Összesítő feladások

Kérdés: Az Áhsz. 51. §-ának (3) bekezdése értelmében a részletező nyilvántartások vezetésének módját, azoknak a kapcsolódó könyvviteli és nyilvántartási számlákkal való egyeztetését, annak dokumentálását, valamint a részletező nyilvántartások és az egységes rovatrend rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlák adataiból a pénzügyi könyvvezetéshez készült összesítő bizonylatok (feladások) elkészítésének rendjét, az összesítő bizonylat tartalmi és formai követelményeit a számlarendben kell szabályozni. Az ASP-rendszer bevezetésével a követelések, kötelezettségek rögzítése számlánként történik, ezeknél tulajdonképpen nem készül összesítő feladás. Hogyan értelmezhető az összesítő feladás például a követelések, kötelezettségek, adott-kapott előlegek, előirányzatok nyilvántartása esetében? Az Önök véleménye szerint az ASP-rendszer alkalmazásával elegendő, ha az 1-es, 2-es számlaosztálynál kerül szabályozásra az összesítő feladás rendje, és a többinél nem? (Az 1-esben, amíg a KATI modull nincs összekapcsolva a KASZPER-rel, valóban készülnek negyedévente összesítő feladások.)
Részlet a válaszából: […] ...zárlat keretében a 17. mellékletben meghatározott egyezőségek vizsgálatával el kell végezni a költségvetési és a pénzügyi könyvvezetés helyességének ellenőrzését.A havi könyvviteli zárlat keretében el kell végeznia) az egységes rovatrend...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 27.

Szakleltár

Kérdés: Szakleltárak vagy szakmai leltárak készítésének kötelezettségéről, az érintettek köréről, használandó nyomtatványokról szeretnénk tájékoztatót kapni.
Részlet a válaszából: […] ...ésforrások leltározási és leltárkészítési szabályzatában szükséges rendelkezni. Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetésikötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet(továbbiakban Áhsz.) 8. § (4)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 13.

Befejezetlen beruházásként nyilvántartott tervezési költségek elszámolása

Kérdés: Az évek óta befejezetlen beruházások között nyilvántartott tervezési költségeket, amelyekről előre nem tudható, hogy a beruházás, amihez a terv kapcsolódik megvalósul-e valaha, meddig lehet a könyvekben értékkel szerepeltetni, illetve mi a könyvelési módja a kivezetésnek? Az elutasított EU-s pályázatok tervezési díját is a befejezetlen beruházások, illetve felújítások állományában tartjuk nyilván. Helyes-e ez a gyakorlat, vagy máshova kell átvezetni az elutasított felhalmozási kiadásokat?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 53. §-ának (2) bekezdése a következő előírásttartalmazza:"Az (1) bekezdés (terven felüli értékcsökkenés) szerintiértékcsökkenést olyan mértékig kell végrehajtani, hogy az immateriális jószág,a tárgyi eszköz, a beruházás használhatóságának megfelelő, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 20.

50 ezer forint egyedi bekerülési érték alatti tárgyi eszközök elszámolása

Kérdés: Intézményünk az év végén, raktáron lévő, használatba nem vett kis értékű eszközök állományát mindeddig az 1-es számlaosztályban, a 13179-es számlán vette év végén állományba. 2004. jan. 1-jétől az Szt-vhr. 9. sz. melléklete a következőkkel egészül ki: "A kis értékű, éven belül amortizálható raktári új tárgyi eszközök analitikus és főkönyvi elszámolása során a készletekre vonatkozó könyvvezetési szabályok az irányadók." Jelenti-e azt, hogy év végén a használatba nem vett, kis értékű tárgyi eszközök raktáron lévő állományát a továbbiakban a 2. számlaosztályban kell állományba venni, vagy maradhat-e az eddigi gyakorlat?
Részlet a válaszából: […] A raktárban lévő új, kis értékű tárgyi eszközöket továbbra is az 1. számlaosztályban kell nyilvántartani. Hatályos az Szt-vhr. 18. §-ának (2) bekezdése, amely szerint: A költségvetési év végéig használatba nem vett (raktáron lévő) kis értékű tárgyi eszközt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 23.