Végrehajtáshoz való jog elévülése

Kérdés: Az Avt. 19. §-ának (1) bekezdése szerint a tartozás és a meghatározott cselekmény végrehajtásához való jog az esedékesség naptári évének az utolsó napjától számított 4 év elteltével évül el. Ha az adóhatóság végrehajtási cselekményt foganatosított, az elévülés 6 hónappal meghosszabbodik. Milyen eljárási rendet kell követnie az önkormányzati adóhatóságnak, ha ezen jogszabály szerint az általa nyilvántartott adótartozás végrehajtásához való jog elévült? Elévültnek kell tekinteni a tartozást, és törölnie kell a tartozást terhelő késedelmi pótlékkal együtt, vagy csak végrehajtási cselekmény nem kezdeményezhető ezen tételekre?
Részlet a válaszából: […] ...végrehajtáshoz való jog, akkor az adótartozást és a hozzá kapcsolódó pótlékot is törölni kell a kötelezett adófolyószámlájáról.A követelést a könyvekből ki kell vezetni, ennek során figyelembe kell venni az Szt. és az Áhsz. előírásait.(Kéziratzárás: 2021. 09....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 21.

Behajthatatlan követelés miatti áfacsökkentés lehetősége

Kérdés: Mit kell tudni a behajthatatlan követelés miatti adóalap-csökkentésről?
Részlet a válaszából: […] ...feltételekkel lehetőség nyílt arra, hogy önellenőrzés keretében az általános forgalmi adó alapját utólag csökkentsék a behajthatatlan követelésként elszámolt ellenérték egészének vagy részének adót nem tartalmazó összegével.Először azt tisztázzuk, hogy mi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.

Váltó

Kérdés: Váltóval kiegyenlített adóköveteléssel kapcsolatos a kérdésünk. Egy önkormányzati adóalany (helyi vállalkozó) cége ellen felszámolási eljárás indult. Jelentős összegű gépjárműadó-, iparűzésiadó- és adópótlék-tartozása van az önkormányzat felé. Az önkormányzati adóhatóság bejelentette a vállalkozóval szembeni követelését a felszámolónál, aki azt vissza is igazolta. A felszámolás elrendelését követően – a felszámolás törtévére – is merült fel gépjárműadó- és iparűzésiadó-fizetési kötelezettsége a vállalkozónak, amit szintén visszaigazolt a felszámoló. Erre – a felszámolás közbeni követelésre – érkezett egy magánszemélytől vételi ajánlat, aki váltóval egyenlítené ki az önkormányzat adókövetelésének egy részét. Ha az önkormányzat elfogadja a váltót, annak beváltásakor a bevételt milyen jogcímen kell könyvelni? Az eredeti követelés (gépjárműadó, iparűzési adó) jogcímén, vagy más egyéb bevételként? Ha egyéb bevételként kell elszámolni, akkor hogyan törölhető az adótartozásként nyilvántartott követelés azon része, amelyet a váltóval kifizettek?
Részlet a válaszából: […] ...összegben, vagy egy alacsonyabb értéken kerül értékesítésre. Ha az értékesítés alacsonyabb áron történik, akkor az eladási ár és a követelés könyv szerinti értéke közötti különbözet összegét veszteségként kell elszámolni, amelyet az önkormányzati vagyon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 30.

Közbeszerzéshez kapcsolódó igazolás

Kérdés: Folyamatosan írunk ki közbeszerzési pályázatokat. Eddig az ajánlattevőktől a pályázat benyújtásakor kértünk be nemleges adóigazolásokat. Jól értelmezzük, hogy 2008. január 1-jétől nemcsak a pályázat benyújtásakor, hanem a nyertesnek történő kifizetéskor is kell adóigazolást kérnünk?
Részlet a válaszából: […] ...iránti kérelem tartalmazza a kifizetőadatait (elnevezését, székhelyét, adószámát), a végrehajtási eljárás keretébenaz adóhatóság követelésfoglalást alkalmaz. A kifizető a követelésfoglalássalnem érintett összeget utalhatja csak át a vállalkozónak, a többit...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 5.