A képernyő előtti munkavégzéshez használt szemüveg elszámolása

Kérdés: A képernyő előtti munkavégzéshez használt, éles látást biztosító szemüveg védőeszköz, így adómentes juttatás a dolgozó részére. A dolgozónak kifizetett összegről tájékoztatjuk a munkaügyi osztályt, annak érdekében, hogy a KIRA-rendszerben megtörténjen az adatok rögzítése. Az intézmény nevére kiállított számlát a szabályzatban rögzített, dolgozónak kifizethető összeg mértékéig, bruttó módon rögzítjük nyilvántartásunkban. A fentiek alapján szabályos-e az, hogy X forintról kiállított számla egy része, Y forintösszeg kerül nyilvántartásba vételre?
Részlet a válaszából: […] ...kevesebb a számla összegénél -, így a költségtérítés értékében szereplő áfa összege sem az intézmény beszerzései után került a költségvetési szervre áthárításra. A számla adótartalma része a személyi juttatásoknak, az nem számolható el a K351. Működési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Adószámos magánszemélytől ingatlan bérlése

Kérdés: Egyik intézményünk szerződést kötött ingatlan-bérbeadásra egy adószámos magánszeméllyel. A magánszemély a számlát kiállította, tételes, 50%-os költségelszámolásról nyilatkozott. Az ingatlan-bérbeadásról szóló számla és a kapcsolódó nyilatkozatok alapján megtörtént a kifizetés. Milyen rovaton kell szerepeltetni a magánszemély részére kifizetett összeget?
Részlet a válaszából: […] ...vonja le és fizeti meg a magánszemély adóelőleg-levonáshoz tett költségnyilatkozatát figyelembe véve, és arról igazolást állít ki.A költségvetési szerv, azaz a kifizető által megállapított, levont és befizetett, a bérbeadás után fizetendő személyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 12.

Képernyő előtti munkavégzéshez szükséges szemüveg megtérítésével kapcsolatos adózási és számviteli kérdések

Kérdés: A munkáltató munkavédelmi szabályzata alapján 2 évente 10 ezer forint költségtérítést fizet a képernyő előtt dolgozó munkavállalók részére éles látást biztosító szemüveg vásárlásakor. Milyen rovatra kell könyvelni ezeket a költségtérítéseket? Meg kell-e bontani a költségtérítést nettó + áfa részre? Milyen adózási vonzata van e juttatásnak?
Részlet a válaszából: […] ...el a K351 rovaton (a költségtérítés értékében szereplő általános forgalmi adó összege nem az intézmény beszerzései után került a költségvetési szervre áthárításra). Ennek következtében a könyvelésben nem kell megbontani nettó és áfarészre a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 22.

Háziorvos megbízási szerződésének számviteli elszámolása

Kérdés: A vállalkozó háziorvos által megbízási szerződés alapján végzett és kiszámlázott bölcsődei orvosi ellátás, illetve ügyeleti tevékenység a vásárolt szolgáltatások, illetve a szellemi tevékenységek között kerül számviteli elszámolásra?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenység végzéséhez kapcsolódó kifizetés (számlás foglalkoztatás) előirányzat csak különösen indokolt esetben tervezhető.A költségvetési szerv alaptevékenysége körében szellemi tevékenység szerződéssel, számla ellenében történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 9.

Szakértők megbízási díjának könyvelése

Kérdés: Közhatalmi szerv szakértőkkel végeztet el engedélyezési feladatokat. A törvény engedi a szerv számára, hogy a szakértői költségeit megtéríttesse a kérelmezővel. Vannak olyan szakértők, akik megbízásos jogviszonyban látják el a tevékenységüket. Tehető-e ez a megbízási díj 555-be, továbbszámlázott szolgáltatások közé, lévén, hogy ezt megtéríttetjük a kérelmezővel?
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatások kiadásai államháztartáson belülrefőkönyvi számlán megtervezésre és elszámolásra, amely szolgáltatásokat aköltségvetési szerv a saját nevében vásárolja, de ezt részben vagy egészében,változatlan formában államháztartáson...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 21.

Vásárolt közszolgáltatás

Kérdés: Egészségügyi intézmény vagyunk, higiénés és környezetvédelmi tanácsadásra felkértünk egy bt.-t, aki intézményünknek nyújt segítséget. A kérdésünk az lenne, hogy ez a tevékenység besorolható-e a vásárolt közszolgáltatásokba?
Részlet a válaszából: […] ...nem az államháztartáskörébe tartozó szervezetek által teljesítenek. További szükséges feltétel, hogyaz egészségügyi intézmény mint költségvetési szerv végterméket, tehát egyteljes, komplett szolgáltatást vásároljon meg. Ekkor a szolgáltatásról amegrendelő és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 3.

