10 talált cikk a számla , előleg , elhatárolás , eszközök , követelés kifejezésre

Kérdés: Intézményünk (költségvetési szerv) számlavezetője a jelenleg végelszámolás alatt álló Sberbank volt. Sajnos minket nem érint az OBA-kártalanítás, ezért a végelszámoló felé benyújtottuk a hitelezői igénybejelentésünket. Miként kell nyilvántartani és lekönyvelni a bankban zárolt összeget?

Kérdés: A 0921 felhalmozási célú önkormányzati támogatások főkönyvön szereplő összegek esetében is szükséges a halasztott eredményszemléletű bevételként könyvelés, valamint – azon összegek esetében, amelyek utalása korábban történik, mint a megvalósítás – a függő kötelezettségként nyilvántartásba vétel?

Kérdés: TOP-pályázatokon nyertünk támogatási összeget. A pályázat keretében a projekt-menedzsment-feladatokat – az önkormányzat és egy nonprofit kft. között létrejött konzorciumi megállapodás alapján – egy nonprofit kft. látja el. A projekt költségvetésében szerepel a nonprofit kft. mint támogatást igénylő, a költségtípus munkabér és foglalkoztatást terhelő járulékok, adók. Az elnyert támogatás fenti része közvetlenül a nonprofit kft. részére van kiutalva. A támogatási szerződésben az önkormányzat van megnevezve kedvezményezettnek. Hogyan kell könyvelni a nonprofit kft. részére közvetlenül utalt összeget? Amennyiben azt az önkormányzatnál bevételként kell lekönyvelni, akkor a kiadási oldalon milyen rovatra kell könyvelni?

Kérdés: Önkormányzati társulásunk fenntartása alatt működő költségvetési szervünk 2017. 12. 31-én megszűnt. A szerv feladatait, illetve két dolgozóját a társulás vette át. A megszűnő szervnek tárgyieszköz-állománya nem volt, viszont a bankszámláján még volt pénz december 31-én (5 millió Ft). Ezt az összeget 2018-ban vezettük át a társulás mint jogutód bankszámlájára. A kincstár honlapján elérhető tájékoztató szerint a következő módon kell eljárni a könyvelést tekintve: "Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a megszűnt szervezet záró mérlegében kimutatott pénzkészlet megszűnés fordulónapját követő átvételét a jogutód, illetve az Áht. 11.5. bekezdése szerinti szerv könyveibe a 491. Nyitómérleg számlával, illetve a 495. Mérlegrendezési számlával szemben számolja el. A?megszűnt szervezet pénzeszközeinek megszűnést követő jogutód szerv részére történő átutalása kizárólag a jogutód, illetve az Áht. 11.5. bekezdése szerinti szerv könyveiben számolható el bankszámlák közötti átvezetésként a 361. Pénzeszközök átvezetési számla alkalmazásával." Ha a 361-re könyvelem a társulásnál a banki átvezetést, akkor a 361-en egyenlegem lesz, aminek elvileg nem lehet egyenlege. Hogyan kell könyvelnem az átvezetett összeget a társulásnál? Jól értelmezem a tájékoztatót, és a 361-ről kivezethetem ezt az összeget a 495-tel szemben? Ebben az esetben viszont a KGR-be feladott mérlegjelentésben ez a könyvelési tétel nem jelenik meg, mivel nem pénzforgalmi tranzakció miatti állományváltozásról van szó. A?mérleg 172. sora, a pénzeszközök átvezetési számla csak pénzforgalmi tranz-akciót vesz figyelembe. Le tudnák vezetni a konkrét könyvelési lépéseket ebben az esetben?

