12 cikk rendezése:
1. cikk / 12 Éves naptár a település lakosainak
Kérdés: Egy cég naptárakat biztosít ingyenesen, egy 3000 fő lakosságszámú település minden lakóingatlanja részére, melynek kézbesítésére a helyi önkormányzatot kéri meg. 15 forint/db + áfa összegben megtéríti az önkormányzat részére – számla ellenében – a kézbesítés költségeit. Az önkormányzat csak a nem lakóingatlannak minősülő ingatlan--bérbeadásra tekintettel jelentkezett be áfás számlázásra. Milyen feltételek mellett számlázhat az önkormányzat kézbesítési költséget a felajánló cégnek? Ha számlázhat az önkormányzat ilyen tevékenységet, azt áfamentesen, 15 forint bruttó értéken teheti? A naptárakat (ingyenes) készletre kell venni, 0 forint értéken? Kell-e valamilyen adminisztrációt teljesítenie az önkormányzatnak a NAV felé ezért a tevékenységért? Ha számlázhat az önkormányzat, milyen dokumentumok szükségesek a számla teljesítésének alátámasztására? Elég egy lista a kézbesítés címéről és az átvevő neve, aláírása szerepeltetésével? Ha a szomszéd veszi át a naptárt, a szomszéd aláírása is megfelel, zárójelben a szomszéd szó beírásával?
2. cikk / 12 Visszterhes vagyonszerzés illetéke
Kérdés: Az önkormányzat képviselő-testülete a 2022. szeptember hónapban tartott ülésén határozattal döntött az önkormányzati intézményeket érintő átszervezésről, amelynek következtében elindult az intézményi integráció. Az így létrejött nonprofit kft. látja el 2023. január 1. napjától a korábbi nonprofit kft. feladatait, a város turisztikai feladatait, valamint a könyvtár és a múzeum intézmények fenntartásával kapcsolatos feladatokat. A múzeum és a könyvtár 2022. december 31. napjával kikerült az önkormányzat fenntartásából, így az intézményeknél lévő eszközöket jogutód intézményként az önkormányzat vette át. Azonban vannak eszközök, amelyek kizárólag a múzeumban és az egyéb közfeladat-ellátáshoz nélkülözhetetlenek, ezért szükséges ezen eszközöket ingyenesen a kft. tulajdonába adni. Ezen eszközök átadása az önkormányzat képviselő-testületének az önkormányzat tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés egyes szabályairól szóló önkormányzati rendelete 13. §-a alapján lehetséges. A vagyonátadás ingyenes tulajdonba adással történne, vagyis térítésmentes eszközátadással. Véleményünk szerint ajándékozási illetéket nem kell fizetni ezen térítésmentes eszközátadás esetén, tekintettel arra, hogy a nonprofit kft.-t és az önkormányzatot is személyes illetékmentesség illeti meg az Itv. 5. §-a (1) bekezdésének b) és c) pontjai alapján, tárgyi illetékmentesség az Itv. 17. §-a (1) bekezdésének n) pontja alapján. (A visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyát nem képező ingó vagyontárgyak gazdálkodó szervezet általi megszerzése térítésmentes eszközátruházással). Jól gondoljuk, hogy ebben az esetben nem kell ajándékozási illetéket fizetni?
3. cikk / 12 Természetben kapott adományok elszámolása
Kérdés: Költségvetési-államháztartási számvitel kapcsán ezekben a napokban élesen vetődik fel a pénzügyi teljesítést nem igénylő természetben kapott adományok elszámolása. Kérem ennek tételes könyvelését mind a fenntartónál (pl. önkormányzat), mind pedig az intézménynél (pl. SzGyF fenntartású idősotthon) tételesen és részletesen – lehetőleg egy konkrét példán keresztül – bemutatni szíveskedjenek. Kérem, hogy a példában a működési költségként elszámolandó (pl. fertőtlenítőszerek, maszkok stb.) és a tárgyi eszközök (pl. lélegeztetőgép stb.) esetére legyenek kedvesek kitérni. Fontos, hogy a fenntartói és az intézményi oldal teljes körű kontírozásait is részletesen megismerhessük. Azt a megoldás is szeretnénk látni, amikor a fenntartó önkormányzat kapja az eszközöket a gazdaság más szereplőitől (pl. cégek adománya), illetve más állami szereplőktől (pl. központi költségvetési szervtől, központi készletekből, honvédségtől stb.). Továbbá szeretnénk tisztán látni a gazdasági esemény kezelését akkor is, ha nem az önkormányzat, hanem közvetlenül az intézmény kapja ezeket az eszközöket, ugyanígy a gazdaság más szereplőitől (pl. cégek adománya), illetve más állami szereplőktől (pl. központi költségvetési szervtől, központi készletekből, honvédségtől stb.).
