A képernyő előtti munkavégzéshez használt szemüveg elszámolása

Kérdés: A képernyő előtti munkavégzéshez használt, éles látást biztosító szemüveg védőeszköz, így adómentes juttatás a dolgozó részére. A dolgozónak kifizetett összegről tájékoztatjuk a munkaügyi osztályt, annak érdekében, hogy a KIRA-rendszerben megtörténjen az adatok rögzítése. Az intézmény nevére kiállított számlát a szabályzatban rögzített, dolgozónak kifizethető összeg mértékéig, bruttó módon rögzítjük nyilvántartásunkban. A fentiek alapján szabályos-e az, hogy X forintról kiállított számla egy része, Y forintösszeg kerül nyilvántartásba vételre?
Részlet a válaszából: […] ...kevesebb a számla összegénél -, így a költségtérítés értékében szereplő áfa összege sem az intézmény beszerzései után került a költségvetési szervre áthárításra. A számla adótartalma része a személyi juttatásoknak, az nem számolható el a K351. Működési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Képernyő előtti munkavégzéshez szükséges szemüveg megtérítésével kapcsolatos adózási és számviteli kérdések

Kérdés: A munkáltató munkavédelmi szabályzata alapján 2 évente 10 ezer forint költségtérítést fizet a képernyő előtt dolgozó munkavállalók részére éles látást biztosító szemüveg vásárlásakor. Milyen rovatra kell könyvelni ezeket a költségtérítéseket? Meg kell-e bontani a költségtérítést nettó + áfa részre? Milyen adózási vonzata van e juttatásnak?
Részlet a válaszából: […] ...el a K351 rovaton (a költségtérítés értékében szereplő általános forgalmi adó összege nem az intézmény beszerzései után került a költségvetési szervre áthárításra). Ennek következtében a könyvelésben nem kell megbontani nettó és áfarészre a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 22.

Megbízási díj vagy keresetkiegészítés

Kérdés: Középfokú oktatási intézmény vagyunk. A bérleti díj és az önköltséges tanfolyamok bevételeinek egy részét – a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 57. § alapján – személyi juttatásra fordítjuk. Kérdésünk, hogy az így kifizetett személyi juttatást megbízási szerződés keretében megbízási díjként, vagy az illetmény részeként mint keresetkiegészítést vagy illetménykiegészítést kell kifizetni? Ugyanez a kérdés vonatkozik a fenntartónk által támogatott tanórán kívüli nyelvoktatást végzők díjazására is. Megbízási díjként vagy keresetkiegészítésként kell-e számfejteni e díjat?
Részlet a válaszából: […] ...munkakörébe tartozó, munkaköri leírásaszerint számára előírható feladatra nem fizethető, más esetben megbízási díjkifizetésére a költségvetési szerv és a megbízott között a feladatravonatkozóan előzetesen kötött megbízási szerződés alapján a feladat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 28.

Megbízási szerződés

Kérdés: Az Áht-vhr. 59. § (9) bekezdése rendelkezik a saját dolgozó díjazásának lehetőségéről. Ennek értelmében a saját dolgozónak munkaköri leírásában nem szereplő, ill. a munkaköri leírása szerint számára nem előírható feladat elvégzéséért a megbízó és a megbízott között létrejött megbízási szerződés alapján, a munka elvégzését követően megbízási díj fizethető. Mit kell érteni megbízási szerződésen? Csak a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyra vonatkozó megbízási szerződést, vagy a Ptk.-ban szabályozott valamennyi megbízási jogviszonyt? Ez utóbbi esetben ugyanis nincs kizárva, hogy a saját dolgozónak egyéni vállalkozóként, számla ellenében fizessünk megbízási díjat, ugyanakkor betéti társaság tagjaként már nem.
Részlet a válaszából: […] ...Áht-vhr. költségvetési szervről, mint megbízóról, és általában a megbízottról rendelkezik. Nem nevesíti külön, ill. nem határolja be, hogy a megbízott csak természetes személy lehetne, vagy akár egyéni vállalkozás is. A feltétel, amit meghatároz annyi, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 26.