Ingyenes használatban lévő önkormányzati épület rezsije

Kérdés: Hivatalunk a Játv. alapján ingyenesen, közhatalmi tevékenység végzésére átengedte a hivatal épületében lévő helyiségét, mivel az adott feladat ellátása kikerült a hivatal által ellátandó feladatok közül. Az üzemeltetési költségek megtérítésére megállapodást kötött az adott szervvel, mely keretében a fenntartási költségek (közüzemi díjak, szemétszállítás díja stb.) továbbszámlázásra kerülnek. A hivatkozott törvény 2. §-a rögzíti, hogy a feladat ellátását biztosító vagyontárgyak ingyenesen kerülnek a hatáskörök új gyakorlója kezelésébe. A 2. § (3) bekezdése rögzíti, hogy e tevékenységek (többek között a vagyontárgy ingyenes biztosítása) az Áfa-tv. 7. §-ának (1) bekezdése alapján közhatalmi tevékenységgel azonos megítélés alá esnek. Álláspontunk szerint a kötelezően állami használatba kerülő vagyontárgy biztosítása nem minősül bérletnek, így a továbbszámlázott üzemeltetési költségeket nem tekintjük járulékos költségnek, mivel nem bérletnek minősülő főszolgáltatáshoz kapcsolódnak. A fentiek alapján 27%-os áfakulccsal számlázzuk tovább a felmerült költségeket. Ebben az esetben a hivatalunk a közüzemi díjak továbbszámlázása során helyesen alkalmazta-e a szolgáltatások eredeti áfakulcsát?
Részlet a válaszából: […] A Játv. 2. §-a értelmében a települési önkormányzatok azon vagyona és vagyoni értékű joga, amely a jogszabály által meghatározott, átvételre kerülő államigazgatási feladatok ellátását biztosítja, 2013. január 1-jén – a feladat ellátásának időtartamára – az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 14.

Szolgáltatás díjának kiszámlázása

Kérdés: Több képviseletünkön az ingatlan üzemeltetését gazdasági társaság végzi, így a közüzemi díjakat, illetve a közös területek bizonyos költségeit a hivatal által használt hasznos alapterület arányában számlázzák tovább hivatalunknak. A szerződésben megfogalmazott "közös tulajdonban lévő részeket érintő egyéb javítási, karbantartási, felújítási jellegű költségek"-en belül szereplő karbantartási költségek alatt a gazdasági társaság a karbantartó bérét érti. Ezért a cég kiszámlázza "karbantartási költség" címén a hivatalnak a tb-járulékkal, munkaadói járulékkal, étkezési utalvány értékével és az eho-val megnövelt bruttó bér arányos részét úgy, hogy az szerepel nettó értékként a számlán, és erre még rászámolják a 20 százalék áfát. Helyes-e, hogy a kiszámított bérköltségre áfát számítanak fel? Milyen jogszabályi alapja van a számlázásnak? Ilyen esetben mi szerepeljen számlamellékletként, lehet-e bérösszesítőt mellékelni? 1.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő cég javítási, karbantartási, felújításiszolgáltatást nyújt, amely szolgáltatás ellenértékét kiszámlázza a kérdezőnek.Általánosan kijelenthető, hogy az ellenérték összege a felek közösmegállapodásán alapul. A szolgáltatást nyújtó az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.

Ingatlan-bérbeadás bevételeinek adóvonzata

Kérdés: Intézményünk magánorvosi tevékenység végzésére szakrendelő-helyiségeket ad bérbe. A bérleti szerződésben külön van meghatározva a bérleti díj és külön az üzemeltetési költség. Külön számla készül a bérleti díjról, és külön számlázzuk mint közvetített szolgáltatásokat a fűtést, világítást, víz- és csatornadíjat, mivel ezen szolgáltatásokat intézményünk is vásárolja. A fizetendő összeg kalkuláció alapján lett meghatározva, mivel önálló mérőórával nem rendelkeznek a helyiségek. A külön számlán szereplő közüzemi díjak felveszik-e az áfamentesen számlázott helyiségbérlet áfakulcsát?
Részlet a válaszából: […] ...esetben – tárgyi adómentességében. Ez azonban a kialakult joggyakorlat szerint csak akkor van így, ha a bérbeadó által továbbszámlázott közüzemi díj nem a mérőórán leolvasott tényleges igénybevételhez igazodik. Ha ugyanis a továbbszámlázandó közüzemi díj a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 2.