4. cikk / 12 Közfoglalkoztatott dolgozók
Kérdés: Az önkormányzat által, a Start közmunkaprogram keretében foglalkoztatott dolgozók által előállított terményekkel kapcsolatos alábbi gazdasági események könyvelését kérnénk levezetni:
1. Önkormányzatnál:
Az önköltségszabályzatban foglaltak alapján megállapításra kerül a közfoglalkoztatottak által előállított élelmiszer-nyersanyag önköltsége, amely alapján:
1.3. Készletre vétel könyvelése az önkormányzatnál.
1.4. Felhasználás könyvelése:
– saját célra történő felhasználás esetén (szociális rászorultság alapján természetbeni juttatásként),
– térítésmentes átadás az önkormányzati költségvetési szervnek (intézménynek), amely az önkormányzat konyháját üzemeltetve látja el a közétkeztetéssel kapcsolatos feladatokat. (Az önkormányzat áfaalany, de az előállítással kapcsolatban felmerült kiadások áfáját nem vonta le.),
– feleslegessé vált készlet értékesítése külső szerv, illetve magánszemély részére.
2. Intézménynél:
2.1. Önkormányzattól kapott élelmiszer-nyersanyag térítésmentes átvételének könyvelése.
2.2. Felhasználás könyvelése:
– intézmény által üzemeltetett konyhán történő felhasználás.
A könyvelési tételeket szíveskedjenek a költségvetési számvitel szerint (rovatok), pénzügyi számvitel szerint és az előirányzat könyvelése szerint is levezetni.
1. Önkormányzatnál:
Az önköltségszabályzatban foglaltak alapján megállapításra kerül a közfoglalkoztatottak által előállított élelmiszer-nyersanyag önköltsége, amely alapján:
1.3. Készletre vétel könyvelése az önkormányzatnál.
1.4. Felhasználás könyvelése:
– saját célra történő felhasználás esetén (szociális rászorultság alapján természetbeni juttatásként),
– térítésmentes átadás az önkormányzati költségvetési szervnek (intézménynek), amely az önkormányzat konyháját üzemeltetve látja el a közétkeztetéssel kapcsolatos feladatokat. (Az önkormányzat áfaalany, de az előállítással kapcsolatban felmerült kiadások áfáját nem vonta le.),
– feleslegessé vált készlet értékesítése külső szerv, illetve magánszemély részére.
2. Intézménynél:
2.1. Önkormányzattól kapott élelmiszer-nyersanyag térítésmentes átvételének könyvelése.
2.2. Felhasználás könyvelése:
– intézmény által üzemeltetett konyhán történő felhasználás.
A könyvelési tételeket szíveskedjenek a költségvetési számvitel szerint (rovatok), pénzügyi számvitel szerint és az előirányzat könyvelése szerint is levezetni.
5. cikk / 12 Önkormányzati vagyon kezelése
Kérdés: Kérném szíves szakmai véleményüket az önkormányzat irányítása (és fenntartása) alá tartozó költségvetési szervek (polgármesteri hivatal, GAMESZ, óvodák) használatában lévő, alaptevékenységük ellátásához rendelkezésükre bocsátott önkormányzati vagyonnal (ingatlan és ingó vagyon) kapcsolatosan, az alábbiak szerint:
Amennyiben a költségvetési szerv nem minősül az Nvt. 3. §-ának 19. pontjában meghatározott vagyonkezelőnek, akkor
– a használatukba kerülő vagyon átadását milyen dokumentum alapozza meg (pl.: vagyonrendelet, szerződés stb.)?
– a használatukba adott vagyont mely szerv könyveiben kell nyilvántartani (önkormányzat vagy költségvetési szerv)?
– a használatukba adott vagyon felett mely szerv vagy személy gyakorolja a tulajdonosi jogokat (képviselő-testület, bizottság, polgármester, intézményvezető)?
– az intézmény nyilvántartásában szereplő vagyonelemek (pl. számítógép) térítésmentes átadásáról mely szerv vagy személy dönthet?
– mely vagyontárgyak számítanak a költségvetési szerv mint önálló jogi személy saját tulajdonának, és ez elkülönül-e az önkormányzat mint önálló jogi személy vagyonától [Áhsz. 10. §. (2) bek.]?
– az intézményeket érintő beruházások, felújítások lebonyolítása ebben az esetben milyen szabályok szerint történik (az előirányzatot az önkormányzat vagy a költségvetési szerv költségvetése tartalmazza, mely szerv a kötelezettségvállaló, mely szerv nevére szól a számla, mely szerv könyveiben kell a beszerzést és az aktiválást elszámolni, hogyan történik az intézmény részére a használatba adás)?
Amennyiben a képviselő-testület úgy dönt, hogy az irányítása alá tartozó költségvetési szerveknek vagyonkezelésbe adja a működésükhöz szükséges önkormányzati vagyont (ingatlan és ingó), akkor
– az intézményi vagyonkezelést úgy kell folytatni, mintha egy 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság vagyonkezelésébe került volna az önkormányzati vagyon, vagy vannak eltérések a kétféle vagyonkezelés között?
– az intézményi vagyonkezelő részére adható-e finanszírozás a vagyonkezelésbe adott eszközök működtetésére, fenntartására, beruházásra, felújításra?
