Késedelmi kamat

Kérdés: A Költségvetési Levelek 241. számának 4421. számú kérdésére adott válaszuk szerint a késedelmi kamatot követelésként előírni a teljesítéssel egyidejűleg kell, tehát akkor, amikor a késedelmi kamat befolyt. A válasznál nincsen jogszabályi hivatkozás, vagy a jogszabályokból történő levezetés. Kérem segítsenek a jogszabályi hivatkozás megtalálásában! Ezzel összefüggésben merül fel az is, hogy mi a helyzet egy jogerőre emelkedett fizetési meghagyásban szereplő tőkére, meghiúsulási kötbérre, eljárási díjra, ügyvédi díjra vonatkozóan. Ezeket követelésként elő kell írni, vagy csak akkor és olyan összegben, amikor ezek befolynak a költségvetési szervezethez?
Részlet a válaszából: […] ...késedelmi kamat számviteli elszámolása a 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet szerint a következő:1. Kölcsön folyósítása a költségvetési számvitel szerint:  a) Végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként   T05862 T0022 –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 15.

Következő évre áthúzódó tb-ellátás

Kérdés: Következő évre áthúzódó tb-ellátást (a 11. havi tb-ellátás csak következő év januárban lett átutalva) az intézménynél mint bérköltségcsökkentést, vagy a következő évek személyijuttatás-visszatérítéseként (B411) kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...következő évre áthúzódó tb-ellátás miatt a tárgy-évi költségvetésben nem teljesül a tizenkét havi teljesítés, utalás.Mivel az utalás áthúzódik a tárgyévet követő évre, ezért nem tudják az összeget bérköltségcsökkenésként könyvelni. Az utalás már...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 21.

Kötelezettségvállalás dokumentumai, nyilvántartása

Kérdés: 2012. évtől a kötelezettségvállalás és az utalványozás ellenjegyzése helyett a pénzügyi ellenjegyzés fogalmát nevesíti a jogszabály, a korábbi kötelezettségvállalás ellenjegyzése szerinti tartalommal, amelyet a kötelezettségvállalás dokumentumán kell elvégezni. Kell-e pénzügyi ellenjegyzést végezni abban az esetben, amikor nincs írásbeli kötelezettségvállalási dokumentum (pl. 100 ezer Ft alatti házipénztári kifizetésnél)? Ez esetben is fel kell vezetni a kifizetést a kötelezettségvállalási nyilvántartásba, ezért az alapbizonylat (számla stb.) egyben kötelezettségvállalási dokumentumnak is minősül, és ellenjegyzendő? Esetleg megfelelő a pénztárbizonylaton történő ellenjegyzés? Elképzelhető, hogy az ellenjegyzés ez esetben a jogszabály alapján nem szükséges, de belső szabályzatban előírható?
Részlet a válaszából: […] ...minősül a kiadási előirányzatok és az Európai Unió költségvetéséből közvetlenül kapott támogatás összegének a felhasználás időpontjáig idegen pénzeszközként nyilvántartott pénzeszközök terhére vállalt fizetési kötelezettsége –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 18.

Szakértők megbízási díjának könyvelése

Kérdés: Közhatalmi szerv szakértőkkel végeztet el engedélyezési feladatokat. A törvény engedi a szerv számára, hogy a szakértői költségeit megtéríttesse a kérelmezővel. Vannak olyan szakértők, akik megbízásos jogviszonyban látják el a tevékenységüket. Tehető-e ez a megbízási díj 555-be, továbbszámlázott szolgáltatások közé, lévén, hogy ezt megtéríttetjük a kérelmezővel?
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatások kiadásai államháztartáson belülrefőkönyvi számlán megtervezésre és elszámolásra, amely szolgáltatásokat aköltségvetési szerv a saját nevében vásárolja, de ezt részben vagy egészében,változatlan formában államháztartáson...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 21.

Utófinanszírozott pályázatok

Kérdés: Az alábbi pályázatból megvalósított útfelújítás könyvelésére kérem szíves válaszukat:
Kódszám Projekt összköltsége Igényelt támogatás Önrész
KDOP-2008-4.2.1/B 98 057 981 67 883 467 30 174 514
Az útfelújítás 2009. év novemberében befejeződött, az utat használatba vettük. A felújítást végző vállalkozás részére a teljes összeget közvetlenül átutaltuk. A támogatási program pályázata, illetve a szerződés szerint előlegben nem részesültünk, a támogatás utófinanszírozású. A támogatási összeg visszaigénylését a banki kivonatok megérkezése után tudjuk elindítani. A támogatási szerződés szerint az összeg közvetlen szállító részére történő kifizetés esetén 30 naptári napon belül, melybe nem számít bele a kedvezményezett által hiánypótlásra igénybe vett időtartam, utalják át a visszaigényelt támogatást. A pályázati támogatás visszaigénylésére, a pénz beérkezésére már csak a 2010. költségvetési évben kerül sor. A kiadások közé ebben az esetben csak az önrész összegét könyveljük, az igényelt támogatás pedig mint utólag finanszírozott nemzetközi támogatási program kiadása átfutó kiadványon marad, annak ellenére, hogy a felújítást aktiválnunk kell, mivel a használatbavétel megtörtént? Az önrészen felüli támogatási részt pedig 2010-ben vezetjük át a tényleges kiadások közé, akkor képzünk előirányzatot mind a támogatási összeg bevételének, mind a kiadásnak? Könyvelése?
Részlet a válaszából: […] ...249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet(továbbiakban: Áhsz.) számlaosztályok tartalmára vonatkozó előírásai közöttkerült rögzítésre, hogy költségvetési átfutó kiadásként kell elszámolni azolyan kifizetéseket, amelyek az államháztartás szervezete alap-,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 12.

Magyarországon letelepedett külföldi állampolgár járulékfizetési kötelezettsége

Kérdés: Román állampolgár Magyarországon letelepedési engedéllyel rendelkezik. 2003. februártól kft. ügyvezetője, 50% tulajdoni hányaddal, díjazása 15 ezer forint. Milyen jogviszonyban láthatja el feladatát? Megbízás 10% költséghányaddal vagy társas vállalkozóként? Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik?
Részlet a válaszából: […] ...(a továbbiakban: járulékfizetési felső határ). A járulékfizetésifelső határ naptári napi összegét évente a Magyar Köztársaság költségvetésérőlszóló törvény határozza meg. A nyugdíjjárulék-fizetési felső határ naptári napi összege2004. január...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 9.