Személyi finanszírozás

Kérdés: NEAK által finanszírozott, önkormányzathoz tartozó költségvetési szerv vagyunk. A MÁK múlt év novemberében közölte velünk, hogy forgótőke-tartozásként utaljunk át nekik közel 4 millió forintot 2015-2017. év vonatkozásában. Tisztáztuk, hogy ez a "követelésük" miből adódik: XY dolgozó pl. október hónapban táppénzre megy, de a táppénzes papírjait november hónapban adja le. A KIRA-ban nem kerül október hónapban rögzítésre a távolléte, emiatt a dolgozó teljes havi munkabért kap. A MÁK részéről megtörténik október 31-ével a számfejtés. A KIRA-ban a távollét rögzítése november hónapban történik meg. A MÁK ennek alapján egy rendező számfejtést csinál, így a dolgozótól levonásra kerül az őt meg nem illető munkabér. (Munka-vállaló részéről rendeződik a táppénz elszámolása, a munkabér túlfizetése.) A?MÁK október hónapra eső – a NAV-hoz történő – befizetéseket átutalja, a táppénzes napokra eső járulékokat is, ezek szerint: "túlfinanszírozott" lettünk. A kérdés, hogy miből fizetjük vissza ezt az ún. túlfinanszírozást, mikor a NEAK-finanszírozással, a felügyeleti szervünk támogatásával, valamint a kifizetett munkabérrel és annak kifizetett munkáltatói közterhével is egyeznünk kell? A MÁK munkatársa azt mondja, hogy a "Foglalkoztatottak munkabérelőlege" számláról utaljuk vissza részükre a "túlfinanszírozást", amire nem könyvelünk semmiféle túlfizetést/túlfinanszí-rozást.
Részlet a válaszából: […] ...és a vélelmezhetően téves könyvelés, ha esetleg már akkor volt.Év végén egyeztetni kellett a kötelezettségvállalást (II. rész), a követelések nyilvántartását (III. rész), az adott előlegeket (IV. rész), a sajátos elszámolásokat (V. rész) a bérnyilvántartással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 29.

Változások a 2009. évi CXXX. törvényben

Kérdés: Mik az önkormányzati költségvetés tervezéséhez kapcsolódó főbb változások a 2009. évi CXXX. törvényben?
Részlet a válaszából: […] ...ennél kisebb értékhatárt is meghatározhat.Az Áht. 108. §-ának (4) bekezdésében foglaltak alkalmazásasorán a kis összegű követelés értékhatára 100 000 forint. A helyi önkormányzatokat együttesen az állandó lakóhelyszerint adózók által 2008. évre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 2.

Polgármesterek jubileumi jutalma

Kérdés: A polgármester (1947-ben született) 1980. január 1-jétől 2002. október 20-ig (új polgármester megválasztásáig) látta el ezen megbízatását. Ezt követően táppénzes állományban volt, majd a Pttv. 13/A. § (1) bekezdése alapján 2003. október 1-jétől öregségi nyugdíjba vonult. 2006 októberében újra főállású polgármesternek választották a településen. A 35 éves jubileumi jutalomra 2003-ban lett volna jogosult. Elszámolható-e nyugdíj mellett a polgármesternek a 35 éves jubileumi jutalom?
Részlet a válaszából: […] ...nem került kifizetésre apolgármestert megillető jubileumi jutalom. (Az önkéntes teljesítés alapjánkifizetett, egyébként elévült követelést nem lehet visszakövetelni.)A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. éviLXXXI. törvény (Tny.) –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 22.

Bírósági letiltás – megbízási díj

Kérdés: Egy megbízási szerződéssel foglalkoztatott személytől, ha bírósági letiltása érkezik, hány százalékát lehet levonni a megbízási díjának? Ennek a személynek nincs máshol munkaviszonya, járulékait ebből az összegből vonjuk.
Részlet a válaszából: […] ...bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény(Vht.) rendelkezik arról, hogy az adóssal szemben fennálló pénzkövetelést hogyanlehet érvényesíteni, az adóson végrehajtani. A pénzkövetelés végrehajtásánakegyik módja a munkabérre, egyéb járandóságra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 1.

Illetményelőleg elszámolása

Kérdés: Amikor anyagilag megszorulnak a köztisztviselőink, illetményelőleget kérnek. A Ktv. 49/H §-a erre visszafizetési kötelezettséggel lehetőséget ad. Kérdés, hogy a kifizetés pillanatában keletkezik-e szja-köteles bevétele a dolgozónak? Érdekességként említem, hogy APEH-állásfoglalásból már van kétféle válaszunk. Az egyik szerint bevételnek kell tekinteni, mert ilyenkor tulajdonképpen a bért előlegezi meg a munkáltató, a "törlesztés" hónapjaiban pedig a tényleges bérnél a törlesztéssel kevesebb bérhez jut, és ezekben a hónapokban ez a csökkentett összeg lesz az szja alapja. (Véleményem szerint erre a megoldásra a bérszámfejtő programok nem készültek fel, mert a törzsadatként kinevezési okirattal alátámasztott bért kellene felülírni.) A másik vélemény szerint az Szja-tv. 7. § (1) bekezdése miatt amit visszafizetési kötelezettséggel adunk, nem adóköteles bevétel. Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...visszafizetnie. Ennekmegfelelően történik a kifizetett munkabérelőleg könyvelése is, azt amunkáltató a munkavállalóval szemben fennálló követelésként tartja nyilván.Ilyen esetben tehát nem a majdani munkabér "előre hozott" számfejtéséről éskifizetéséről van szó....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 14.