Cégtelefon számviteli elszámolása

Kérdés: Intézményünkben a magáncélú telefonhasználatra vonatkozóan a szolgáltatás 20 százaléka után fizetjük meg a közterheket, és ezt nem téríttetjük meg a dolgozókkal. A telefonszámlákat az 55. (szolgáltatások) és 56. (áfa) főkönyvi számlákra könyveljük le a teljesítéskor. Kérdésünk, hogy az adókötelezettség alapjául szolgáló összeget (telefonszámlák 20 százalékát) át kell-e könyvelni a dologi kiadásokról a személyi juttatások közé (51-52.), mivel ez természetbeni juttatásnak minősül?
Részlet a válaszából: […] ...cégtelefon magáncélú használatát a költségvetési szerv, haazt nem vagy csak részben térítteti meg munkavállalóval, akkor ezt az összegetnem az 55121. Nem adatátviteli célú távközlési díjak kiadási számlán, hanem az51429. Egyéb költségtérítés és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 15.

Áfa arányosítása számítási példával

Kérdés: Intézményünk önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény, áfaalany. Bevételeink: tárgyi adómentes bevételek, adóköteles bevételek, működésre átvett pénzeszközök (OEP-támogatás, munkaügyi központ közhasznú foglalkoztatottak támogatása), közvetített szolgáltatások bevételei, intézményfinanszírozás. A közvetített szolgáltatások főként energia- és telefondíjak továbbszámlázása, melyet intézményünk nem tud kiküszöbölni. (Egészségügyi központ épületében a vállalkozó háziorvosok felé történő közös energiamérők, közös telefonvonal miatti továbbszámlázás.) Az Áfa-tv. 38. § előírja, hogy amennyiben az adólevonásra jogosító és adólevonásra nem jogosító termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás végzésénél a termékértékesítéshez, szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó előzetesen felszámított adó összege maradéktalanul nem különíthető el, az el nem különíthető adó összegét az arányosítás szabályai szerint kell megosztani levonható és le nem vonható részre. Működésünket biztosító önkormányzati támogatást, (intézményfinanszírozást) nem címkézetten kapja intézményünk. Az adóköteles bevételeinket és közvetített szolgáltatásainkat azonban teljes mértékben elkülönítetten (külön szakfeladaton) kezeljük. A költségvetésből és a költségvetési beszámolóból világosan kitűnik, hogy az adóköteles bevételeink fedezik az ehhez kapcsolódó kiadásainkat (beleértve a személyi juttatásokat, járulékokat, továbbá az adóköteles tevékenység szakfeladatára osztott központi irányítás kiadásait is), vagyis az adóköteles tevékenységünkhöz intézményfinanszírozás nem kapcsolódik. A közvetített szolgáltatásainkhoz természetesen szintén nem kapcsolódik önkormányzati támogatás. A fentiek ismeretében kérem, szíveskedjenek tájékoztatni, hogy intézményünkre nézve kötelező-e az arányosítás szabályait alkalmazni. Ha igen, a közvetített szolgáltatásokat hogyan kell szerepeltetni a levonási hányad meghatározásakor. Kérem, szíveskedjenek a levonási hányadot meghatározni egy konkrét példa alapján: - közvetített szolgáltatások bevételei nettó: 3 000 000 beszedett áfája:600 000 közvetített szolgáltatások kiadásai nettó: 3 000 000 befizetett áfája:600 000 - adóköteles tevékenységünk bevételei nettó: 8 300 000 beszedett áfája:2 169 000 Adóköteles tevékenységünk kiadásai nettó: 8 000 000 [főként személyi juttatások, járulékai, ezért a levonható áfa éves szinten (arányosítást nem alkalmaztuk) csak 87 000] befizetett áfája:2 169 000 - működésre átvett pénzeszközök:33 000 000 - intézményfinanszírozás: 56 000 000 - tárgyi adómentes bevételeink:14 000 000
Részlet a válaszából: […] ...tevékenységhez folyósítanakállamháztartási támogatást, hanem általában a működést (intézményt)finanszírozva (márpedig minden költségvetési szerv ilyen), akkor a 38. §(3)-(4) bekezdések értelmében a "nagy" arányosítási képlettel is kell számolni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 28.