Érmeautomata működtetése

Kérdés: Intézményünk egy vállalkozó által elhelyezett érmeautomatát működtet együttműködési megállapodás alapján az általunk üzemeltetett épületen belül. A vállalkozó nem fizet részünkre bérleti díjat, azonban az automata pénzforgalmi bevétele után 20%-os ellentételezést utal számla ellenében. A pénzügyi elszámolás ez esetben milyen módon történik? Milyen ERA-kódot használhatunk a számla kiállításakor, illetve egyéb pénzbevételként hova lehet elkönyvelni? Ez szolgáltatás vagy valami más kategóriába tartozó pénzügylet? A vállalkozó ezt jutalékfizetésként értelmezi, azonban nem vagyunk biztosak abban, hogy ez költségvetési szervként helytálló.
Részlet a válaszából: […] Az Art. 2. §-a szerint az adóhatóság eljárásában a szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményt valódi tartalma szerint minősíti.Az Áfa-tv. 2. §-ának a) pontja, az 5., 6. és 13. §-ai együttes értelmezése alapján egyértelmű, hogy intézményük a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 19.

Előlegfizetés szabályai

Kérdés: Központi költségvetési szervként működő intézmény milyen gazdasági események kapcsán fizethet ki előleget, különös tekintettel az évi végi maradványelszámolási szabályokra? A szakmai programok szervezése kapcsán az intézményben jellemzően az alábbi belföldi és közösségi beszerzések esetében merül fel az előrefizetés igénye:
– bérleti díjak,
– szállás- és utazási költségek,
– regisztrációs díjak,
– szervezési feladatok,
– eszköz- és készletbeszerzések.
Jogszerűen járunk-e el ezekben az esetekben az előlegszámlák befogadásával? Kapott előlegek: Intézményünk által szervezett tanfolyamok kapcsán a hallgatók az online jelentkezéssel egy időben jelentkezési díjat fizetnek, melyről a számla (nem előlegszámla) a jóváírást követően kerül kiállításra. Ez így megfelelő? Ha az adott esetben előlegszámla kiállítása szükséges, akkor van-e arra lehetőség – mivel a hallgató a teljes összeget kifizeti –, hogy a kiállított számla egyben előleg- és végszámlának is minősüljön?
Részlet a válaszából: […] ...előleg- és végszámla egyben.Az Ávr. 150. §-a (1) bekezdésének i) pontja szerint az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat kötelezettségvállalással terhelt költségvetési maradványának kell tekinteni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Beszerzésre jutó áfa arányosítása

Kérdés: Központi költségvetési szervként adóköteles és adómentes tevékenységet is folytatunk, ezért a beszerzéseink azon részére, amely mindkét fajta tevékenységet szolgálja, bevételarányos képletet alkalmazunk. Ez évtől új programot használunk, és most vettük észre, hogy a program nem számolt a nevezőben a támogatással, emiatt magasabb arányszámmal vontuk le év közben az áfát. Megtehetjük-e, hogy a decemberi áfabevallásban a tényleges arányszám alapján elszámoljuk a különbözetet?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 123. §-ának (3) bekezdése és az 5. sz. melléklet szerint a bevételarányos képlet számítására kétféle módszer lehetséges. Év elejétől halmozott adatok alapján számítjuk a számlálóba betudható adólevonásra jogosító termékértékesítések,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 13.

