3 talált cikk az adószám , magánszemély , bizonylat , költségvetési szerv kifejezésre

Kérdés: Könyvet vásárolnánk magánszemélytől központi költségvetési szervként 500 Ft/db áron. A magánszemély számlát nem tud kibocsátani, adásvételi szerződéssel tudnánk megvenni. Ebben az esetben elegendő az adásvételi szerződés? Milyen számviteli bizonylat szükséges a tranzakcióhoz?

Kérdés: Egy költségvetési szerv (mint: bérbevevő) Németországban magánszemélytől bérel ösztöndíjasai részére lakást. A bérleti díjat a szerződésre hivatkozva előre, minden hónap 3-áig kell megfizetniük. A bérbevevő szerződés és egy belső bizonylat alapján utalja az összeget általában megelőző hónap végével, hogy időben megérkezzen. A német magánszemély nem állít ki sem számlát, sem számlát helyettesítő iratot.
1. Milyen napi árfolyamon kell a számviteli törvény szerint a belső bizonylatot kiállítani?
2. Milyen lehetőségei vannak a bérbevevőnek, ha esetleg több időpont is számításba jöhet?
3. Milyen napi árfolyamon kell a szerződést az előzetes "kötváll." nyilvántartásba venni?

Kérdés: Intézményünk dolgozói rendszeresen teljesítenek külföldön munkavégzést. Mivel a munkavégzés több napig tart, szállodai szolgáltatást is igénybe kell venniük. A szállodák a számlákat nem a kiküldő költségvetési szerv nevére (címére) állítják ki, hanem annak a magánszemélynek a nevére (lakáscímére), aki a szolgáltatást igénybe veszi, illetve arra a névre (címre), ami a bejelentkezési lapon (útlevélben) szerepel. A számla kellékei közé tartozik a vevő neve, címe, közösségi adószáma (adóigazgatási száma), amely adott esetben a költségvetési szerv. Az előbbiek szerinti számlák ennek a követelménynek nem felelnek meg. Elfogadható-e a dolgozó nevére kiállított szállodai számla?