10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Az egészségügyi szolgálati jogviszonyra vonatkozó szabályok
Kérdés: 1. Önkormányzat alkalmazásában álló közalkalmazott háziorvos a Kjt. és a 2020. évi C. törvény értelmében lehet-e vezető tisztségviselő egy gazdasági társaságban?
2. Az orvosi ügyeleti kötelező önkormányzati feladatot az önkormányzat szerződéssel átadta egy egészségügyi bt.-nek. Az önkormányzat alkalmazásában álló háziorvos az önkormányzatnál megbízási szerződéssel látja el az orvosi ügyeletet a megbízott bt.-nél, mely szolgáltatást az önkormányzat kiszámlázza a bt. felé. Szabályosan kötött-e megbízási szerződést az önkormányzat a közalkalmazottjával?
2. Az orvosi ügyeleti kötelező önkormányzati feladatot az önkormányzat szerződéssel átadta egy egészségügyi bt.-nek. Az önkormányzat alkalmazásában álló háziorvos az önkormányzatnál megbízási szerződéssel látja el az orvosi ügyeletet a megbízott bt.-nél, mely szolgáltatást az önkormányzat kiszámlázza a bt. felé. Szabályosan kötött-e megbízási szerződést az önkormányzat a közalkalmazottjával?
2. cikk / 10 Nyugdíjas foglalkoztatása önkormányzatnál Mt. hatálya alatt
Kérdés: Önkormányzatnál jelenleg foglalkoztatott, Mt. hatálya alá tartozó dolgozó nyugdíjba vonul. Nyugdíjasként szintén nem az Mt. hatálya alá tartozóként ugyanabban a munkakörben alkalmazható-e?
3. cikk / 10 Közalkalmazott orvossal megbízási szerződés kötése a munkakörével megegyező feladatra
Kérdés: Költségvetési intézményként az intézményünknél közalkalmazottként foglalkoztatott orvossal köthetünk-e vállalkozói vagy egyéb megbízási szerződést közalkalmazotti munkaidejét követően végzendő, közalkalmazotti munkakörével egyező orvosi tevékenység ellátására? Az Ávr. 42. §-át megsértjük-e, ha az Ávr. 51. §-ának (2) bekezdése alapján, amennyiben intézményünknél szemész közalkalmazott orvosunkkal vállalkozói vagy megbízási szerződést kötünk szintén szemészeti tevékenység ellátására (többletfeladatként), és a szerződésbe belefoglaljuk, hogy a közalkalmazotti kinevezésén túli időben ellátott feladatához kapcsolódó díjat teljesítésigazolást követően fizetjük ki, és ennek további feltétele, hogy közalkalmazotti munkakörébe tartozó feladatainak maradéktalanul eleget tegyen?
4. cikk / 10 Illetménynövekedésre jogosító további szakképesítés
Kérdés: Intézményünk (költségvetési szerv) a munkáltatója a helyi egészségügyi alapellátást ellátó védőnőknek, akik a Kjt. alapján vannak besorolva. Személyi anyaguk felülvizsgálatakor azt tapasztaltuk, hogy több védőnő főiskolai oklevelében – védőnőképzés főiskolai karon – az alábbi szövegezésű melléklet található:
"...főiskolai tanulmányainak keretében iskola- és ifjúsági védőnő képzésben részesült";
"...főiskolai tanulmányainak keretében családgondozó védőnő képzésben részesült."
Ezeket az okleveleket a 90-es években szerezték, és néhányuk – de nem mindenki – ez alapján százalékos illetménykiegészítésben részesül. Ezen oklevél melléklete megfelel-e a Kjt. 66. §-ának (2) bekezdése szerinti további szakképesítésnek, és ha igen, milyen képzettségi szinten? Továbbá az is kérdés, hogy szükséges-e ez a munkakör ellátásához, mivel a védőnőknek a 49/2004. (V. 21.) ESzCsM rendelet és a 266/1997. (IX. 3.) NM rendelet (területi és iskolai) főiskolai védőnői oklevelet ír elő kötelező iskolai végzettségnek, nem szükséges további képesítés.
"...főiskolai tanulmányainak keretében iskola- és ifjúsági védőnő képzésben részesült";
"...főiskolai tanulmányainak keretében családgondozó védőnő képzésben részesült."
