4 talált cikk a jogosultság , jogcím , munkavállaló , kötelezettségek kifejezésre

Kérdés: A köztisztviselő havonta illetményre jogosult, melyet havonta utólag, egy alkalommal kell elszámolni és kifizetni. A köztisztviselő részére illetményéről részletes írásbeli elszámolást kell adni, hogy a tisztviselő a kiszámítás helyességét, valamint az illetményből való levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja. Az Áht. alapján a személyi juttatásokkal kapcsolatos számfejtési és kifizetőhelyi feladatok ellátása és a bevallási és befizetési kötelezettségek teljesítése a kincstár által működtetett központosított illetményszámfejtés útján történik.
Mi a teendő abban az esetben, ha a havi bérjegyzéken nem a köztisztviselő kinevezése szerinti, azaz a törvényesen neki járó bruttó illetmény elszámolása szerepel, hanem annál több vagy kevesebb? Ha kevesebbet vagy többet vagyunk kénytelenek utalni, az vitához vezet a munkáltató és a munkavállaló között. Ha a köztisztviselő részére jogszerűen járó bruttó illetménynél magasabb illetmény szerepel az elszámolási jegyzéken, hogyan jár el szabályosan a munkáltató, ha egyértelműen meg tudja állapítani, hogy helytelen az elszámolás?

Kérdés: 2010. évben a köztisztviselők az illetményalap minimum ötszörösére, maximum huszonötszörösére jogosultak béren kívüli juttatásként, amit cafeteria-rendszerben vehetnek igénybe. Hogyan kell helyesen értelmezni a bruttó keretösszeget? A minimum 193 250 Ft/fő, mely összegbe bele kell férnie a cafeteriaelemre juttó munkáltatói adónak is, vagyis ez a bruttó keretösszeg, vagy a 193 250 forintra rá kell számolni a 27% munkáltatói járulékot is, és ez adja a bruttó keretösszeget?

Kérdés: 1. Dolgozónk (férfi, 1949-es születésű) munkaviszonya határozott idejű. (Ő kérte, hogy a nyugdíjra jogosultsága megszerzését megelőző napig szóljon szerződése.) Véleményem szerint a határozott idő lejártakor minden kötelezettség nélkül (végkielégítés, felmondási idő) megszűnik a szerződése. Jól gondolom? Ha tovább kívánom foglalkoztatni 2010 tavaszáig, addig fizetése valószínűleg nem fogja meghaladni a minimálbér tizenkétszeresét, akkor semmiféle bejelentési kötelezettségem nincs? 2. Dolgozónk (nő, 1951-es születésű) határozatlan idejű munkaszerződéssel rendelkezik, jelenleg táppénzen van, szabadsága letöltése után, december 31-ével szeretné munkaviszonyát megszüntetni, hogy 2010. január 1-jétől csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjban részesülhessen. Közös megegyezéssel történő megszüntetésnél nincs sem felmondási idő, sem felmentés, sem végkielégítés. Ha azonban ő ebbe nem egyezik bele, de az ő érdeke a munkaviszony megszüntetése, akkor rendes femondással kell megszüntetnem, felmondási idő és felmentés alkalmazásával?

Kérdés: Művészeti oktatás szakfeladaton megbízásos jogviszonyban óraadó pedagógust alkalmazunk. Részére fizethetünk-e képzési díjat? Ilyen jogviszonyban köthetünk-e vele tanulmányi szerződést?