Kérdés: Intézményünk egy pályázat kapcsán visszafizetendő támogatást kapott 2017-ben a B15 rovatra. A teljes összeg visszafizetése 2019-ben egy összegben válik esedékessé. A kapott összegből (7 millió Ft) finanszírozzuk a pályázati kifizetéseket, amit a benyújtott elszámolás alapján térítenek meg. 2017-ben a 7 millió Ft-ot B15 – K505 rovatpárokra könyveltük az előírt könyvelési tételek alapján. Év végén a kölcsönből felhasználtunk 2 millió Ft-ot, amit már csak a következő évben térítettek meg részünkre. Mi ilyenkor a helyes könyvelési eljárás? Jelenleg a 7 millió Ft a K505-ös rovaton, mint végleges kötelezettségvállalás szerepel.

Kérdés: 2015. évben a KEOP 5.6.0-12-2013-0018 “Komplex energetikai fejlesztés”, valamint a TIOP 3.3.1/A-12/2-2013-0014 “a kormányablakokat befogadó ingatlanok komplex akadálymentesítése” elnevezésű projektek esetében sajátos helyzet alakult ki az időbeli elhatárolás elszámolásánál. A fenti két projekt európai uniós forrásból 100%-ban támogatott volt, viszont a teljes támogatás összege 2015. év végéig ténylegesen nem érkezett meg bankszámlánkra, hanem a projekt zárását követően 2016-ban. A problémát az okozza, hogy a beruházások 2015-ben befejeződtek, de a projekt költsége 2015-ben uniós forrásból csak részben kerültek megtérítésre, így a különbözetet a kormányhivatal saját költségvetéséből előlegezte meg. A TIOP-3.3.1 projekt esetében 2015. december 20., a KEOP-5.6.0 projektnél 2015. december 31. a fizikai megvalósítás dátuma. Mindkét esetben a projekt zárása 2016. év elején történt meg, tehát 2016-ban érkezett meg a kormányhivatal saját költségvetéséből megelőlegezett összeg. A 2016. évre áthúzódó, Európai Unió által meg nem térített támogatás összegét 2015-ben követelésként előírtuk, amely szerint pénzügyi számvitelben bevételként (9-es számlaosztály) elszámolásra kerültek, azonban elhatárolásra nem került sor, mert a pénz pénzforgalmilag csak 2016-ban érkezett meg a bankszámlánkra. Fentiekből adódónak a projektek teljes költségének összege nem egyezik meg az elhatárolt bevétel (támogatás) összegével, ugyanis a 2016-ban utólag megérkezett támogatás összegét – melyet 2015-ben a kormányhivatal a projektekhez megelőlegezte – 2016-ban már működési kiadásokra kívánja felhasználni.
Az elhatárolás feloldásánál a projektekhez tartozó eszközök után elszámolt értékcsökkenés teljes összegével lehet-e számolni, vagy csak az összes költség és a 2015. december 31-ig megkapott (és elhatárolt) támogatás összegének arányában történhet a feloldás, annak ellenére, hogy a projekt 100%-ban támogatott?

Kérdés: Európai uniós támogatást (MVH-pályázat) kellett visszafizetnünk. Hogyan kell könyvelni, melyik rovatra? Az idegen pénzeszközöket kell-e könyvelni és hova? Hol találunk a költségvetés tervezéséhez alkalmas (Excel) táblázatot, illetve rendeletmintát?

Kérdés: Önkormányzati intézmény vagyunk, szeretnénk a segítségüket kérni az alábbi témában:
1. 2014. év végén egy EU-s pályázaton nyert összeget a főszámlánkra (költségvetési elsz.szla) utaltak, az elkülönített alszámla helyett. Ezt a bevételt a 922 Államháztartáson kívüli működési támogatások bevételére könyveltünk, 2015-ben átvezettük a főszámlánkról az e célra nyitott elkülönített bankszámlára. A bankszámlák közötti átvezetésen kívül milyen könyvelési lépések szükségesek még? (3682. idegen pénzeszközökkel szemben milyen könyvelési tétel volna megfelelő?)
2. Az EU-s számláról kifizetéseket eszközöltünk (bankkártyával), ezeket a gazdasági eseményeket hogyan könyveljük?

