11 talált cikk a szerződés , jogcím , költség , bevételek , költségvetési szerv kifejezésre

Kérdés: Egy helyi önkormányzat a Magyar Posta Zrt.-vel a helyi posta üzemeltetésére vonatkozóan szerződést kötött, mely szerint a zrt. részletes havi teljesítésigazolása alapján az önkormányzat (az önkormányzat az épület tulajdonosa, a közüzemi díjak fizetője; a postai alkalmazott önkormányzati munkavállaló) "postai közreműködési díj" jogcímen számláz a zrt. felé. A kiszámlázott díj pontosan mely rovatra, kormányzati funk-cióra könyvelendő (közvetített szolgáltatás, vállalkozási tevékenységnek minősül-e?), továbbá, mivel veszteséges, nem kötelező önkormányzati feladatellátásról van szó, van-e egyéb feladata az önkormányzatnak (törzskönyvi nyilvántartás módosítása stb.)?

Kérdés: Intézményünk gazdálkodási formáját tekintve központi költségvetési szerv. Alapításkor az adóhivatalhoz az "Áfa-tv. 7. §-a szerint kizárólag közhatalmi tevékenységet folytat" státusszal került bejelentésre. Az intézmény adószáma az alapítástól nem változott, és az áfaalanyiságot jelölő kód 1-es. Az alapító okirat szerint az intézmény közfeladatot lát, amely közfeladatot külön kormányrendelet határoz meg, amely közfeladat szintén az alapító okirat szerint 7220 Társadalomtudományi, Humán Kutatás, Fejlesztés. Intézményünk ez évi bevétele idáig a költségvetésből származott. Most azonban lehetőség nyílt arra, hogy egy alapítványtól juttatást kapjunk együttműködési megállapodás keretében, kizárólag olyan feladat ellátására, amely az alapító okiratban meghatározott közfeladat lenne. Az alapítvány is kizárólag ilyen feladatok ellátásának céljával jött létre. A rendelkezésünkre bocsátható összegről azonban számlát kell kiállítanunk. Az adóhivatal honlapján az alábbi tájékoztatás található:
"Az eddigi szabályozás értelmében nem minősült adóalanynak a közhatalom gyakorlására jogosított személy, szervezet, ha gazdasági tevékenységéből származó bevétele jelentéktelen volt (4 millió forint alatt). Az új Áfa-tv. eltörli ezt a korlátot, így a 4 millió forintot el nem érő gazdasági tevékenysége után is adóalanynak minősül a közhatalom gyakorlására jogosult személy, szervezet, azonban lehetősége van az alanyi adómentesség választására. Jogutódlás tekintetében az általános szabályok vonatkoznak rá."
Értelmezésünk szerint a fent leírtak alapján a közhatalom gyakorlására jogosult szervezet, közhatalmi tevékenysége tekintetében nem minősül adóalanynak. Ezt figyelembe véve az adóhivatalhoz bejelentett közhatalmi jellegre tekintettel kiállíthatjuk-e a számlát áfakörön kívüli státusszal? Amennyiben erre nincs lehetőség, milyen megoldást tudnának javasolni? A tájékoztató értelmében, amennyiben a munkavállalók részére kerülne továbbszámlázásra a telefondíj, az adóhivatalhoz be kell az intézménynek jelentkeznie áfaalanynak, és mivel az ebből származó bevétel biztosan nem éri el a nyolcmillió forintot, kérheti az alanyi mentességet?

Kérdés: Ezúton szeretnék segítséget kérni a Ptk. 6:155. §-ának (2) bekezdésében meghatározott behajtási költségátalánnyal kapcsolatban. 2014. augusztus 7-én kiadott a NAV egy tájékoztatót ezzel kapcsolatban, igaz, társaságiadó-alanyokra vonatkozóan, de felmerült bennem, hogy önkormányzatnak, illetve intézményeinek szükséges-e valamilyen számviteli elszámolás a behajtási költségátalánnyal kapcsolatban? Például ha az önkormányzatnak lenne behajtásiköltségátalány-fizetési kötelezettsége, akkor a pénzügyi számvitelben el kellene ezt számolnia különféle egyéb ráfordítások között a költségvetési évben esedékes dologi kiadásokkal szemben? Illetve a költségvetési számvitelben is kötelezettségvállalást kellene-e rá könyvelni? Ha ezt a behajtási költségátalányt a jogosult írásban elengedi, akkor azt hogyan kell könyvelni?

Kérdés: Önkormányzati pályázati elszámolás alkalmával merült fel a következő problémánk:
Esetünkben vannak olyan cégek, amelyek az önkormányzat szállítói és vevői is egyaránt, ezért kérésükre több esetben kompenzációt hajtunk végre, amely mögött tényleges pénzmozgás (maximum a különbözet erejéig) nincsen. A pályázati elszámolók szerint államháztartáson belül erre nem is lenne lehetőség, viszont mi erre vonatkozó törvényi előírást nem találtunk. Államháztartáson belül alkalmazható-e a kompenzáció, ha nem, akkor ezt mely jogszabályban találjuk meg?

