15 talált cikk az utazási költségtérítés , jövedelem , munkába járás , költségvetés kifejezésre

Kérdés: Költségvetési szervünknél az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott dolgozó részére munkába járáshoz kapcsolódó utazási költségtérítés (MÁV-menetjegyek elszámolása) adható-e adómentesen, esetleg kiküldetési rendelvény alapján?

Kérdés: Alkalmazottunk vidéken, egy faluban lakik, és Budapestre jár be dolgozni oly módon, hogy egy vidéki városig személygépkocsival közlekedik, onnan pedig vonattal utazik Budapestre. Alkalmazottunknak óvodai ellátást igénybe vevő gyermeke van. A 39/2010. Korm. rendelet 4. §-ának d) pontja alapján a falu és a vidéki város közötti útszakaszra az Szja-tv. 25. §-a (2) bekezdésének b) pontjában szereplő 9 Ft/km költségtérítést szeretné igénybe venni. A vidéki város és Budapest közötti szakaszra pedig utazási bérlet ellenében kívánja igénybe venni az utazási költségtérítést [Szja-tv. 25. § (2) bekezdés a) pontja]. Adómentesen kifizethető részére mindkét költségtérítés azonos időszakra, tekintettel arra, hogy a különféle költségtérítéssel érintett útszakaszok között nincs átfedés?

Kérdés: Költségvetési intézmény két dolgozója tanulmányi szerződéssel OKJ-s képzésben vesz részt. A tanulmányi szerződésben rögzítésre került, hogy a képzéshez kapcsolódó utazási költséget a munkáltató megtéríti a munkavállaló részére. A két dolgozó tanulmányi jogviszonya alapján diákbérlet vásárlására jogosult. A Volán-társaság a számlát – mivel tanulóbérletről szól – csak a dolgozó nevére tudja kiállítani. Ebben az esetben milyen jogcímen lehet kifizetni a tanulóbérlet árát (munkavállaló nevére kiállított áfás számla), kiküldetésként vagy adómentes juttatásként elszámolható-e?

Kérdés: Költségvetési szerv kormánytisztviselője a napi munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítést havibérlettel kívánja igénybe venni. A leadott bérlet érvényességi időszakából az első 4 napon dolgozott, utána betegszabadságba került. A leadott bérletszelvény alapján a teljes időszakra, vagy csak a munkában töltött időre számított költségtérítés fizethető a dolgozó részére?

Kérdés: Intézményünk (fővárosi önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési intézmény) dolgozói részére az alábbi munkába járással, helyi közlekedéssel kapcsolatos kifizetéseket teljesíti:
1. Vidéki dolgozók részére a távolságibusz-, illetve vonatbérletek árának 86%-át megtéríti.
2. Azoknak a vidéki dolgozóknak, akik nem tudják igénybe venni a tömegközlekedést (távolsági busz, vonat), sajátgépkocsi-használatot fizet (9 Ft/km).
3. Valamint a helyi közlekedési költségeit téríti azoknak a dolgozóknak, akik év elején éves BKK-bérletet kérnek (cafeteriakereten belül), továbbá ha év közben új dolgozó érkezik, aki szintén a cafeteriakeretén belül igényel havi BKK-bérletet, neki(k) havonta veszi meg a bérletszelvényt.
Hogyan kell a fenti tételeket könyvelni (kötelezettségvállalás, végleges kötelezettségvállalás, teljesítés) a pénzügyi és a költségvetési számvitelben? Mindegyik kifizetés személyi kifizetésnek minősül, és egyazon számlaszámon kell őket kezelni, vagy kell különbséget tenni az egyes térítések között?

Kérdés: Költségvetési szerv munkavállalói részére a heti egyszeri hazautazást – a 39/2010. Korm. rendelet 3. §-ának (2) bekezdésében szabályozottakon felül – saját, illetve nem saját tulajdonban lévő gépjármű igénybevétele költségének megtérítésével is elszámolja. A munkavállaló kiküldetési rendelvény alkalmazásával számol el az alábbiak szerint.
Alapadatok: havonta négyszer utazik haza, a megtett út oda-vissza 480 km, benzinár 448 Ft/liter, a gépjármű-üzemanyag normája 8,6 liter/100 km. Számítás: Adóköteles rész 4 x 480 (8,6/100 x 448 Ft/l) = 73 974 Ft (bruttó) > nettó 42 258 Ft. Adómentes rész 9 Ft/km-rel számolva 4 x 9 Ft/km x 480 km = 17 280 Ft. Összesen: 59 538 Ft. A 39/2010. Korm. rendelet 3. §-ának (3) bekezdésében szabályozottakon felül a munkáltató megtérítheti-e a munkavállalónak a gépjárművel történő – a bemutatott számítás szerinti – heti egyszeri hazautazását? A gépjárművel történő hazautazás költségei­nek megtérítése esetén is alkalmazni kell-e a 39/2010. Korm. rendelet 3. §-ának (3)-(4) bekezdései szerinti maximálisan kifizethető összeghatárt (2012. évben ez 32 700 forint)? Ha a munkavállaló nem a saját tulajdonában levő gépjárművel utazik haza, abban az esetben is elszámolható-e a fenti összeg?

