5 talált cikk a továbbszámlázás , nyilvántartás , szerződés , közüzemi díj kifejezésre

Kérdés: Tankerületünk 2017. január 1-jével átvette az iskolák működtetését az önkormányzatoktól. A működtetésre átvett iskolák vagyonkezelési szerződésében rögzítésre került, hogy a gyermek-étkeztetéshez, valamint a szünidei gyermekétkeztetéshez szükséges ingó és ingatlan vagyon az átvevő (tankerületi központ) részére nem került átadásra, azokat az önkormányzat a Gyvt. 21/A. és 21/C. §-aiban előírt kötelező feladatellátásának biztosítása céljából önállóan hasznosítja. A vagyonkezelési szerződés szerint a gyermekétkeztetéshez, valamint a szünidei gyermekétkeztetéshez kapcsolódóan a tálalókonyha vonatkozásában az ingatlanrészek használatának módját és az üzemeltetési költségmegosztást a felek különmegállapodásban rögzítik. A költségek továbbszámlázásával kapcsolatban kérdésként merült fel, hogy közvetített szolgáltatásról vagy használathoz kapcsolódó járulékos költségekről van szó?
– Az iskolák épülete önkormányzati tulajdonban maradt.
– A földhivatali bejegyzések szerint 1/1 arányban a tankerületi központ a vagyonkezelő.
– A tankerületi központ a bérbeadási tevékenységet a főszabály szerint áfamentesen végzi.
– Az átszámlázandó közüzemi díjak, hulladékszállítás, őrzés-védelem, vagyonbiztosítás, tűzvédelem vonatkozásában a szolgáltatóval szerződő fél a tankerületi központ, a számlák a központ nevére jönnek.
Amennyiben áfásan kell továbbszámlázni, a továbbszámlázott tételek áfáját levonásba helyezhetjük-e?

Kérdés: Az önkormányzat és az óvoda egy épületben működik. Nincs bérleti szerződés, az óvoda nem fizet bérleti díjat. Az önkormányzat és az óvoda is alanyi adómentes, 1-es adószámmal rendelkezik. Mérőóra nincs, százalékos arányban fizet az óvoda közüzemi díjat az önkormányzatnak. Szerződés kötése szükséges? A közüzemi számla óvoda felé számlázandó részét K335-re könyveljük. Ezt milyen áfatartalommal tegyük? A?számlázás a B403 "Közvetített szolgáltatások ellenértéke" rovaton könyvelődik alanyi adómentes megjegyzéssel, áfatartalom nélkül. Hogyan helyes a könyvelés?

Kérdés: Központi államigazgatási szerv vagyunk. 2011. január 1-jétől a vonatkozó kormányrendelet alapján a vagyonkezelésünkben lévő ingatlanokat térítésmentesen használatba adjuk más költségvetési szervek részére, és azokat ezt követően megosztva használjuk. A közös használatról üzemeltetési megállapodásokat kötöttünk, amelyben rögzítésre került a közüzemi kiadások területalapú megosztása is. Az üzemeltető költségvetési szervek kötelezettséget vállaltak arra, hogy az üzemeltetés költségeiből megelőlegezik a használatunkban maradó épületrészekre eső kiadásokat a szolgáltatóknak, majd továbbszámlázzák a részünkre. A hozzánk érkező számlák egy részében az eredeti szolgáltató számlájában szereplő áfamértéket használták a továbbszámlázó költségvetési szervek, míg máskor a "mentes" mérték szerepel a számlákon, annak ellenére, hogy a továbbszámlázó költségvetési szervek adószámának áfakódja minden esetben 2-es. Esetükben bérleti szerződésről nem beszélhetünk, hiszen az említett ingatlanok a mi vagyonkezelésünkben vannak. Milyen áfamértéket kell használni a továbbszámlázáskor? A továbbszámlázott távhőszolgáltatás esetében lehetőség van-e a kedvezményes 5%-os adómérték használatára, valamint az alanyi mentesen számlázott szolgáltatások és az áfa hatályán kívül eső tételek (pl.: elektromosáram-számlában szereplő szénipari szerkezetátalakítás díja) továbbszámlázásakor milyen áfamértéket kell szerepeltetni a számlákban?

Kérdés: Kinek kell továbbszámlázni a 30 százalékot? Feltétlenül a dolgozónak kell továbbszámlázni? Mi történik, ha az adóalany megalapozott nyilvántartással bizonyítani tudja, hogy a telefonszolgáltatást teljes egészében gazdasági tevékenységhez használta fel, azaz magáncélú beszélgetés nem fordult elő? Mi történik, ha az adóalany csak 20 százalékot tudott továbbszámlázni?

Kérdés: Hogyan kell a telefonszámlára vonatkozó 30 százalékos áfalevonási tilalmat alkalmazni? Ha az egyik vonalat teljes összegben továbbszámlázzuk, annak áfáját le lehet-e vonni, és csak a többi részre kell alkalmazni a 30 százalékos tiltást? A bejövő telefonszámláról a polgármesteri hivatal tevékenységéhez nem szükséges beszélgetések díjait – a dolgozók magánbeszélgetéseit – befizettetjük. Hogyan kell a telefonszámla áfáját kezelni? Hogyan kell feltüntetni az áfabevallásban?