Üzemeltetési megállapodás

Kérdés: A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény rendelkezései szerint a víziközművekre vonatkozó üzemeltetési szerződés megkötése előtt a víziközművek tulajdonosának (önkormányzatnak) vagyonértékelést kell végeztetnie. 2014. január 1-jei időponttal önkormányzatunk – a jogszabályi követelményeknek is megfelelő – üzemeltetőnek adja át víziközműveit, így a vagyonértékelést elvégeztettük. A víziközművek vagyonértékelésének szabályairól és a víziközmű-szolgáltatók által közérdekből közzéteendő adatokról szóló 24/2013. (V. 29.) NFM rendelet 2. §-ának (2) bekezdése alapján a megállapított vagyonértéket és a vagyonértékelés során keletkezett adatokat az ellátásért felelős vagyonnyilvántartásában át kell vezetni, illetve a 6. § (3) bekezdése szerint két vagyonértékelés közötti időszakban a víziközmű tulajdonosa a víziközművagyon-leltár naprakész vezetésével gondoskodik a vagyonérték folyamatos karbantartásáról. Jól értelmezzük, hogy az elkészült vagyonértékelés dokumentumaiban szereplő értékre kell az önkormányzat nyilvántartásait is "helyesbíteni" mind a tárgyieszköz-nyilvántartás, mind a vagyonkataszter tekintetében? Amennyiben igen, akkor ennek módszerét, elszámolási és könyvelési lépéseit szíveskedjenek ismertetni.
Részlet a válaszából: […] ...és ráfordítások között kerül kimutatásra. Ekkor az önkormányzatnak az ezzel kapcsolatos kiadások megjelenítése kapcsán nincs könyvvezetési kötelezettsége.Viszont az értéknövelő felújítást, pótlólagos beruházás kiadásait az önkormányzat számolja el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 7.

Szennyvíztisztító-beruházás

Kérdés: Egy önkormányzat csatornamű-beruházást hajtott végre. Az elkészült szennyvíztisztító és -elvezető rendszert üzemeltetésre átadták a helyi víz- és csatornamű zrt.-nek. A zrt. az üzemeltetési szerződés mellékletét képező megállapodás alapján fél­évente használati díjat fizet az önkormányzatnak. Ezt az összeget mindaddig kifizeti a zrt., amíg a rendszer jótállással rendelkezik. Utána visszatartja, elkülönítetten kezeli, és az esetleges karbantartási, rekonstrukciós kiadásokat fogja fedezni belőle. Az önkormányzat ezáltal mintegy támogatást fog nyújtani a zrt.-nek, tehát pénzmozgás nem fog történni, csak kompenzálják a kiállított számlát a vállalt támogatással. A jótállás időszakában hova kell könyvelni az önkormányzat által kapott használati díjat? Működési vagy felhalmozási bevétel lesz? Milyen számlaszámokra történjen a könyvelés? Milyen könyvelési tételek fognak felmerülni a jótállási időszak letelte után?
Részlet a válaszából: […]  Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyv­vezetésikötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet(Áhsz.) előírásai szerint a felhalmozási és tőkejellegű bevételek között aköltségvetési szerv tulajdonában, használatában,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.

Lakásszövetkezet nem tag tulajdonosaként fizetett költségek (felújítási hozzájárulás, közös költség)

Kérdés: Lakásfenntartó szövetkezetnek a lakásszövetkezeti tag, illetve nem tag tulajdonos önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaság (továbbiakban: gazdasági társaság) által fizetett közös költség és felújítási hozzájárulás adójogi megítélése az Áfa-tv. vonatkozásában. A fenti fizetési kötelezettségekkel összefüggésben kapnia kell-e számlát a gazdasági társaságnak, vagy elégségesnek bizonyul a vonatkozó jogszabályi előírások alapján az említett költségek pl. csekken történő megfizetése úgy, hogy a közösköltség- és felújításialap-fizetési kötelezettség összegéről 12 havi, előre kitöltött csekk gondoskodik?
Részlet a válaszából: […] ...és felújítás) kapcsolatos befizetései szolgálják.A számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetekbeszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 16....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Lakóépületek felújításának elszámolása pályázaton nyert pénzeszközök felhasználásával

Kérdés: Hogyan kell könyvelni az iparosított technológiával készült lakóépületek pályázati felújítását, ha – a lakossági önrész és a központi támogatás az önkormányzatoknak az erre a célra megnyitott számlájára érkezik, – a kiviteli és a támogatási szerződést az önkormányzat köti, – a számla az önkormányzat nevére szól, – az épület vagy kizárólag magántulajdonú, vagy önkormányzati és magántulajdonú lakások vegyesen? Mi az irányadó abban az esetben, ha a pályázati kiírásnak megfelelően felújításnak elszámolandó műszaki tartalom a számviteli állásfoglalások szerint karbantartásnak minősül?
Részlet a válaszából: […] Az önkormányzat a lakóépületek pályázati felújításánaklebonyolítására sajátos megoldást választott. Különösen egyedi megoldásnaktekintendő, hogy a feladat lebonyolításához külön számlát nyitott.Feltételezve, hogy a külön bankszámla az önkormányzat költségvetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 13.