Kérdés: Kincstári körbe tartozó központi költségvetési szervként gazdálkodó intézményként TIOP-pályázaton fejlesztési célra támogatásban részesülünk. A pályázat előírásai szerint a támogatás összegét a közreműködő szervezet nem a mi számlánkra, hanem – az 5% önrész teljesítését igazoló terhelési értesítés, az eredeti számla és az állományba vételi bizonylat alapján – a 95%-át közvetlenül a szállítónak fizeti. Hogyan kell teljeskörűen könyvelni a gazdasági eseményeket? A szállítói állományban kell-e szerepeltetni a teljes számla összegét, vagy csak az önrészt?

Kérdés: Önkormányzatunk kötelező alapfeladatként köztemetőt üzemeltet. A temetőben vállalkozásszerűen munkát végzők temető-fenntartási hozzájárulást fizetnek, s egyéb szolgáltatások után is van fizetendő díj. Kérdésünk, hogy helyesen járunk-e el, ha az ilyen jogcímeken fizetendő tételeket áfával növelten számlázzuk ki? Van-e lehetőség a tevékenységgel kapcsolatosan felmerült kiadások (pl. közüzemi számlák) áfájának levonására?

Kérdés: Közhatalmi szerv szakértőkkel végeztet el engedélyezési feladatokat. A törvény engedi a szerv számára, hogy a szakértői költségeit megtéríttesse a kérelmezővel. Vannak olyan szakértők, akik megbízásos jogviszonyban látják el a tevékenységüket. Tehető-e ez a megbízási díj 555-be, továbbszámlázott szolgáltatások közé, lévén, hogy ezt megtéríttetjük a kérelmezővel?

Kérdés: Intézményünk költségvetési szerv. Határozatlan idejű szerződést kötöttünk ingatlan bérbevételére. A szerződés szerint kauciót fizetünk a bérbeadónak. Milyen mód(ok)on lehet a kauciót könyvelni?

Kérdés: Tárgyévet megelőző évben elszámolt kiadások módosításának számviteli rendezésével kapcsolatban felmerült kérdések két esetre vonatkozóan: 1. Költségvetési szervünknek egy közüzemi szolgáltató 2005-ben visszautalt intézményünk bankszámlájára egy összeget, mérőműszer meghibásodása miatt tévesen számlázott jogcímen. Ezen összeg 2 db "tartozik jellegű" számla és 4 db "követel jellegű" számla egyenlegéből adódott. A "követel jellegű" számlák a 2004. évi számlák sztornírozott tételei. A "tartozik jellegű" számlák a 2004. évi tényleges fogyasztás alapján kimutatott összegek. Kérdésünk, hogy számvitelileg 2005. évben helyesen jártunk-e el, ha a visszaérkezett összeget egyéb bevételként számoltuk el (T 341 – K 9 "követel jellegű" számlák összegei; T 9 – K 341 "tartozik jellegű" számlák összegei)? Melyik jogszabályban található az előző évi "térítményezéssel" kapcsolatos eljárás? 2. Költségvetési szervünknek egy közüzemi szolgáltató 2006-ban küldött 3 db 2005. évi "követel jellegű" helyesbítő számlát, valamint 1 db 2006. évi "tartozik jellegű" (szerződés szerinti) március havi számlát. A szolgáltató nem utalta vissza a helyesbített számlák összegeit bankszámlánkra, hanem a 2006. 03. havi fizetendő számla egyenlegét csökkentette ezekkel az összegekkel. Kérdésünk, hogy számvitelileg helyesen járunk-e el, ha bankhelyesbítő napló alkalmazásával a 2005. évi helyesbítő számlák végösszegét átvezetjük az egyéb bevételek közé? (T 5 – K 341: 2006. 03. havi, szerződés szerinti összeg; T 341 – K 5 2005. évi helyesbítő számlák összegei; T 5 – K 9: 2005. évi helyesbítő számlák összegei.)

Kérdés: A költségvetési szerv által kiállított számla (bizonylat) alapján befolyt összegeket a 91. Intézményi működési bevételek, a 92. Önkormányzatok működési bevételei, illetve a 93. Felhalmozási és tőkejellegű bevételek számlacsoport forgalmi számláin kell kimutatni. Ugyanakkor negyedévente a számla (bizonylat) összegét követelésként is elő kell írni, vagy az adósok, vagy a vevők között. Vagyis minden számla (bizonylat) összekapcsolható bevétel miatt a 9-es számlaosztály valamely számlájával, állományváltozás miatt a 28-as számlaosztály valamely számlájával. A 941-es és a 921-926-ig főkönyvi számok az adósokhoz tartoznak, de ezenkívül vannak esetek, mikor nem tudjuk eldönteni, hogy adósok vagy a vevők közé kell-e felvenni a követelést. Egyértelműen beazonosíthatók-e a 9-es alosztálybeli főkönyvi számok, amelyekhez kapcsolódó számla (bizonylat) összegét a 281. Adósok főkönyvi számlára kell könyvelni?