Kérdés: A pályázat útján elnyert, vissza nem térítendő támogatás terhére megvalósított beruházás könyvelésével kiadványuk több száma is foglalkozott 2014-ben, azonban ebben a témában további kérdésünk van, amelyre szeretnénk választ kapni. 2014-ben 100%-os támogatású pályázatot nyertünk, önkormányzati önrész nem volt. A támogató szervezet nem utalt előleget. 2014-ben kifizettük a feladat megvalósítása során felmerült kiadásokat, azonban a támogatási összeg nem érkezett meg a múlt évben. Ezért az a helyzet állt elő, hogy kifizetett (megelőlegezett) az önkormányzat olyan kiadást, amelyet majd egy jövőben beérkező támogatási bevétel finanszíroz. Ez a bevétel azonban csak 2015-ben érkezik az önkormányzat számlájára. Arról több szakértői válaszban is olvashattunk, hogy időbeli elhatárolásként (halasztott bevételként) kell könyvelni azt a támogatási összeget, amelyet az adott évben nem használtak fel, a kiadása áthúzódik a következő évre. Az általunk fent vázolt eset ennek pont a fordítottja, amellyel kapcsolatos kérdéseink a következők:
1. Kell év végén valamit könyvelnünk akkor, ha a kiadás 2014-ben teljesül, de a bevétele (a támogatási összeg) csak 2015-ben realizálódik?
2. Hogyan befolyásolja a "megelőlegezett" kiadás az önkormányzat 2014. évi maradványelszámolását? Ennyivel kevesebb lesz?
3. A 2015-ben beérkezett támogatás (akkor már többletbevétel) felhasználásáról a képviselő-testület szabadon dönthet? Akár tartalékba helyezheti, vagy más kiadás finanszírozására fordíthatja?

Kérdés: 1. 2013. december 31-i dátummal a 44-es főkönyvi számlákra lekönyveltük a 2013. december 31-i teljesítési határidejű szállítói számlákat a 413 tőkeváltozás számlákkal szemben. A nyitást követően a záró egyenlegek a megfelelő 42-es főkönyvi számlákon megjelentek. A 2014. évi számviteli előírásoknak megfelelően ezeknek a szám­lák­nak lekönyveltük a kötelezettségvállalását (pl. gázdíjnál T 05331212 – K 0022), valamint a pénzügyi kifizetés esedékességét (gázdíjnál T 5222 – K 4213131). Az utóbbi lépéssel még egyszer rákerült a 421-es főkönyvi számlára, ahol már a nyitóban úgyis rajta volt. Kifizetéskor T 4212131 – K 33, de ezzel a duplázódás nem szűnik meg.
2. Ugyanez a probléma a követeléseknél is. 2013. december 31-én fennálló követelésünket lekönyveltük a 28-as számlákra a 413 tőkeváltozással szemben. A nyitást követően ezek az egyenlegek megjelentek a megfelelő 35-ös főkönyvi számlákon. A 2014. évi számviteli előírásoknak megfelelően ezeket a bevételeket előírtuk követelésként a költségvetési számvitel szerint [T 09(2) – K0041], illetve a pénzügyi számvitel szerint (T 35 – K 9). Teljesítéskor pedig a költségvetési számvitel szerint [T 005 – K 09(3)], valamint a pénzügyi számvitel szerint (T 33 – K 35). A nyitó egyenleg itt is rajta marad. A 2013-ban előírt kötelezettségek és követelések hogyan tűnnek el a nyitó egyenlegből?
3. Az év végi befejezetlen beruházási állomány 127-ről 15-re került. Ennek értéke tartalmazza az áfát is. 2014-től a bekerülési értéknek nem része az áfa. Az előző évi befejezetlen beruházást milyen értéken kell aktiválni (áfával vagy áfa nélkül)?
4. Ingatlanunkon végzett telekalakítás, telekösszevonás során megváltozik a telek nagysága, ezáltal az értéke is – pénzmozgás nélkül. A változást, a növekedést, illetve a csökkenést hogyan tudjuk lekönyvelni?