Kérdés: Szakképző iskolában a szakmai vizsgákhoz delegálják az elnököt és a kamarai képviselőt. A vizsgáztatásra szóló megbízólevelet konkrét személyre adják ki (aki névjegyzékben szerepel). Helyes eljárásnak tekinthető-e, ha a gazdasági szervezet által kiállított számla alapján fizetjük ki a megbízási díjat, ha a vizsgáztatással megbízott személy a gazdasági szervezet tagja, és a szervezet végezhet ilyen tevékenységet (vizsgáztatás)?

Kérdés: Többcélú kistérségi társulás munkaszervezete saját feladatként látja el a belső ellenőrzési tevékenységet saját maga és költségvetési szervei részére, valamint további 22 önkormányzatnak. Mint belső ellenőr az egyik érintett önkormányzat közigazgatási területén lakom. Mindennap autóval utazom a székhelyre, a székhelyről indítjuk a kiküldetést, azaz az ellenőrzés helyszínére utazunk. (Saját autóval járunk az ellenőrzésre, mert nincs hivatali gépjármű.) A székhely és lakóhely között 9 Ft/km költséget havonta útnyilvántartással alátámasztom (minden munkában töltött nap x oda-vissza km x 9 Ft/km). A székhelyről az önkormányzatokhoz történő utazást kiküldetésként számoljuk el. Jelenlegi kollégám a székhelyen lakik, logikus mindennap együtt a székhelyről indítani a munkát. A jövőben azonban új kollégával dolgozom, akivel egy településen élünk, s a település elhelyezkedése földrajzilag az ellátási terület középpontjában van, lényegesen több költséggel jár a székhelyről indítani a munkát, mint a lakóhelyről. Az Szja-tv. szerint a székhely és telephelyek közötti út hivatali útnak minősül, tehát kiküldetésként elszámolható. Jelenleg lakóhelyemhez 5 km távolságra lévő község eléréséhez oda-vissza 40 km munkába járást kell elszámolnom a székhelyig, majd onnan a kiküldetés céljából további 50 km oda-vissza kiküldetés címén, miközben lakóhelyemen átutazom. Logikus és lényegesen olcsóbb megoldás az lenne, ha lakóhelyem – mely egyben az egyik társult község mint telephely – és a többi település közötti utat kiküldetésként számolnám el, jelenlegi példával illusztrálva 5-5 km kiküldetés, s nem 50 km kiküldetés, plusz 40 km munkába járás. Sért valamely jogszabályt ez a megoldás? Van más lehetőség arra, hogy sem a munkahely, sem én, mint magánszemély ne járjak rosszul anyagilag?

Kérdés: Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési intézmény vagyunk. A 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet alapján, mely a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szól, az alábbiakat kérdezném. 1. A 7. § szerint nyilatkozni kell a dolgozónak a lakóhelyéről és a tartózkodási helyéről, valamint arról, hogy a kettő közül a napi munkába járás honnan történik. Ha valaki úgy nyilatkozik, hogy a tartózkodási helyéről, akkor számára nem fizethető a bérlet 86%-a? 2. Egy dolgozónk személygépkocsival jár dolgozni, 9 Ft-ot fizetünk neki kilométerenként. A 4. § a) pontja értelmében van közösségi közlekedés a lakóhelyéről (az a tartózkodási helye is), és a b) pont értelmében nincs hosszú várakozási ideje. Tehát ezek alapján számára május 1-jétől nem fizethető a 9 Ft/km térítés?

Kérdés: A 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet újraszabályozta a munkába járás költségtérítését. A szabályozás nem kezel a gyakorlatban tipikus helyzeteket. 1. A rendelet 4. § a)-c) pontjaiba nem tartozó esetekre van-e lehetőség helyi szabályozásra? Például mit lehet tenni akkor, ha a dolgozó nem mozgássérült, de egészségi állapotánál fogva nem bírja a tömegközlekedési eszközt igénybe venni? 2. Hogyan lehet kezelni azokat, akiknek gyakran vagy eseti jelleggel a munkavégzésükhöz saját gépkocsit kell használniuk (pl. körjegyzőséghez tartozó településeken ügyfélfogadás tartása érdekében)?