13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 Tojótyúkok és tojások nyilvántartása
Kérdés: A Költségvetési Levelek 2015. november 3-i számában a 4061. számú Tojótyúkok és tojások nyilvántartása tárgyban feltett kérdéssel összefüggésben szeretnék újabb kérdéseket feltenni. A fenti kérdésre adott válasz alapján az önkormányzati közmunkaprogram keretében vásárolt tojótyúkokat a befektetett eszközök (tenyészállatok) között kell nyilvántartásba venni, függetlenül attól, hogy egy évnél rövidebb ideig szolgálják az önkormányzat tevékenységét, tekintettel arra, hogy leválasztható termékük (tojás) van.
Kérdések:
1. A tojótyúkok értékcsökkenésének elszámolásakor hogyan kell eljárni? Alkalmazható-e az Áhsz. 17. §-ának (2) bekezdésében megfogalmazott szabály, mely szerint a kis értékű tárgyi eszközök beszerzése esetén az értékcsökkenés egy összegben elszámolandó?
2. Amennyiben az 1. kérdésre adott válasz igen, a tyúkok önköltségszámítása során a költségek meghatározásánál csupán az állatok etetésével, tartásával kapcsolatban felmerült költségek képezik majd az állat önköltségét? (Mivel ha a beszerzéskor egy összegben elszámoljuk az értékcsökkenést, akkor a nyilvántartási érték nulla lesz.)
3. Ha a tyúkokat levágja az önkormányzat, és térítésmentesen átadja egy másik adóalany önkormányzati költségvetési szervnek (aki az önkormányzat konyháját üzemelteti), akkor át kell minősíteni a tyúkokat a tenyészállatokból a készletek közé, és onnan kell kivezetni a készletcsökkenést?
4. A térítésmentes átadáskor minden esetben az önköltségi árat kell feltüntetni? Vagy minden egyes átadáskor meg kell nézni a piaci értéket, és azzal összhangban elszámolni az értékvesztést? Vagy ha a megállapított önköltség alacsonyabb a piaci árnál, akkor ezen az alacsony értéken kell átadni a konyhának? A kérdés azért lényeges, mert a konyha a nyersanyag felhasználása során ezt az értéket fogja figyelembe venni, amely nagyban befolyásolja a napi nyersanyag-felhasználás további lehetőségeit is (a megállapított nyersanyagnorma miatt).
5. Hogyan kell megállapítani a tojás önköltségét?
Kérdések:
1. A tojótyúkok értékcsökkenésének elszámolásakor hogyan kell eljárni? Alkalmazható-e az Áhsz. 17. §-ának (2) bekezdésében megfogalmazott szabály, mely szerint a kis értékű tárgyi eszközök beszerzése esetén az értékcsökkenés egy összegben elszámolandó?
2. Amennyiben az 1. kérdésre adott válasz igen, a tyúkok önköltségszámítása során a költségek meghatározásánál csupán az állatok etetésével, tartásával kapcsolatban felmerült költségek képezik majd az állat önköltségét? (Mivel ha a beszerzéskor egy összegben elszámoljuk az értékcsökkenést, akkor a nyilvántartási érték nulla lesz.)
3. Ha a tyúkokat levágja az önkormányzat, és térítésmentesen átadja egy másik adóalany önkormányzati költségvetési szervnek (aki az önkormányzat konyháját üzemelteti), akkor át kell minősíteni a tyúkokat a tenyészállatokból a készletek közé, és onnan kell kivezetni a készletcsökkenést?
4. A térítésmentes átadáskor minden esetben az önköltségi árat kell feltüntetni? Vagy minden egyes átadáskor meg kell nézni a piaci értéket, és azzal összhangban elszámolni az értékvesztést? Vagy ha a megállapított önköltség alacsonyabb a piaci árnál, akkor ezen az alacsony értéken kell átadni a konyhának? A kérdés azért lényeges, mert a konyha a nyersanyag felhasználása során ezt az értéket fogja figyelembe venni, amely nagyban befolyásolja a napi nyersanyag-felhasználás további lehetőségeit is (a megállapított nyersanyagnorma miatt).
5. Hogyan kell megállapítani a tojás önköltségét?
2. cikk / 13 Tojótyúkok és tojások nyilvántartása
Kérdés: Önkormányzatunk a mezőgazdasági START munka keretén belül tojótyúkokat vásárolt. Hogyan tartsuk nyilván a tyúkokat, a termelt tojásokat? Hogyan könyveljük a hozzákapcsolódó költségeket (tápot, gyógyszert... stb.), ha nincs raktár? Kell-e hozzá raktár? A tojásokat hogyan adjuk át/átadhatjuk-e az iskola-óvoda konyhára vagy magánszemélynek? Kell-e, és ha igen, milyen engedély? Ha tojóládát készítenek a közmunkások, akkor azt hogyan vegyük be a nyilvántartásunkba? Van-e valamilyen formanyomtatvány, milyen kötelező elemei vannak, hogyan könyveljük?
