28 talált cikk a finanszírozás , rendelkezés , önkormányzat , költségvetési szerv kifejezésre

Kérdés: Az Szja-tv. 74/A. §-ának (1) bekezdése határozza meg, hogy mi minősül lakás önkormányzatnak történő bérbeadásából származó bevételnek. A jogszabályi rendelkezés a) pontjában szereplő "önkormányzat gazdálkodását végrehajtó szerv (önkormányzati hivatal)" megfogalmazás értelmezhető-e kiterjesztően azon szervezetre is, amely az adott önkormányzat 100%-os tulajdonában áll, és az önkormányzat gazdálkodását egy önkormányzati feladat közszolgáltatási szerződésben vállalt elvégzésével segíti?

Kérdés: A Katv. 2021. január 1-jétől hatályba lépő rendelkezései szerint az alábbi esetekben merül fel a kifizetőt terhelő 40%-os adófizetési kötelezettség 3 millió Ft bevétel felett:
- 8. § 6a) bekezdése szerint, ha az Art. szerinti kifizető olyan kisadózó vállalkozásnak juttat bevételt, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, e juttatás után a juttatás hónapját követő hónap 12. napjáig 40%-os mértékű adót állapít meg, vall be és fizet meg. A bevallásban a kifizető feltünteti a kisadózó vállalkozás adószámát, nevét és címét.
- 8. § (6b) bekezdése szerint, ha a kisadózó vállalkozás olyan külföldi illetőségű jogi személytől, egyéb szervezettől (a továbbiakban: külföldi kifizető) szerez bevételt, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, e bevétel után az annak megszerzése hónapját követő hónap 12. napjáig 40%-os mértékű adót fizet.
- 8. § (6c) bekezdése szerint, ha az Art. szerinti kifizető a tárgyévben ugyanazon kisadózó vállalkozásnak az év elejétől összesítve 3 millió forintot meghaladó összegű bevételt juttat, a 3 millió forintot meghaladó összegű juttatás után 40%-os mértékű adót fizet. Az adó alapjának meghatározása során nem kell számításba venni azt az összeget,
a) amely után a kifizető a (6a) bekezdés alapján 40%-os mértékű adót köteles fizetni,
b) amelyet a kifizető az Egészségbiztosítási Alapból származó finanszírozásként juttat az egészségügyi szolgáltató kisadózó vállalkozásnak,
c) amelyet a kifizető jogszabályban meghatározott díjszabás alapján juttat az arra jogosult kisadózó vállalkozásnak, vagy
d) amelyet az Áht. szerint költségvetési szerv kifizető juttat a kisadózó vállalkozásnak.
A d) pont szerinti Áht. költségvetési szerv alatt az önkormányzat is értendő, azaz az önkormányzat is költségvetési szervnek tekintendő a szabály értelmezésénél?

Kérdés: Ha a polgármesteri hivatal önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, amely rendelkezik gazdasági szervezettel, akkor szükséges-e kijelölni gazdasági vezetőt vagy gazdálkodási csoportvezetőt a gazdálkodási feladatok ellátására? Ha nincs kijelölve, akkor a jegyző a hivatal vezetője és gazdasági vezetője is egyben? Milyen feltételek fennállása esetében szükséges egy polgármesteri hivatalnak rendelkeznie gazdasági szervezettel?

Kérdés: A kata változásáról szóló jogszabályból számunkra úgy tűnik, hogy a költségvetési szerveket nem terheli a katás vállalkozók után fizetendő 40%-os adóteher. Intézményünk alapvetően NEAK-finanszírozásból működő szakorvosi rendelőintézet (önkormányzati költségvetési szerv). Néhány szakorvosunk kisadózó vállalkozóként látja el a tevékenységét, biztosan lesz, aki átlépi a 3 millió forintos értékhatárt. Jól értelmezzük, hogy ez esetben ránk nem vonatkozik a 40%-os adóteher-bevallási és -fizetési kötelezettség?