Amennyiben a költségvetési szerv nem minősül az Nvt. 3. §-ának 19. pontjában meghatározott vagyonkezelőnek, akkor
– a használatukba kerülő vagyon átadását milyen dokumentum alapozza meg (pl.: vagyonrendelet, szerződés stb.)?
– a használatukba adott vagyont mely szerv könyveiben kell nyilvántartani (önkormányzat vagy költségvetési szerv)?
– a használatukba adott vagyon felett mely szerv vagy személy gyakorolja a tulajdonosi jogokat (képviselő-testület, bizottság, polgármester, intézményvezető)?
– az intézmény nyilvántartásában szereplő vagyonelemek (pl. számítógép) térítésmentes átadásáról mely szerv vagy személy dönthet?
– mely vagyontárgyak számítanak a költségvetési szerv mint önálló jogi személy saját tulajdonának, és ez elkülönül-e az önkormányzat mint önálló jogi személy vagyonától [Áhsz. 10. §. (2) bek.]?
– az intézményeket érintő beruházások, felújítások lebonyolítása ebben az esetben milyen szabályok szerint történik (az előirányzatot az önkormányzat vagy a költségvetési szerv költségvetése tartalmazza, mely szerv a kötelezettségvállaló, mely szerv nevére szól a számla, mely szerv könyveiben kell a beszerzést és az aktiválást elszámolni, hogyan történik az intézmény részére a használatba adás)?
Amennyiben a képviselő-testület úgy dönt, hogy az irányítása alá tartozó költségvetési szerveknek vagyonkezelésbe adja a működésükhöz szükséges önkormányzati vagyont (ingatlan és ingó), akkor
– az intézményi vagyonkezelést úgy kell folytatni, mintha egy 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság vagyonkezelésébe került volna az önkormányzati vagyon, vagy vannak eltérések a kétféle vagyonkezelés között?
– az intézményi vagyonkezelő részére adható-e finanszírozás a vagyonkezelésbe adott eszközök működtetésére, fenntartására, beruházásra, felújításra?
6. cikk / 12 Ingyenes átadás
Kérdés: A kérdésünk az önkormányzati követelésállomány 100%-ban önkormányzati tulajdonú kft.-nek történő ingyenes átadására, valamint a követelés engedményezésének könyvekben való szerepeltetésére vonatkozik a kft. szempontjából. Helyes-e az eljárásunk, illetve hogyan történik számviteli elszámolása? A követelést nem ismerték el.
7. cikk / 12 Negyedéves mérlegjelentés
Kérdés: Mik a negyedéves mérlegjelentés leadásának főbb időpontjai, és mi a negyedéves mérlegjelentés oszlopainak tartalma?
8. cikk / 12 Önkormányzati kisbusz üzemeltetése
Kérdés: Községi önkormányzatunk kisbuszt vásárolt. A jogszabályoknak megfelelő üzemeltetéssel kapcsolatban szeretném megkérdezni, hogy milyen szabályzatokat, dokumentumokat szükséges használnunk. A szabályzatokat kinek kell meghoznia? A képviselő-testületnek vagy a jegyzőnek? Milyen szabályzatokat szükséges készíteni abban az esetben, ha az önkormányzat a feladatai ellátására használja (pl. idősek számára gyógyszerbeszerzés, szakorvoshoz történő szállítás stb.), illetve ha bérbe adja? Önköltség-számítási szabályzat szükséges-e, vagy "elég" csak az üzemeltetési? Bérbeadás esetén a bérbeadás összegének meghatározása kinek a hatáskörébe tartozik: testület, polgármester vagy jegyző? Vállalkozási tevékenységnek számít-e ez, és kell-e az alapító okiratot módosítani? Mi a teendő az ingyenes (pl. sportegyesület részére) vagy kedvezményes bérbeadás esetén? Összességében egy önkormányzat tulajdonában lévő kisbusz üzemeltetésével és bérbeadásával kapcsolatos mindenfajta szabályozási, dokumentumhasználati, hatásköri kérdésekben kérném segítségüket.
9. cikk / 12 Befektetett eszközök térítésmentes átadása
Kérdés: Kérdésünk, hogy az önkormányzat és intézményei közötti vagyonmozgások (telek, épületek, gépek stb.) térítésmentes átadás-átvételnek minősülnek-e, vagy csak egyéb növekedésnek-csökkenésnek?
10. cikk / 12 Térítés nélkül átvett forgóeszközök, működési szolgáltatások elszámolása
Kérdés: Az államháztartási szervezetek 2008. évi számlatükre tartalmazza a "98532. Térítés nélkül átvett forgóeszközök, illetve működési jellegű kapott szolgáltatások" főkönyvi számlát. Abban az esetben, ha a költségvetési szervnek térítésmentesen nyújtanak szolgáltatást (ez a számlán egyértelműen feltüntetésre kerül, és csak az áfát kell kifizetni), használni kell ezt a főkönyvi számlát? Ha igen, kérem, mutassák be a könyvelés tételeit!