4 talált cikk a mérleg , szerződés , költségvetés , rendelkezés , felmentés , költségvetési szerv kifejezésre

Kérdés:

Önkormányzatunk intézményének dolgozója munkaviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetését kérte, munkáltatójával megegyezve olyan megállapodást kötöttek 2023. március 30. napján, hogy a munkaviszony megszűnésekor, azaz 2023. április 30-án, 2 havi végkielégítésben részesül a dolgozó. A megállapodás aláírását követő napon, azaz 2023. március 31-én az intézményvezető munkaviszonya nyugdíjba vonulás miatt megszűnt. Az intézmény költségvetésének tervezésekor végkielégítés jogcímen kiadást nem terveztek. Az intézményvezető munkáltatói jogkörében eljárva a bérjellegű kiadások terhére ennek ellenére kötelezettséget vállalt. Az új intézményvezető 2023. április 7. napján kezdeményezte a költségvetési szerv költségvetésében a jogcímek közötti átcsoportosítást, s így a végkielégítés jogcím alatt rendelkezésre állt a szükséges összeg, a járandóság kifizetésre került.
1. Megtehette-e az intézményvezető, hogy a személyi kiadások terhére kötelezettséget vállalt munkáltatói jogkörben úgy, hogy erre jogcím nem volt?
2. Amennyiben nem tehette meg, ezzel megkárosította az önkormányzatot a jogtalan kifizetéssel? (Bérkerettúllépés nem történt.)
3. Kötelezhető-e arra, hogy a kifizetett végkielégítés összegét mint kártérítést utólag megtérítse az önkormányzat számára?
4. Meddig terjed az intézményvezető személyi kiadások feletti rendelkezési joga?

Kérdés: A közalkalmazott kinevezésében három megye szerepel, illetve Budapest mint munkavégzési hely. A munkáltató döntése alapján a budapesti telephelyen, ahol eddig az érintett rendszerint ellátta a munkáját, megszüntetésre kerül a tevékenység. Az érintett 1 fő közalkalmazottnak a munkáltató felajánlotta, hogy a munkáját a továbbiakban egy Pest megyei telephelyen láthatja el. A közalkalmazott viszont jelezte, hogy azt nem hajlandó elfogadni, mert nem tudja vállalni a munkát az új telephelyen a távolság, illetve a hosszú napi utazás miatt. Mi a teendő? A helyzetet bonyolítja, hogy a kollektív szerződés rendelkezése szerint a közalkalmazottat védelem illeti meg, a jogviszonya csak különösen indokolt esetben szüntethető meg. Fel kell-e ajánlani részére – ha van a költségvetési szervnél – más, hasonló munkakört?

Kérdés: Önkormányzatunk alapító okiratban önállóan működő költségvetési intézmény feladatai közé sorolta a lakó- és nem lakóingatlanokkal kapcsolatos feladatok ellátását. A lakóingatlanok bérleti díjait, valamint azok kiadásait alaptevékenységként a 6820011 szakfeladaton számolja el az intézmény. A nem lakóingatlanok között szerepelnek olyan épületek, melyek nem az alaptevékenységet szolgálják (pl.: vendéglátó-ipari helyiség, gyógyszertár, újságospavilon stb.), ezért felmerül a kérdés, hogy megteheti-e az intézmény, hogy az ingatlanok bérletidíj-bevételeit, az ingatlanok kiadásait szabad kapacitás kihasználásként a 6820022 szakfeladaton számolja el, hiszen az Ötv. 8. § (1) bekezdés szerint a lakásgazdálkodás önkormányzati feladat. Vagy kötelező ezeket vállalkozási tevékenységként könyvelni a 6820024 szakfeladaton? Ezen ingatlanok bevételei fedezik a kiadásokat, jelenleg önkormányzati támogatást nem igényel.

Kérdés: Gazdasági vezetőként dolgozom általános iskolában. Mérlegképes könyvelői végzettséggel, illetve regisztrációval rendelkezem. 2011-től a munkaköröm csak szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel, vagy felsőfokú iskolai végzettséggel és emellett mérlegképes könyvelői (államháztartási), vagy ezzel egyenértékű szakképesítéssel tölthető be. Kérdésem a következő: jogszerűen jár-e el a munkáltató, ha nem kötelez a képzettség megszerzésére, illetve köteleznie kell-e erre, és ez esetben jár el jogszerűen? Amennyiben úgy jár el a munkáltató jogszerűen, hogy kötelez a végzettség megszerzésére, az Mt. 111. § b) pont szerint kell-e eljárni, vagyis köteles-e a képzés teljes költségét a munkáltató fizetni a tanulmányi szerződés mellőzésével? A másik kérdésem az, hogy amennyiben szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezik egy gazdasági vezető, feltétlenül kell-e mellette az államháztartási mérlegképes könyvelői végzettség, mivel a jogszabály vagylagosan fogalmaz, de előírja a jogszabály azt is, hogy a számviteli törvény [151. § (3)–(5) bekezdés] által előírt nyilvántartások valamelyikében szerepelnie kell a gazdasági vezetőnek, és rendelkeznie kell az ennek a tevékenységnek ellátására jogosító igazolvánnyal. Amennyiben szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezik egy gazdasági vezető, és mellette vállalkozási szakon regisztrált mérlegképes könyvelő, ez megfelel-e a munkakör betöltéséhez szükséges feltételeknek?