Kérdés: Kérdések: 1. Nemzetiségi önkormányzat iskola és óvoda fenntartója. Az intézmények részére utalt működési támogatásból a fenntartott intézmények, sportegyesület részére sportcsarnok építéséhez pénzt szeretnének átadni. (Az önkormányzattól és az intézményektől független egyesület – nem államháztartási fenntartású – látványcsapatsport-támogatásból valósítja meg a sportcsarnok építését, amelyhez az önrész forrása lenne az intézményektől kapott pénzeszközátadás.) Az iskolában tanuló és az óvodás gyermekek részére a felépült sportcsarnokban szeretnék majd a sportfoglalkozásokat és a tornaórák egy részét megtartani. Jogszerűen adhat-e át nemzetiségi önkormányzat által fenntartott intézmény ilyen címen pénzeszközt sportegyesület részére?
2. Csak költségvetési támogatásban részesülő intézményekben dolgozók részére a részükre megállapított illetményen túl adható-e jutalom, ha igen, akkor milyen feltételekkel? Az intézményeknek nincs saját bevétele, csak az átlagbéralapú támogatás a forrása az illetményeknek.

Kérdés: Önkormányzatunk közfoglalkoztatás keretében baromfit tart, és a megtermelt tojásokat értékesíti. A közfoglalkoztatási támogatás nem fedezi az ezzel kapcsolatban felmerült összes költséget. Ez a tevékenység vállalkozási tevékenységnek minősül? Mik a szabályai az alap- és a vállalkozási tevékenység megkülönböztetésének? Az Áht. 7. §-ának rendelkezéseiből nekünk nem egyértelmű a meghatározás. Amennyiben vállalkozási tevékenységnek minősül, milyen fontos bejelentési, illetve egyéb kötelezettségek (pl. pénztárgép-használat) merülnek fel?

Kérdés: NEAK által finanszírozott, önkormányzathoz tartozó költségvetési szerv vagyunk. A MÁK múlt év novemberében közölte velünk, hogy forgótőke-tartozásként utaljunk át nekik közel 4 millió forintot 2015-2017. év vonatkozásában. Tisztáztuk, hogy ez a "követelésük" miből adódik: XY dolgozó pl. október hónapban táppénzre megy, de a táppénzes papírjait november hónapban adja le. A KIRA-ban nem kerül október hónapban rögzítésre a távolléte, emiatt a dolgozó teljes havi munkabért kap. A MÁK részéről megtörténik október 31-ével a számfejtés. A KIRA-ban a távollét rögzítése november hónapban történik meg. A MÁK ennek alapján egy rendező számfejtést csinál, így a dolgozótól levonásra kerül az őt meg nem illető munkabér. (Munka-vállaló részéről rendeződik a táppénz elszámolása, a munkabér túlfizetése.) A?MÁK október hónapra eső – a NAV-hoz történő – befizetéseket átutalja, a táppénzes napokra eső járulékokat is, ezek szerint: "túlfinanszírozott" lettünk. A kérdés, hogy miből fizetjük vissza ezt az ún. túlfinanszírozást, mikor a NEAK-finanszírozással, a felügyeleti szervünk támogatásával, valamint a kifizetett munkabérrel és annak kifizetett munkáltatói közterhével is egyeznünk kell? A MÁK munkatársa azt mondja, hogy a "Foglalkoztatottak munkabérelőlege" számláról utaljuk vissza részükre a "túlfinanszírozást", amire nem könyvelünk semmiféle túlfizetést/túlfinanszí-rozást.

Kérdés: A költségvetési szerveknek a maradvány elszámolása során a költségvetési számvitelben a maradvány összegével azonos összegű kiadási előirányzatot kell képezni. Önkormányzatunknál a 2017. évi maradvány megállapításakor a finanszírozási bevétel közel 400 millió Ft nagyságrendben tartalmaz lekötött betét megszüntetését. Betétbontáskor az önkormányzatnál nem keletkezik ténylegesen bevétel, a B817 rovatra könyvelt finanszírozási bevétel egy korábban keletkezett bevétel fizetési számlára történő újbóli átvezetése. Mivel a maradványkimutatás nem a költségvetési év során keletkezett bevételek és kiadások különbözetét mutatja a betételhelyezés és betétbontás miatt, ezért a beszámolás évét követő évben – 2018. év – a költségvetési maradvány igénybevételekor nem a költségvetési évben ténylegesen keletkezett bevételi többlet igénybevételére lesz lehetőség. A betétbontás miatt a maradvány összege nagyobb, mint az önkormányzat tényleges pénzeszköze, ezért 2018. évben a maradvány elszámolása során olyan kiadási előirányzat képzésére kerülhetne sor, melynek pénzügyi teljesítésére tényleges forrás nem áll rendelkezésre, álláspontom szerint kötelezettség nem vállalható rá. Kérdésünk ezzel kapcsolatban, hogy milyen kiadási jogcím képzése javasolt? És a képviselő-testület részére hogyan vezessük le, hogy bár jelentős összegű a maradvány, de az nem osztható fel tényleges kiadási előirányzatra? Ha K513 Tartalékok rovaton szerepel, a képviselő-testület az év során fel szeretné osztani más kiadási rovatokra, azonban a kiadások teljesítésére nem lenne lehetőség, ezért erre az előirányzatra kötelezettséget sem lehetne vállalni. Ha K916 Pénzeszközök lekötött bankbetétként elhelyezése rovaton képzünk előirányzatot, az év során itt sem lenne pénzügyi teljesítés.

