Összesítő feladások

Kérdés: Az Áhsz. 51. §-ának (3) bekezdése értelmében a részletező nyilvántartások vezetésének módját, azoknak a kapcsolódó könyvviteli és nyilvántartási számlákkal való egyeztetését, annak dokumentálását, valamint a részletező nyilvántartások és az egységes rovatrend rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlák adataiból a pénzügyi könyvvezetéshez készült összesítő bizonylatok (feladások) elkészítésének rendjét, az összesítő bizonylat tartalmi és formai követelményeit a számlarendben kell szabályozni. Az ASP-rendszer bevezetésével a követelések, kötelezettségek rögzítése számlánként történik, ezeknél tulajdonképpen nem készül összesítő feladás. Hogyan értelmezhető az összesítő feladás például a követelések, kötelezettségek, adott-kapott előlegek, előirányzatok nyilvántartása esetében? Az Önök véleménye szerint az ASP-rendszer alkalmazásával elegendő, ha az 1-es, 2-es számlaosztálynál kerül szabályozásra az összesítő feladás rendje, és a többinél nem? (Az 1-esben, amíg a KATI modull nincs összekapcsolva a KASZPER-rel, valóban készülnek negyedévente összesítő feladások.)
Részlet a válaszából: […] ...zárlat keretében a 17. mellékletben meghatározott egyezőségek vizsgálatával el kell végezni a költségvetési és a pénzügyi könyvvezetés helyességének ellenőrzését.A havi könyvviteli zárlat keretében el kell végeznia) az egységes rovatrend...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 27.

Tárgyi eszközök értékesítési bevételének elszámolása

Kérdés: Könyveinkben "0"értéken nyilvántartott, de használatban lévő gépkocsinkat egy közúti baleset kapcsán a biztosító totálkárosra értékelte. A gépkocsironcsot a biztosító által értékelt összegen értékesítjük. Az ellenértéket többletbevételnek, vagy könyv szerinti értéknek kell tekinteni? Mi a különbség a két fogalom között?
Részlet a válaszából: […] A közúti balesetben megrongálódott személygépkocsiértékesítésénél a tárgyi eszközök értékesítésére vonatkozó szabályokat kellalkalmazni: T 412-2 - K 1321 bruttó érték kivezetése T 1322 - K 412-2 a baleset...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 20.

Ingatlanok értékesítéséből származó bevételek utáni befizetési kötelezettség

Kérdés: Hány százalékos befizetési kötelezettség terheli a központi költségvetési szervek ingatlanértékesítését 2006-ban? Melyik bevételi soron kell kimutatni a főkönyvi nyilvántartásban a sok éve részletekben törlesztett szolgálati lakás értékesítéséből befolyó bevételt? Van-e befizetési kötelezettség e bevételek után? Ha igen, akkor melyik év szabályát kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] Az ingatlanértékesítésből befolyt bevétel központiköltségvetési szervet megillető részét az Áht. 109/A §-ának (4) és (5)bekezdése a következők szerint szabályozza:"(4) A központi költségvetési szerv vagyonkezelésében lévőingatlan értékesítésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 8.

Operatív lízing elszámolása

Kérdés: Operatív lízing alapján beszerzett hardvereszközökről (futamidő: 36 hónap) megérkezett az első periódus számlája (12 hónapra). A teljes futamidő alatt még kétszer érkezik számla. Hogyan kell az operatív lízing fizetendő részleteit szabályosan könyvelni és a hardvereszközöket nyilvántartani?
Részlet a válaszából: […] Az operatív lízing számviteli elszámolása megegyezik abérletidíj-kiadás elszámolásával.Könyvelési tételei: T 55222 – K 341, 3521 Lízingdíj elszámolása, közgazdasági osztályozás szerint T 561 – K 341, 3521 Lízingdíj áfája T 7.....- K...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 4.