Ezeket az okleveleket a 90-es években szerezték, és néhányuk – de nem mindenki – ez alapján százalékos illetménykiegészítésben részesül. Ezen oklevél melléklete megfelel-e a Kjt. 66. §-ának (2) bekezdése szerinti további szakképesítésnek, és ha igen, milyen képzettségi szinten? Továbbá az is kérdés, hogy szükséges-e ez a munkakör ellátásához, mivel a védőnőknek a 49/2004. (V. 21.) ESzCsM rendelet és a 266/1997. (IX. 3.) NM rendelet (területi és iskolai) főiskolai védőnői oklevelet ír elő kötelező iskolai végzettségnek, nem szükséges további képesítés.
5. cikk / 10 Rovatrend – közfoglalkoztatott bére és szocho
Kérdés: Közfoglalkoztatott bérének és szociális hozzájárulási adójának a kormányhivatal által meg nem térített részét, de legfeljebb 15%-át a költségvetési intézmény az önkormányzat részére megállapodás alapján számlázza. Milyen rovatra és milyen COFOG-ra javasolják könyvelni a gazdasági eseményt?
6. cikk / 10 Képernyő előtti munkavégzés
Kérdés: Oktatási intézményben heti 10 órás részmunkaidőben (heti 2 alkalommal 5-5 óra) foglalkoztatott könyvtáros, aki mellesleg ugyanitt megbízási jogviszonyban heti 6 órában számítástechnikát tanít, főfoglalkozásként egy másik intézményben oktat, megilleti-e a könyvtárosi munkakörben foglalkoztatása után a képernyő előtti munkavégzéshez az éles látást biztosító védőszemüveg? Ha megilleti, mi módon fizethető ki a munkáltató nevére kiállított számla után a költségtérítés: 100%-ban, vagy a munkaidő arányos részével 25%-ban? Ha a dolgozó saját nevére szól a számla, és a munkaviszonyok alapján arányosítani kell, kérheti-e ugyanazon számla után a főfoglalkoztatójától is a 75%-os költségtérítést (amennyiben mindkét helyen eléri a napi 4 órás képernyő előtti munkavégzést)?
7. cikk / 10 Korkedvezményes nyugdíjra való jogosultság
Kérdés: 1954-ben születtem, 1972. július 1-jétől közalkalmazottként dolgozom az egészségügyben. 1975. szeptember 30-tól 2007. május 23-ig napi 8 órából 3 órát röntgenasszisztensként tevékenykedem. Ezek a röntgenasszisztensként eltöltött évek miben játszanak szerepet a nyugdíjazásomkor?
8. cikk / 10 Jegyző jogviszonyának megszüntetése
Kérdés: Kinevezett jegyzőnk 2005 júniusától GYES-en van, előreláthatólag 3 évig, munkaviszonya 1996-ban létesült, előzőleg költségvetési szervnél dolgozott közalkalmazottként, és áthelyezéssel került a Ktv. hatálya alá. Ebben az évben körjegyzőséget hozunk létre a szomszédos községgel. Jegyzőnknek is lehetősége lesz a körjegyzői állás megpályázására. Amennyiben nem él ezzel a lehetőséggel, fizethető-e számára végkielégítés? Ha igen, a közalkalmazotti munkaviszonyát is figyelembe kell venni? Mikor kell a végkielégítést kifizetni (a körjegyzőség megalakulásakor, vagy a GYES lejártakor)?
9. cikk / 10 Közalkalmazott illetménypótléka
Kérdés: Az 1/2000. Korm. rend. alapján létszámarányosan 2 fő osztályvezető ápolót kellene foglalkoztatnunk, melyből az egyik vezető, a másik helyettes. Pótlékaikkal kapcsolatban adódik a kérdés, hogy helyes-e, ha munkahelyi pótlék címén 22 680 Ft-ot, vezetői pótlék címén 28 350 Ft-ot, összesen 51 030 Ft-ot állapítunk meg mindkét osztályvezető ápolónak külön-külön?
10. cikk / 10 Szakértői tevékenység
Kérdés: Az igazságügyi szakértői tevékenység 2003. január 1-jétől kikerült az áfakörből. Ez azt jelenti, hogy a nyomozó hatóság, bíróság, más hatóság által kirendelt szakértők díjait ezentúl csak számla ellenében lehet kifizetni, a díjjegyzék nem elegendő? Mi a szakértő státusa az áfa szempontjából? Mely esetben állítja ki a számlát az intézet, és mikor az alkalmazásában álló szakértő? Mi a szakértői díjról kiállított számlán a teljesítési időpont, mivel a szakértés időpontjában a díj még nem ismert, arról az eljáró hatóság később hoz határozatot? Lehet-e gazdasági társasági formában folytatni a szakértői tevékenységet?