Érvényesítés

Kérdés: Egy önkormányzatnál a pénztáros érvényesítőként aláírhatja-e az általa kifizetett számla pénztárbizonylatát? Ha szakmailag képesítése megfelel az érvényesítés szabályainak, melyik törvény szabályozza az összeférhetetlenséget? Kérjük válaszukban térjenek ki a pénztárbizonylatok érvényesítésének szabályos menetére (kinek, mikor), az aláírók közül ki, kivel összeférhetetlen, mely jogszabály szabályozza? Hány fő kell egy számla szabályos kifizetéséhez, és mennyi idő szükséges ehhez?
Részlet a válaszából: […] ...számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (Áhsz.), és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 10.

Önkormányzati vagyonátadások végrehajtása

Kérdés: 2012. évtől az önkormányzatoknak, a polgármesteri hivataloknak és az önállóan működő költségvetési szerveknek a könyvvezetésüket elkülönítetten kell megvalósítani, emiatt év végén elkülönített elemi költségvetési beszámolót kell készíteniük. (Ezt megelőzően egy elemi költségvetés és egy beszámoló készült, amelynek mérleg­adatai tartalmazták az önkormányzat/hivatal és az önállóan működő intézmények által használt/üzemeltetett vagyon adatait is. Problémát az ingatlanok és a tárgyi eszközök szétválasztása okoz. Több vagyontárgy EU-s támogatásokból keletkezett, illetve újult meg. A vagyonátadást (pl. az iskola épületének a polgármesteri hivatal mérlegéből az önállóan működő intézmény mérlegébe történő átadása) megelőzően megkerestük a közreműködő szervezeteket, és a jogszabályi változásra hivatkozva kértük az engedélyüket, hogy az idáig is az intézmény által használt vagyon (pl. iskola épülete) átkerülhessen az önállóan működő oktatási intézmény könyveibe úgy, hogy a tulajdonjogban semmiféle változás nem keletkezik. Az ingatlan továbbra is az önkormányzat tulajdonában marad. Néhány állásfoglalás megérkezett. Van olyan is, hogy hozzájárulnak a vagyonátvezetésekhez, de van olyan is, hogy kifejezetten tiltják. Pl. az iskola épületét nem engedélyezik átadni az oktatási intézmény könyveibe, a válaszuk alapján vagy a polgármesteri hivatal, vagy az önkormányzat könyveiben kell maradni. A nem egységes álláspontok miatt nem tudjuk végrehajtani úgy a vagyonátadásokat, ahogy azt a képviselő-testület döntése alapján az intézmények ténylegesen használják, üzemeltetik. Kérdésünk, hogy megtehetjük-e, hogy minden épület és tárgyi eszköz az önkormányzat könyveibe kerüljön át, és ott különítenénk el az intézmények és a hivatal által használt vagyonelemeket (pl. egységkódokkal)? Az eddig beérkezett állásfoglalások alapján ez nem lenne ellentétes a támogatási szerződésekkel.
Részlet a válaszából: […]  Az államháztartásról, az önkormányzatokról, valamint anemzeti vagyonról szóló törvények rendelkezései alapján maradhatnak az épületekés a tárgyi eszközök az önkormányzat könyveiben. Az intézmények részérehasználatba adott ingatlanok fenntartási, üzemeltetési,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 28.

Behajthatatlan követelés elszámolása

Kérdés: A 100 000 Ft-nál nagyobb összegű behajthatatlan követelés leírását engedélyezte a felügyeleti szerv. Hogyan kell szabályosan kivezetni a nyilvántartásokból?
Részlet a válaszából: […] A behajthatatlan követelések minősítését és ezeknek anyilvántartásokból való kivezetését sem a központi, sem az önkormányzatiköltségvetési szerveknél nem kell felügyeleti szervi engedély.Az Szt-vhr. az értelmező rendelkezések között pontosanmeghatározza azokat az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 6.