3 talált cikk az ingatlanok , felújítás , áfa , beruházás , kötelezettségek kifejezésre

Kérdés:

Önkormányzatunk üzemeltetésbe adta nemzeti vagyonba tartozó ingatlanját 100%-ban önkormányzati tulajdonú kft.-nek. Ezen az ingatlanon a cég árbevételes tevékenységet folytat, ezért áfalevonásra jogosult. Elvégezhet-e az ingatlanon értéknövelő felújítást a cég, illetve élhet-e az áfalevonási jogával? Ha igen, akkor a felújítás mikor és milyen módon kerülhet az önkormányzat könyveibe és a vagyonkataszterbe? Lehetséges-e az üzemeltetési szerződés lejártakor elszámolni?

Kérdés: Tankerület az alapítvány ingatlanját ingyenesen szeretné használni 15 évig. Az ilyen módon használatba vett ingatlanon 200 millió forintos felújítást hajtana végre. A szerződő feleknek egymással szemben kell-e számlát kibocsátaniuk, illetve szükséges-e a pénzügyi teljesítés? Ebben az esetben a tankerületnek idegen ingatlanon végzett beruházásként kell a felújítást kezelnie? Az ügylettel kapcsolatos aggály az, hogy a megállapodás valódi tartalma szerint ingatlanbérletnek minősül, mivel a tankerület nem kíván bérleti díjat fizetni, annak fejében újítaná fel az ingatlant. Ebben az esetben az alapítvány köteles számlát kibocsátani az ingatlanhasznosításról, a tankerületnek pedig az általa végzett felújítást kell kiszámláznia az alapítvány felé. A számlák egymással szemben beszámításra kerülhetnek. Az alapítvány elszámolja a bérleti díjból származó bevételét, és a felújítások számlázott értékét pedig beruházásként könyvelné. A tankerület a bérleti díjat dologi kiadásként számolja el, az idegen ingatlanon végzett beruházás továbbhárított összegét bevételként. Az idegen ingatlanon végzett beruházást hogyan vezeti ki a könyveiből a tankerület?

Kérdés: 1. 2013. december 31-i dátummal a 44-es főkönyvi számlákra lekönyveltük a 2013. december 31-i teljesítési határidejű szállítói számlákat a 413 tőkeváltozás számlákkal szemben. A nyitást követően a záró egyenlegek a megfelelő 42-es főkönyvi számlákon megjelentek. A 2014. évi számviteli előírásoknak megfelelően ezeknek a szám­lák­nak lekönyveltük a kötelezettségvállalását (pl. gázdíjnál T 05331212 – K 0022), valamint a pénzügyi kifizetés esedékességét (gázdíjnál T 5222 – K 4213131). Az utóbbi lépéssel még egyszer rákerült a 421-es főkönyvi számlára, ahol már a nyitóban úgyis rajta volt. Kifizetéskor T 4212131 – K 33, de ezzel a duplázódás nem szűnik meg.
2. Ugyanez a probléma a követeléseknél is. 2013. december 31-én fennálló követelésünket lekönyveltük a 28-as számlákra a 413 tőkeváltozással szemben. A nyitást követően ezek az egyenlegek megjelentek a megfelelő 35-ös főkönyvi számlákon. A 2014. évi számviteli előírásoknak megfelelően ezeket a bevételeket előírtuk követelésként a költségvetési számvitel szerint [T 09(2) – K0041], illetve a pénzügyi számvitel szerint (T 35 – K 9). Teljesítéskor pedig a költségvetési számvitel szerint [T 005 – K 09(3)], valamint a pénzügyi számvitel szerint (T 33 – K 35). A nyitó egyenleg itt is rajta marad. A 2013-ban előírt kötelezettségek és követelések hogyan tűnnek el a nyitó egyenlegből?
3. Az év végi befejezetlen beruházási állomány 127-ről 15-re került. Ennek értéke tartalmazza az áfát is. 2014-től a bekerülési értéknek nem része az áfa. Az előző évi befejezetlen beruházást milyen értéken kell aktiválni (áfával vagy áfa nélkül)?
4. Ingatlanunkon végzett telekalakítás, telekösszevonás során megváltozik a telek nagysága, ezáltal az értéke is – pénzmozgás nélkül. A változást, a növekedést, illetve a csökkenést hogyan tudjuk lekönyvelni?