12 cikk rendezése:
1. cikk / 12 Keresőtevékenység folytatása főállású anya által; határozott idejű közalkalmazotti jogviszony megszűnése GYES alatt
Kérdés: Főállású anya dolgozhat-e 40 órát hetente, vagy csak 30 órás lehet? Ha a GYES-en lévő anyának megszűnik a határozott idejű közalkalmazotti szerződése, meg kell szüntetni a jogviszonyát, és a ki nem vett szabadságát meg kell váltani (kifizetni)?
2. cikk / 12 Egészségügyi ágazati előmenetel
Kérdés: A 2003. évi LXXXIV. törvény (Eütev-tv.) 2. sz. melléklete vonatkozik-e az egészségügyi alapellátásban dolgozókra, pl. éjszakai ügyelet, védőnői szolgálat, iskolaorvosi szolgálat? Az orvosokat 2012-től érintő illetménynövekedés hogyan érinti a táppénzen, GYED-en vagy TGYÁS-on lévő orvost?
3. cikk / 12 Nők kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetősége
Kérdés: Intézetünk kormánytisztviselőket foglalkoztat. A kormánytisztviselők illetményére, illetve besorolására a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) vonatkozó részeit kell alkalmaznunk. Egyik kormánytisztviselőnk egy négygyermekes édesanya. Harmadik gyermekével GYES-en volt, mikor munkahelye megszűnt (1992-ben). Munkanélküli-ellátást igényelt, mivel nemsokára megszületett negyedik gyermeke, akire tekintettel GYÁS-t, GYED-et, GYES-t, majd pedig a gyermek nyolcéves koráig anyasági támogatást (járulékköteles volt) vett igénybe. Mivel a negyedik gyermek születésekor az édesanya nem rendelkezett foglalkoztatási jogviszonnyal, emiatt nyolc évet elveszít, amit ugyanúgy gyermekei nevelésével töltött el, mint más édesanyák, akiknek nem szűnt meg a munkahelyük. Jogosnak érezzük az édesanya felháborodását: az ő gyermekeibe fektetett munkája, energiája kevesebbet ér? Ráadásul ha ez annak idején tudható lett volna, a munkanélküli-ellátás helyett elvállalhatott volna egy képzettségének nem megfelelő munkát, ahonnan folytathatta volna a gyermeknevelési ellátások igénybevételét. Milyen jogorvoslati lehetőségei vannak az édesanyának, ha úgy érzi, hogy őt méltánytalanság érte? A munkáltatói jogkört intézetünkben a főigazgató gyakorolja. Van-e joga a főigazgatónak méltányosságból elfogadni a gyermekneveléssel eltöltött éveket?
4. cikk / 12 Felmentési idő és végkielégítés számítása ismételt felmentés esetén
Kérdés: Három község (GM, VE és VK községek) az alapfokú oktatási feladatokat közös fenntartású intézmény működtetésével látja el. A VE és a VK tagiskolákban foglalkoztatott dolgozók munkáltatója a GM Körzeti Általános Iskola. VK község tagiskolája 2003. évben a gyereklétszám csökkenése miatt megszűnt, az ebben a tagiskolában foglalkoztatott közalkalmazotti jogviszonyát a munkáltató 2003. június hónapban felmentéssel megszüntette, és részére az addigi közalkalmazotti jogviszonyok után a felmentési időre járó illetményt, valamint a végkielégítés összegét kifizette. Ugyanez a dolgozó 2003. 08. 26-án (időközi álláshely-megüresedés miatt) a VE tagiskolában közalkalmazotti jogviszonyt létesített. Munkáltatója ismét a GM Körzeti Általános Iskola lett. A VE tagiskolában tanulók létszáma 2011 szeptemberétől nem indokolja a tagiskola fenntartását, így az ott alkalmazásban lévő munkavállaló várhatóan ismét felmentésre kerül. Kérem szíves válaszukat, hogy ebben az esetben a felmentési idő megállapításához a munkáltatónak mely közalkalmazotti éveket kell figyelembe vennie, illetve hány hónap végkielégítés jár a dolgozónak!
5. cikk / 12 "Főállású anyaság" és fizetés nélküli szabadság
Kérdés: Köteles-e a munkáltató ún. "főállású anyaság" esetén a közalkalmazott részére fizetés nélküli szabadságot biztosítani?
6. cikk / 12 Felmentési idő számítása
Kérdés: Egyik dolgozónk 1992 előtti jogviszonya átszervezés és nem áthelyezés címén szűnt meg. A felmentési idő számításakor figyelembe lehet-e venni azt a jogviszonyt?
7. cikk / 12 Felmentési időre járó szabadság
Kérdés: Mennyi szabadság jár a felmentési idő 8 hónapjára, ha az 2005. szeptember 1-jén kezdődött és 2006. április 30-ig tartott? Egyébként a közalkalmazott tanár a teljes felmentési idő alatt dolgozott, majd még tovább megbízással, május-június hónapban. A szabadságot naptári időre vagy szeptembertől szeptemberig számítják?
8. cikk / 12 Közalkalmazott fizetés nélküli szabadsága
Kérdés: Közalkalmazott részére maximum 30 nap fizetés nélküli szabadság adható ki egyszerre, ami sem építkezéssel, sem idős szülő ápolásával vagy gyermekgondozással nem kapcsolatos. Ez csak akkor engedélyezhető, ha a rendes szabadságát már felhasználta az alkalmazott? Évente többször is engedélyezhető? Ezt a 30 napot naptári napokra vagy munkanapokra kell-e számolni? Ha a munkáltató többször is adhat ki fizetés nélküli szabadságot egy éven belül, akkor a fizetés nélküli szabadságot követheti-e betegszabadság, majd fizetés nélküli szabadság?
9. cikk / 12 Részmunkaidőben foglalkoztatott köztisztviselő szabadsága
Kérdés: Önkormányzatunknál dolgozik egy részmunkaidős köztisztviselő heti 30 órában úgy, hogy hétfőtől csütörtökig dolgozik, napi 7 és fél órát. Amikor két hét szabadságra megy, 4 vagy 5 nap szabadságot vesz ki? Csak szóbeli megállapodás alapján dolgozik 4 napot az 5 munkanap helyett. Más-e a helyzet, ha ez szerződésben van lefektetve?
10. cikk / 12 Juttatások a felmentési idő alatt
Kérdés: A közalkalmazotti jogviszonyt nyugdíjazás címén felmentéssel megszünteti a munkáltató, a felmentés teljes időtartamára mentesítve a munkavégzés alól, a felmentési időre járó bér kifizetésre került. A felmentési idő alatt állományba tartozik-e a dolgozó? Megilleti-e az egyhavi különjuttatás, ha a felmentési idő 2005. február végével jár le? A felmentési idő alatt történő illetményváltozás érinti-e a munkavállalót?