3. cikk / 13 Közétkeztetési élelmezési kiadások áfája
Kérdés: GESZ jellegű oktatási szolgáltató intézmény vagyunk. A közétkeztetést igénybe veszik normatív támogatásban részesülő gyerekek is, 50%-os kedvezménnyel, vagy ingyenesen étkezőként, ami önkormányzat által finanszírozott, állami normatív támogatás. A közétkeztetés-elszámolásnál nyilvántartásunkban a bevétellel szembe tudjuk állítani a rá vonatkozó kiadásokat. Az áfabevallásunkban szerepeltetjük a kiszámlázott szolgáltatás befizetendő áfaösszegét, valamint az előzetesen felszámított áfa összegét arányosítással számítottan. Természetesen a befizetendő adó és az előzetesen felszámított adó nem egyezik meg teljes egészében. A bevallás időszakában hol befizetendő, hol visszaigényelhető adó (áfa) keletkezik. Kérjük szíves állásfoglalásukat megküldeni, hogy a közétkeztetési élelmezési kiadásokkal kapcsolatos előzetesen felszámított áfa visszaigénylése teljes egészében jogos lenne-e? Azaz a támogatási összeg és az ingyenes adagra való tekintet nélkül kell-e kiszámolni a visszaigényelhető áfaösszeget, vagy az általunk alkalmazott, arányos elszámolási gyakorlat a megfelelő?
4. cikk / 13 Melegétkeztetés
Kérdés: Intézményünk saját konyhát üzemeltet. Van-e lehetőség arra, hogy a munkavállalóknak a melegétkeztetés formájában juttatott bevételt "megossza" az alábbiak szerint: munkahelyi étkeztetés igénybevétele esetén 9000 Ft természetbeni juttatás, illetve 9000 Ft értékű melegétel-utalvány. Tehát van-e mód arra, hogy kedvezményes (25%) adókulccsal a munkavállalóknak havonta a melegétkeztetés formájában juttatott bevételt a fentiek szerint juttassa?
5. cikk / 13 Természetben nyújtott ellátásokat terhelő általános forgalmi adó könyvelése
Kérdés: Az önkormányzat által folyósított természetben nyújtott ellátásokat a megfelelő 58322. főkönyvi számokon mutatjuk ki. Kérdésünk, hogy amennyiben valamely ilyen jellegű kiadáshoz, azaz annak beszerzéséhez, megvásárlásához (pl. közköltséges temetés, közétkeztetés, gyógyszertámogatás stb.) áfa is kapcsolódik, azt az 58322. főkönyvi számlára kell könyvelni, vagy az 581211. Vásárolt termékek és szolgáltatások áfakiadásai számlán kell megjeleníteni?
6. cikk / 13 Melegétkezéssel kapcsolatos juttatás
Kérdés: Iskolánkban a közalkalmazottak az Szja-tv. szerinti 6000 Ft-os étkezési utalványt, vagy a 12 000 Ft-os melegétkezést kapják választásuk szerint. A melegétkezésnél vetődik fel pár kérdés. Iskolánk dolgozóinak a mellettünk lévő óvodában van lehetőségük kedvezményes étkezés igénybevételére. Van, aki igénybe veszi, van, aki nem (nem kötelező). Ha valaki igénybe veszi, akkor sem biztos, hogy a hónap minden napján. Ilyenkor az óvoda számlát állít ki a dolgozó nevére. Ha mindennap étkezik a dolgozó, akkor sem tudja igénybe venni a teljes 12 000 Ft-os keretet. A fennmaradó összegre hozhat-e számlát a munkavállaló? A számlának a munkáltató nevére vagy a munkavállaló nevére kell szólnia?
7. cikk / 13 Melegétkezés adókötelezettsége
Kérdés: Az önkormányzat köztisztviselői részére nyújtott étkeztetés (2007. évben 10 000 Ft) esetén napi egyszeri melegétkeztetés (azaz munkanaponként egy-egy adag) jár-e? Ha naponta több adagot vesz igénybe a köztisztviselő, akkor az a fölötti részt vendégétkezésként kell figyelembe venni?
8. cikk / 13 Munkahelyi étkeztetés
Kérdés: Amennyiben az intézményben (óvoda) melegétkeztetés van, kérhet-e a dolgozó melegétkezési utalványt az étkezési hozzájárulás helyett úgy, hogy a munkahelyén befizet az étkezésért, és azt fogyasztja?
9. cikk / 13 Melegétkeztetéshez nyújtott étkezési hozzájárulás
Kérdés: Önkormányzatunk dolgozói közül többen a 9000 forint összegű meleg étel fogyasztására biztosított étkezési hozzájárulást veszik igénybe. Az ételfogyasztásról készpénzfizetési számlát hoz a dolgozó a vendéglátóegységtől (az ország bármely területéről, ahol épp igénybe vette a szolgáltatást), mely az önkormányzat nevére szól, és tartalmazza a dolgozó nevét, valamint az ételfogyasztás összegét. Éves szinten a számlák összege nem haladja meg a 12x9000 forintos adómentes értékhatárt. Számla ellenében a dolgozónak házipénztárból kerül kifizetésre a számlán szereplő összeg. Helyesen járunk-e el, a fentiek alapján? Belső ellenőrünk szerint kizárólag utalvány formájában veheti igénybe a dolgozó a 9000 forint összegű melegétkeztetésre biztosított hozzájárulást, és csak olyan vendéglátóegységben étkezhet, amellyel az önkormányzatnak szerződése van. A vendéglátóegység részére történhet kifizetés a leadott utalványok alapján. Szerinte az általunk gyakorolt módszer adóköteles bevételnek minősül.
10. cikk / 13 Étkezési hozzájárulás adókötelezettsége
Kérdés: Az étkezési hozzájárulás után a 3% munkaadói hozzájárulást el kell-e számolni? És az APEH 0608 bevallásban személyhez kapcsolódóan be kell-e vallani?