5 cikk rendezése:
1. cikk / 5 Nők kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetősége
Kérdés: Intézetünk kormánytisztviselőket foglalkoztat. A kormánytisztviselők illetményére, illetve besorolására a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) vonatkozó részeit kell alkalmaznunk. Egyik kormánytisztviselőnk egy négygyermekes édesanya. Harmadik gyermekével GYES-en volt, mikor munkahelye megszűnt (1992-ben). Munkanélküli-ellátást igényelt, mivel nemsokára megszületett negyedik gyermeke, akire tekintettel GYÁS-t, GYED-et, GYES-t, majd pedig a gyermek nyolcéves koráig anyasági támogatást (járulékköteles volt) vett igénybe. Mivel a negyedik gyermek születésekor az édesanya nem rendelkezett foglalkoztatási jogviszonnyal, emiatt nyolc évet elveszít, amit ugyanúgy gyermekei nevelésével töltött el, mint más édesanyák, akiknek nem szűnt meg a munkahelyük. Jogosnak érezzük az édesanya felháborodását: az ő gyermekeibe fektetett munkája, energiája kevesebbet ér? Ráadásul ha ez annak idején tudható lett volna, a munkanélküli-ellátás helyett elvállalhatott volna egy képzettségének nem megfelelő munkát, ahonnan folytathatta volna a gyermeknevelési ellátások igénybevételét. Milyen jogorvoslati lehetőségei vannak az édesanyának, ha úgy érzi, hogy őt méltánytalanság érte? A munkáltatói jogkört intézetünkben a főigazgató gyakorolja. Van-e joga a főigazgatónak méltányosságból elfogadni a gyermekneveléssel eltöltött éveket?
2. cikk / 5 Önkormányzattal közalkalmazotti jogviszonyban állók tekintetében a munkáltatói jogkör gyakorlása
Kérdés: Az önkormányzatok igazgatási tevékenysége és a szociális étkeztetés szakfeladaton lévő 1-1 fő közalkalmazott takarítónő kéri 40 év munkaviszonyra tekintettel munkaviszonya megszüntetését (lemondással vagy közös megegyezéssel). A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 83/A. § (1) bekezdése alapján az önkormányzattal közalkalmazotti jogviszonyban állók esetében – a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény eltérő rendelkezése hiányában – a kinevezés és felmentés, a fegyelmi eljárás megindítása, a fegyelmi büntetés kiszabása és az állásból való felfüggesztés a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik, az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja. A fenti esetekben a polgármesternek nem kell a képviselő-testület döntését kérni az ügyben, hanem elfogadhatja a lemondást, illetve hozzájárulhat a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszűnéséhez? A két álláshelyet be szeretnénk tölteni. E két állás betöltésére pályázatot kell kiírni a Kjt. 20/A. § (1) bekezdése alapján, vagy nem kötelező ez? Ha pályázat kiírása szükséges, akkor erről a képviselő-testület dönt? A kinevezésük a Kjt. 83/A. § (1) bekezdése alapján pedig szintén a képviselő-testület hatáskörébe tartozik (akkor is, ha nem kell pályázatot kiírni az állás betöltésére)?
3. cikk / 5 Munkáltatói jogutódlás
Kérdés: Megyei fenntartású szociális intézményben dolgozunk. 1. Fenntartónk a fenntartása alá tartozó szociális intézményeket közös irányítás alá kívánja vonni ez év július 1-jétől. A jelenlegi intézmények jogutódlással megszűnnek, helyettük új intézmény jön létre 2009. július 1-jétől. Közalkalmazottként dolgozunk, a garantált illetményen túl munkáltatói döntésen alapuló kiegészítést is többen kapunk. A jogutódlással történő megszűnés esetén bérünk hogyan alakulhat, elvehetik-e a munkáltatói döntésen alapuló kiegészítést? (Munkakör-változások feltehetőleg előfordulnak majd.) 2. További kérdésünk, hogy az összevonással kapcsolatosan a prémiumévekre jogosult munkatársaink részére ezt a lehetőséget fel lehet/kell-e ajánlani? Két kollégánk szívesen élne ezzel a lehetőséggel (egyéb feltételek fennállnak). Úgy tudjuk, hogy a fenntartó álláspontja szerint ez nem lehetséges a szakszervezetekkel (2008. dec. 18) történt megállapodás miatt: "...felhívják a fenntartókat és munkáltatókat arra, hogy 2009-ben ne csökkentsék a közalkalmazottak létszámát..." A prémiumévek programba történő bekapcsolás során tényleges létszámcsökkenés, elbocsátás nem merül fel, hiszen a dolgozók munkaviszonya továbbra is fennáll. A megállapodás ezt is tartalmazza: "Az átszervezésekkel esetlegesen együtt járó létszámváltozások jogszabályi megakadályozására a kormány nem lát lehetőséget..."
4. cikk / 5 Közszolgálati jogviszonyban töltött idő
Kérdés: Be lehet-e számítani a közszolgálati jogviszonyban töltött időbe a fizetési fokozat megállapításánál egy önkormányzat jegyzője esetében az 1998. január 1-jét megelőző katonai kollégiumi (középiskolai) és katonai hallgatói (főiskolai) viszonyban töltött időket, amelyeket a rendvédelmi dolgozóknál beszámítanak a szolgálati időbe?
5. cikk / 5 Anyakönyvvezető ruházatiköltség-térítése
Kérdés: Kötelezi-e valamilyen jogszabály az önkormányzatot, hogy a nem főállású anyakönyvvezetőnek (egyébként szociális előadó) a köztisztviselőket megillető ruházatiköltség-térítésen felül további ruházatiköltség-térítést fizessen?