Előzetesen felszámított adó arányosítása

Kérdés: Költségvetési szervünknél az arányosítás képlete az Áfa-tv. 5. számú mellékletében rögzítetteknek megfelelően:
– a számlálóban: az adóköteles nettó árbevételét (szolgáltatásnyújtás) és
– a nevező: a számlálóban szereplő összege + adólevonásra nem jogosító szolgáltatásnyújtás ellenértéke, és az összes támogatás (intézményfinanszírozás + átvett pénzeszközök + fenntartói támogatások) szerepel.
Állásfoglalásukat kérjük a nevezőben szereplő támogatás összegét befolyásoló tényezőkkel kapcsolatban. A költségvetési szerv az átvett pénzeszközhöz kapcsolódó és a támogatótól kapott összegek általánosforgalmiadó-részét kifizeti, a támogatásokkal elszámol. Ezenfelül még az arányszám számításánál a nevezőben is szerepelteti a támogatási összegeket, csökkentve ezzel (az adóköteles bevételhez kapcsolódó) levonható általános forgalmi adó arányszámát. Továbbá a pénzforgalom nélküli intézményfinanszírozás is torzítja az arányszámot, melyhez nem kapcsolódik adóköteles kiadás (bér + munkaadót terhelő járulékok). Ebből adódóan az intézménynél ezek az összegek nem ellenértékhez kapcsolódnak, így a jogszabály által előírtnál magasabb áfaösszeg kerül befizetésre a költségvetésbe.
Részlet a válaszából: […] ...Áfa-tv. 5. sz. melléklete szerinti bevételarányos képlet akkor alkalmazható, ha a költségvetési szerv egyaránt végez adólevonásra jogosító (pl. áfás ellenérték kiszámlázása, közösségiadó-mentes értékesítés) és áfalevonásra nem jogosító (közhatalmi, Áfa-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 15.

Önkormányzati lap – Ingatlan-bérbeadás

Kérdés: 1. Önkormányzataink megállapodást kötöttek egy másik önkormányzat költségvetési szervével, hogy az általuk kiadott, havonta megjelenő időszaki laphoz (önkormányzati laphoz) "szerződési támogatást" biztosít a kiadó részére, számla alapján. A megállapodásban szerepel, hogy a ki­adó vállalja, a megjelenő lapból havonta az önkormányzat részére példányokat biztosít, melyet egy társaság terjesztésében eljuttat a község valamennyi háztartásába. A fentiek alapján az önkormányzatoknak kell-e a kifizetett "támogatási összeg" után egészségügyi hozzájárulást, valamint kifizetői (szja) adót fizetni?
2. Az önkormányzatok olyan ingatlanokkal is rendelkeznek, amelyet bérbe adnak (vállalkozásnak, magánszemélynek). Előfordul, hogy az egész épületet, van, amikor csak egy-egy épületrészt, helyiséget hosszú távra, illetve eseti jelleggel. Mikor számít vállalkozási tevékenységnek a bérbeadás? Ha az önkormányzat vállalkozási tevékenységet végez, akkor társasági adót is kell fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...A kérdésben leírtak alapján az önkormányzat és a lapot kiadó költségvetési szerv között ténylegesen ellenértékes ügylet bonyolódik. Az önkormányzat fizet azért, hogy meghatározott példányszámú lapot biztosít a kiadó a község lakosainak. Ez véleményünk szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 7.

Előleg

Kérdés: Egy önállóan működő költségvetési szerv részére 10-20 ezer forint "ellátmányt" adunk, amellyel a kisebb dologi kiadásokat finanszírozza az arra illetékes személy. Ezzel az összeggel 30 napon belül el kell számolni. A kifizetésnek mi a pontos jogcíme, illetve hogyan szabályszerű az ezzel kapcsolatos utalványozási folyamat?
Részlet a válaszából: […] Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletben (továbbiakban: Ávr.), a kötelezettségvállalásra vonatkozó szabályok az 52. §-tól kezdődően, a teljesítésigazolás, érvényesítés és utalványozás szabályozása az 55...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 18.

Negyedéves mérlegjelentés

Kérdés: Mik a negyedéves mérlegjelentés leadásának főbb időpontjai, és mi a negyedéves mérleg­jelentés oszlopainak tartalma?
Részlet a válaszából: […] ...kölcsön nyújtása, kölcsön visszafizetése, eszköz értékesítése, vagyonelemek eladása, és minden olyan gazdasági esemény, amely a költségvetési szerv pénzeszközszámláit, idegen pénzeszközeit vagy pénztármozgását érinti.Az 5. oszlop azon "Állományváltozás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 19.

