26 cikk rendezése:
11. cikk / 26 Európai uniós támogatás finanszírozó szervezeten keresztül
Kérdés: Központi költségvetési intézet EU-s pályázati pénzt kap hazai finanszírozó szervezeten keresztül. Milyen könyvelési tételeket kell alkalmazni ebben az esetben?
12. cikk / 26 Értékcsökkenés elszámolása
Kérdés: A 249/2000. Korm. rendelet 30. §-a rendelkezik az értékcsökkenés elszámolásáról. A 30. § (5) bekezdése szerint alacsonyabb értékcsökkenés elszámolható, de ezt a pontot hatályon kívül helyezte a 118/2008. Korm. rendelet 886. pontja. A számviteli törvény szerint értékcsökkenést a használati idő alapján kell elszámolni. Arra szeretnénk választ kapni, hogy a központi költségvetési szervnél a számviteli törvény előírása alkalmazható-e? Vagyis a 249/2000. Korm. rendeletben meghatározott leírási kulcsnál magasabb leírási kulcsot alkalmazhatunk-e?
13. cikk / 26 Tévesen elszámolt tárgyieszköz-beszerzés elszámolásának helyesbítése
Kérdés: 2006. évben kis értékű tárgyi eszközként lett könyvelve beszerzés, melynek felhalmozásként kellett volna szerepelni a könyvviteli mérlegben. 2007. évben milyen rendezési tétellel tudom átkönyvelni a nagy értékű tárgyi eszközök közé?
14. cikk / 26 Kis értékű tárgyi eszközök elszámolása
Kérdés: Ha központi beruházási keretből vásárolnak székeket, amelyeknek az egyedi bekerülési értéke 10 ezer forint, akkor lehet-e kis értékű tárgyi eszközként elszámolni?
15. cikk / 26 Különféle működési kiadások könyvelése
Kérdés: A tűzoltóságunk tevékenysége tárgyi mentes tevékenység (Sz75). Mint önkormányzati felügyelet alá tartozó költségvetési szerv, így közhatalmi tevékenységet végző szervnek is minősül. Melyik számlákra kell könyvelni az alábbi tételeket: – koszorúvásárlás temetésre, – számítógép-alkatrészek (pl. videokártya, winchester, egér, billentyű), – autópályamatrica-kifizetés, – tanfolyami étkezés költsége, – Mikulás-csomag?
16. cikk / 26 Szolgálati kutya nyilvántartása
Kérdés: Költségvetési intézet 2001 óta 2524. szolgálati kutya főkönyvi számlán nyilvántartott 5 db kutyát, melyek értéke 5000 és 80 000 forint között van. (Az életkoruk 6-7 év.) A kutyákat szolgálati feladat ellátására képezték ki, és évente minősítik. (Továbbtenyésztés nem végezhető az állatokkal.) – Az 50 ezer forint feletti állatokat át kell-e vezetni a 1411. számlára? Az értékcsökkenés elszámolásainak kezdete 2004 decembere? – Az 50 ezer forint alattiak értékkel maradjanak a készletek között, vagy kiadásukkor már 0 forint értékkel kell hogy szerepeljenek? – A kölyökként kapott 5000 forint eszmei értékű kutya felnőtt, kiképzett állat lett. Értéke növekedhetne?
17. cikk / 26 A kisértékű tárgyi eszközök minősítési elvei
Kérdés: A bábelőadásokhoz díszleteket, bábokat készítünk vásárolt anyagból, saját műhelyben. Az elkészülés után utókalkuláció során kialakult érték alapján analitikus nyilvántartás készül minden produkcióról. Többször is előfordul, hogy összesítés után egy-egy díszlet, báb egyedi értéke meghaladja az 50 000 forint értéket. Eredeti terv szerint a műsortervben nem szerepel az 1 évnél hosszabb idejű repertoáron tartás. Ezért a felmerült költséget a tárgyévben szakmai anyag- és munkabérköltség címen elszámoljuk, tehát nem kerül be a felhalmozási kiadások közé, akkor sem, ha esetleg több százezer forint is az előállítási költsége. Jogos-e a revízió kifogása, amely szerint ezeket az eszközöket mérlegtételként kellene nyilvántartásba venni, mint befektetett eszközt, értékcsökkenést számolni (mivel előfordul, hogy 1 év után újra műsorra tűzzük)?
18. cikk / 26 Telefontársaság által jóváírt bónuszpontok beváltásának elszámolása
Kérdés: Amennyiben a bónuszpontokat a telefontársaság jóváírja, és egy nagy értékű mobiltelefon vételekor nem kell fizetni (a számla végösszege 0 Ft), értékkel kell-e állományba venni, tekintettel arra, hogy növekedett a vagyonunk, illetve ha a fenti okból a tényleges árnál kevesebbet kell a telefonért fizetni (vagy a csökkentett, kifizetett összegben kell bevételezni)? Belefér-e az eset az ajándék vagy a térítésmentes átvétel körébe? Az eszköz megszerzése érdekében felmerült kiadást a számla végösszegének megfelelően egy összegben (alap+áfa bontásba), vagy az eredeti vételárat kiadásként (alap+áfa bontásban), a kedvezményt bevételként kiadásként (alap+áfa bontásban) kell-e lekönyvelni?
19. cikk / 26 Kis értékű tárgyi eszközök mérlegben történő kimutatása
Kérdés: Intézetünk központi költségvetési szerv, rendelkezik raktárral. Hogyan értelmezzük azt, hogy a költségvetési év végéig használatba nem vett (raktáron lévő) kis értékű eszközöket a mérlegben beruházásként kell kimutatni (pl. textil)? A vásárláskor ezek értékét a dologi kiadások között elszámoltuk, hogyan vezessük át a mérlegbe (38-as, 5-ös űrlap összefüggése)?
20. cikk / 26 Részletfizetéssel vásárolt mobiltelefonok törlesztőrészletének és a szolgáltatási díjak elkülönítése
Kérdés: Költségvetési szerv vagyunk, mobiltelefonokat vásároltunk, melyek egyedi beszerzési értéke 50 E Ft alatti. A szerződésben foglalt megállapodás szerint részkiegyenlítéssel fizetjük ki a hátralékot. A telefondíjakat tartalmazó számlákban beépítve kell-e a hátralékot kiegyenlíteni? A hátralék összegeinek kiegyenlítését telefondíjként vagy kis értékű tárgyi eszközként kell-e könyvelni?