Épületbontási költségek elszámolása

Kérdés: Önkormányzat esetében az ingatlan bontási költsége része-e a bekerülési értéknek? A telken egy romos épület áll, ami elbontásra kerül. A telek nyilvántartási értéke megnő a bontási költségek összegével? Az Áhsz. bevezetéséig ezzel nem volt problémánk, most viszont teljesen ellentétes információkat kapunk a témával kapcsolatban. A Költségvetési Levelekben elérhető cikkek és a PM – Államháztartási szabályozás – Immateriális javak beszerzésével, előállításával, beruházásokkal kapcsolatos kérdések és válaszok tájékoztatója alapján a bontási költség egyértelműen dologi kiadás. Viszont egy interneten talált anyagban (Kormányhivatalok dokumentum a BAZ Megyei Kormányhivatal vezetőjének 33/2020 utasítása az eszközök és források értékelési rendjéről) a bontási költségeket egyértelműen felhalmozási kiadásnak értékeli. Mi lehetett a jogalkotó szándéka, ha nem szó szerint az Szt. által előírtak követését írta elő, hanem új szabályokat talált ki? A bontás dologi vagy felhalmozási költség az államháztartási szervezetek esetén, esetleg egyes esetekben más és más lehet a megítélése?
Részlet a válaszából: […] ...az Áhsz. előírásai alapján lehet meghatározni. Az Áhsz. 4. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy a számviteli alapelveken túl a könyvvezetés és az éves költségvetési beszámoló elkészítése során az Szt. rendelkezéseit csak akkor lehet alkalmazni, ha azt e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 29.

Közoktatási intézmény gazdálkodása

Kérdés: Nem állami, nem önkormányzati fenntartásban működő nevelési-oktatási intézményre vonatkozik kérdésünk. (Kiemelten közhasznú egyesület tart fenn általános iskolát és gimnáziumot.) Mi határozza meg az iskola gazdálkodási jogkörét, a fenntartónak milyen jogszabályoknak kell megfelelnie a gazdálkodás irányítása szempontjából?
Részlet a válaszából: […] ...az iskolának a gazdálkodásáról éves beszámolási kötelezettsége van. Önálló bankszámlával és önálló adószámmal rendelkezik.A könyvvezetési és beszámolókészítési kötelezettséget a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint a számviteli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 9.

Értékcsökkenés elszámolása

Kérdés: A 249/2000. Korm. rendelet 30. §-a rendelkezik az értékcsökkenés elszámolásáról. A 30. § (5) bekezdése szerint alacsonyabb értékcsökkenés elszámolható, de ezt a pontot hatályon kívül helyezte a 118/2008. Korm. rendelet 886. pontja. A számviteli törvény szerint értékcsökkenést a használati idő alapján kell elszámolni. Arra szeretnénk választ kapni, hogy a központi költségvetési szervnél a számviteli törvény előírása alkalmazható-e? Vagyis a 249/2000. Korm. rendeletben meghatározott leírási kulcsnál magasabb leírási kulcsot alkalmazhatunk-e?
Részlet a válaszából: […] ...módosításairólszóló 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet nem helyezte hatályon kívül azállamháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéneksajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (továbbiakban: Áhsz.)30. § (5)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 24.

Intézményi beruházási előirányzat-maradvány felhasználása dologi kiadásokra

Kérdés: Az intézményi beruházási előirányzat-maradványt fel lehet-e használni a következő évben dologi kiadások teljesítésére?
Részlet a válaszából: […] Az Ámr. 67. § (1) bekezdése alapján lehetőség van arra, hogyaz előirányzat-maradvány és a pénzmaradvány személyi juttatási megtakarításátmár kiemelt előirányzatokhoz igénybe lehessen venni. A fordított helyzet mártilos, tehát a dologi maradvány nem fordítható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 6.