága a közhatalmi tevékenység, illetve a jelentéktelen bevétel miatt az Áfa-tv. 4/A. §-a alapján 2004. január 1-jétől megszűnt. A Főpolgármesteri Hivatal által kiadott tájékoztatóban foglalt térítési díjakat szedjük be az étkezést igénybe vevő növendékektől, illetve a dolgozóktól, ami a megjelölés szerint 15 százalék áfát is tartalmaz. Helyesen járunk-e el, ha a kibocsátott számlán bruttó összeget szerepeltetünk (nettó és áfamegbontás nélkül), "alanyi mentes" megjelöléssel?

Kérdés: Intézményünk központi költségvetési szerv, elkülönített pénzalapot kezel. Adóköteles bevételünk alacsony összege miatt 2004-től az áfaalanyiság alól kijelentkeztünk. Most egy régi személygépkocsinkat tervezzük értékesíteni. Ebben az esetben a számlán milyen adóalanyiságot tükröző megjelölést kell alkalmazni? Illetve más esetekben – pl. dolgozók által befizetendő fénymásolási díj – is azonos módon kell eljárni?