Szennyvíztisztító-beruházás

Kérdés: Egy önkormányzat csatornamű-beruházást hajtott végre. Az elkészült szennyvíztisztító és -elvezető rendszert üzemeltetésre átadták a helyi víz- és csatornamű zrt.-nek. A zrt. az üzemeltetési szerződés mellékletét képező megállapodás alapján fél­évente használati díjat fizet az önkormányzatnak. Ezt az összeget mindaddig kifizeti a zrt., amíg a rendszer jótállással rendelkezik. Utána visszatartja, elkülönítetten kezeli, és az esetleges karbantartási, rekonstrukciós kiadásokat fogja fedezni belőle. Az önkormányzat ezáltal mintegy támogatást fog nyújtani a zrt.-nek, tehát pénzmozgás nem fog történni, csak kompenzálják a kiállított számlát a vállalt támogatással. A jótállás időszakában hova kell könyvelni az önkormányzat által kapott használati díjat? Működési vagy felhalmozási bevétel lesz? Milyen számlaszámokra történjen a könyvelés? Milyen könyvelési tételek fognak felmerülni a jótállási időszak letelte után?
Részlet a válaszából: […] ...sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet(Áhsz.) előírásai szerint a felhalmozási és tőkejellegű bevételek között aköltségvetési szerv tulajdonában, használatában, kezelésében lévő immateriálisjavak, tárgyi eszközök értékesítéséből,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.

Piacépítés

Kérdés: Önkormányzatunk meglévő piacépületet bontott le, a földterület felét értékesítette, ezzel összefüggésben az áfát megfizette. A földterület másik felén új piacot kívánunk létesíteni. A piacépület a polgármesteri hivatal könyveiben kerül nyilvántartásba. A kivitelezői szerződéseket a polgármesteri hivatal kötötte, így a számlák annak nevére érkeznek. Az önkormányzat átszervezése folytán az eddig a polgármesteri hivatalhoz tartozó, azzal egy gazdálkodási egységet alkotó – önállóan működő költségvetési szerv – Városüzemeltetési Szolgálatot önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervvé alakították át 2011-ben. A Városüzemeltetési Szolgálat fogja a piacon a bérleti díjakat (adóköteles) és egyéb bevételeket beszedni saját nevében, a bevételek a saját költségvetésének bevételeit fogják képezni. A piacépület a polgármesteri hivatal könyveiben kerül aktiválásra, de az intézmény részére térítésmentesen át kell adni, mert biztosítani kell a vagyont az önkormányzati feladatellátáshoz. A beruházás során felszámított áfa levonásba helyezhető-e, illetőleg az ingyenes átadás miatt felmerül-e adófizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...polgármesterihivatalhoz tartozó ingatlan elkészültét követően ingyenesen át kívánja adni azattól különváló, önállóan gazdálkodó költségvetési szervként tovább működőVárosüzemeltetési Szolgálatnak. Kérdés, hogy a beruházással kapcsolatosbeszerzések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 7.

Telefonhasználat továbbszámlázása

Kérdés: Önkormányzati költségvetési szervként a dolgozók magán-telefonbeszélgetéseinek egy részét közvetített szolgáltatásként továbbszámlázzuk részükre, de nem minden magánbeszélgetés kerül kiszámlázásra. (A magánbeszélgetések kóddal kerülnek elválasztásra a hivatali célú beszélgetésektől.) Önállóan gazdálkodó szervezetként működünk, amelyik mind adóköteles, mind adómentes tevékenységet egyaránt folytat. Van ezenkívül egyéb közvetített szolgáltatásként továbbszámlázásra kerülő telefondíj is, pl. a bérbe adott helyiséget bérlő telefonköltsége. Hogyan kell a telefondíj áfáját helyesen elszámolni? Pl. 1200 forint bruttó telefonszámla, 200 forint magánbeszélgetési díj, melyből 100 forint továbbszámlázásra kerül, 100 forint pedig nem, továbbá van még 100 forint egyéb közvetített szolgáltatás (a bérbe adott helyiségben lévő telefon díja).
Részlet a válaszából: […] A Pénzügyminisztérium honlapján 2006 szeptemberébenközzétett tájékoztató értelmében az Áfa-tv. vonatkozó szabályai szerint háromesetben fordul elő az előzetesen felszámított áfa levonásának tilalma:1. kizárólag tárgyi adómentes tevékenységhez hasznosítotttermék,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 14.
1
2