5 talált cikk a követelés , bizonylat , végrehajtás , költségvetési szerv kifejezésre

Kérdés: Egy önkormányzati hivatal gazdasági szervezetén belül milyen konkrét feladatokat lát-(hat) el egy gazdasági (v. gazdálkodási) ügyintéző, egy pénzügyi ügyintéző, illetve egy számviteli ügyintéző? A válaszra munkaköri leírások elkészítéséhez lenne szükségünk, ezért az ellátandó feladatokról munkakörönként teljes körű, tételes listát kérnénk, amennyiben lehetséges.

Kérdés: Kérném szíves állásfoglalásukat abban, hogy az önkormányzat/költségvetési szerv mérleg-alátámasztó leltárába az öt évnél régebbi követeléseket, melyeket még nem minősítettek behajthatatlanná, milyen módon kell alátámasztani, leltározni, hiszen arra korábban fizetési felszólítás és egyenlegközlő is kiment, de nem történt teljesítés, így a korábban megküldött felszólítás/egyenlegközlő lesz az alátámasztása? Abban az esetben, ha helyi önkormányzat képviselő-testülete egy kimutatás szerint dönt az öt évnél régebbi követelések önkormányzati könyvekből történő kivezetéséről, behajthatatlanná minősítéséről az Áhsz. alapján, tekintettel arra, hogy azok behajtása nem lehetséges, mert olyan kis összeg, hogy a behajtás költsége jóval meghaladja, akkor felmerülhet-e adófizetési kötelezettség akár az elengedő önkormányzat/költségvetési szerv, akár a magánszemély, adott esetben cég vonatkozásában, akinek a tartozását behajthatatlanná minősítik, elengedik? Pl. művelődési ház esetében a terembérletet több felszólításra sem fizeti meg a cég, amely korábban kibérelte x időre az intézmény valamelyik helyiségét, vagy például tipikusan az étkezési térítési díjak vonatkozásában, ahol többször felszólítják a nem fizető szülőt, de a Gyvt. korlátozó rendelkezése miatt a gyermekétkeztetést biztosítani kell annak is, akinek térítésidíj-tartozása van. Fentiekben kérném szíves segítségüket arra figyelemmel, hogy jelenleg a helyi önkormányzatok 99,9%-ának követelésállománya tele van a fentiekhez hasonló követelésekkel, melyek csak növekszenek évről évre, és a megfelelő leltározása elmarad, melyet sorra állapítanak meg a belső és külső ellenőrzések.

Kérdés: Költségvetési szerv munkatársának gyorshajtása miatt közigazgatási bírságot róttak ki a költségvetési szervre mint a gépjármű üzemben tartójára. A költségvetési szerv számlát helyettesítő (adómentes) okmányt állított ki az érintett kormánytisztviselőnek. Helyes-e a számlát helyettesítő okmány kibocsátásának alkalmazása? Amennyiben nem, akkor a kormánytisztviselővel szembeni követelés előírása milyen dokumentum alapján történhet? Kormánytisztviselő kérésére – az erre vonatkozó károkozás és vétkességet elismerő nyilatkozat megtételén túli, hozzájáruló nyilatkozattal – történhet-e a követelésérvényesítés az illetményből való levonás útján? Hogyan könyveljük és milyen bizonylat alapján a dolgozó miatt a munkáltatóra kirótt közigazgatási bírság áthárítását a vétkes dolgozóra?

Kérdés: A kormánytisztviselő – 5 évvel ezelőtt, jogviszonyának megszűnése előtt – illetményelőlegben részesült, melyet azonban nem rendezett a fizetési felszólítás/fizetési meghagyás ellenére sem. A végrehajtási eljárás szintén eredménytelenül zárult. Az önálló bírósági végrehajtó tájékoztatta a költségvetési szervet a végrehajtás eredménytelenségéről, illetve tájékoztatása alapján az eljárást folytatja. Hogyan könyveljük és milyen bizonylat alapján a fenti illetményelőleg-tartozást?

Kérdés: Az átutalás végrehajtására rendszeresített (PF.1.) nyomtatványon szereplő megbízás kelte és annak a kincstári fiókhoz való beküldése korábbi, mint az átutalást alátámasztó pénzügyi műveletek végrehajtása (szakmai igazolás, érvényesítés, utalványozás, ellenjegyzés). Az átutalási megbízás kitöltését számítógéppel végezzük, mely a program szerint a kiállítás napjának időpontját tünteti fel a nyomtatványon, ez nem módosítható. A kiállított megbízás a hozzá tartozó bizonylattal, számlával együtt ugyanazzal a dátummal kerül a további pénzügyi műveletek végrehajtására (egyeztetés-ellenőrzés, igazolás, érvényesítés, utalványozás), ellenjegyzés elvégzésére, végül az átutalók aláírására az átutalási megbízáson. Előfordul, hogy a gazdálkodási jogkört gyakorlók távolléte miatt azon a napon nem kerülhet sor az igazolásokra, így azok dátuma későbbi, mint a korábban kiállított megbízásé, azonban a megbízás banki jogosultjainak aláírása és a beküldés is ezek után történik, amit a MÁK teljesítési időpontja tanúsít. Elfogadható-e az előbbi gyakorlat, és van-e olyan kiadvány, mely meghatározza az átutalási megbízás időpontjának tartalmát?