Kérdés: Az Áht. 34. §-a (2) bekezdésének felhatalmazása alapján a képviselő-testület az adott évi költségvetési rendeletében az önkormányzati céltartalék, illetve az általános tartalék felett bizonyos esetekre rendelkezési jogot biztosít a polgármesternek. Ezen rendelkezéssel eleget teszünk, véleményünk szerint, a Mötv. 68. §-ának (4) bekezdése, illetve a 143. § (4) bekezdése h) pontjának is, mely szerint a polgármester általi forrásfelhasználás értékhatárát, mértékét is meg kell határozni. Az Áht. 23. §-a (2) bekezdésének h) pontja alapján meghatározásra kerül, hogy az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervek irányítószervi támogatásának kiutalása a polgármester feladata. Felhatalmazást kap a polgármester továbbá arra is, hogy a kiemelt előirányzatok és azon belüli rovatok közötti átcsoportosítási jogkört is gyakorolja az önkormányzat költségvetését illetően. A fenti felhatalmazások alapján a polgármester az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervek részére bizonyos váratlan kiadásokra, bevétel-kiesésekre "fedezetet" biztosít az önkormányzati tartalékok terhére. Ez az önkormányzatnál "előirányzat-átcsoportosítást" jelent a tartalék csökkentésével, illetve az intézményfinanszírozás növelésével. Az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervnél ez valamely kiemelt kiadási előirányzat növekedését jelenti az intézményfinanszírozási bevétel emelkedésével egyidejűleg ("előirányzat-módosítás"), vagy saját kiemelt bevételi előirányzat csökkentését az intézményfinanszírozási bevétel emelkedésével. A költségvetési rendeletet illetően ez összességében az első esetben előirányzat-átcsoportosítást, a második esetben előirányzat-módosítást (a költségvetési szerv kiemelt bevételi előirányzatának csökkenésével, illetve az önkormányzat tartalék előirányzatának csökkenésével) jelent. Helyesen járunk-e el ezen rendelkezéssel a jogszabályi és hivatkozott helyi rendeleti szabályozások figyelembevételével? Ha igen, ez felügyeleti jellegű vagy saját hatáskörű előirányzat-átcsoportosításnak, előirányzat-módosításnak minősül az önkormányzatnál, illetve az irányítása alá tartozó költségvetési szervnél? Az Áht. 1. §-ának 5., illetve 6. pontjára is tekintettel minek minősül a kiemelt bevételi előirányzatok és azon belüli rovatok közti "átcsoportosítás" (önkormányzatnál, költségvetési szervnél, rendeletösszesenben)? Ezek oka lehet esetleg rossz helyen történő tervezés, évközi módosítás helyesbítése, illetve az, hogy bizonyos központi támogatások eredeti előirányzatként nem tervezhetők, s ezeket átvett/támogatás értékű működési/felhalmozási bevételként tervezünk, s a támogatások lehívásának/teljesítésének ütemében kerülnek a tervezett kiemelt bevételi előirányzatok csökkentésre a megfelelő támogatási kiemelt bevételi előirányzat egyidejű növelésével?

Kérdés: Végezheti-e a gazdálkodási feladatokat (könyvelést, beszámolókészítést, költségvetés-készítést stb.) önkormányzati hivatalnál külső könyvelőcég?