26 cikk rendezése:
1. cikk / 26 Egészségügyi szolgálati jogviszony
Kérdés:
1. Egészségügyi szolgálati jogviszonyba szeretnénk felvenni egy dolgozót, heti 6 órás részmunkaidőben foglalkoztatva (ezt a 6 órát heti egy napon dolgozza le). A részére járó szabadságokat hogyan kell helyesen kiírni, illetve számolni? Órában kell nyilvántartani? Mi lenne a törvényes módja? 2. Egészségügyi szolgálati jogviszonyban, 40 éves szolgálati elismeréshez beszámítható-e az egyéni vállalkozóként vagy más vállalkozási formában végzett (ugyancsak orvosi) tevékenység?
2. cikk / 26 Szabadság egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén
Kérdés: Közalkalmazott munkavállalóink 24/48 órás beosztással dolgoznak. Előző évről jelentős mértékű szabadságuk maradt bent, mivel ők nincsenek a hét minden napjára beosztva. Hogyan kell helyesen eljárni?
3. cikk / 26 Szakképzés rendszerének átalakítása
Kérdés: Hogyan változik 2020-tól a szakképzési rendszer?
4. cikk / 26 Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén szabadság nyilvántartásának és kiadásának módjai
Kérdés: Teljes munkaidős közalkalmazott orvos a heti munkaidejét 4 nap alatt dolgozza le: hétfő 10 óra, kedd 8 óra, szerda 9 óra, csütörtök 10 óra. Mennyi szabadság illeti meg napban és órában? Szabadsága napján mennyi óra távollétet rögzítsünk neki?
5. cikk / 26 Közalkalmazotti jogviszony létesítésének feltételei 2014. július 1-jétől
Kérdés: Köznevelési intézmény vagyunk, úgy tudjuk, hogy 2014. július 1-jével esetünkben megváltoznak a büntetlen előélet igazolására vonatkozó előírások. Hogyan, milyen tartalommal kell ezt követően megkérni az erkölcsi bizonyítványokat?
6. cikk / 26 Havibéres munkavállaló egy órára járó alapbérének kiszámítása, távollétidíj-számítás, szabadságkiadás 2013. augusztustól
Kérdés: Hogyan változnak 2013. augusztus 1-jétől az egy órára járó alapbér és a távolléti díj számításának szabályai? Amennyiben valaki részére rendkívüli munkavégzést rendel el a munkáltató, hogyan kell kiszámolni a rendkívüli munkavégzés ellenértékét? Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadásánál kétféleképpen is lehet majd számítani a szabadságot, a régi módszer szerint és órában is?
7. cikk / 26 Távolléti díj számítása és az arra vonatkozó várható módosítás
Kérdés: Segítségüket szeretném kérni távolléti díj számításával kapcsolatban. Általános, 8 órás munkarend esetén, havibér mellett lehetséges-e, hogy ha olyan hónapban megyek szabadságra, amelyben 174-nél kevesebb a ledolgozandó munkaórák száma, akkor kevesebb pénzt kapok, mintha dolgoznék, tekintettel arra, hogy az egy napra eső távolléti díj az alapbér osztva 174-gyel és szorozva 8-cal? Abban a hónapban, amikor szabadságra megyek, az alapbért és a távolléti díjat is 174-gyel való osztással állapítják meg? Így egyes hónapokban "kevésbé éri meg szabadságra menni". Ha ez jelenleg így van, várható-e jogszabály-módosítás? A havi alapbér megállapításánál is alkalmazni kell a 174 órával történő osztás szabályát?
8. cikk / 26 Közalkalmazott vezetők 2011. évi szabadsága
Kérdés: A 2011. évi változások következtében hogyan alakult a magasabb vezetők szabadsága a közoktatási intézményekben?
9. cikk / 26 Közalkalmazott szabadságának megállapítása
Kérdés: Pótszabadság kiszámításánál közalkalmazott esetén a Kjt. 57. §-át vagy az Mt. 131. §-át kell alkalmazni? A konkrét eset: 53 éves dolgozót alkalmazunk konyhalányként. Az összes ledolgozott ideje 16 év. A Kjt. szerint az A6-ba sorolom be. Szabadsága így 20 nap alap- + 6 nap pótszabadság lehet. Az Mt. szerint viszont 45 év felett 30 nap illeti meg. Ebben az esetben melyik törvény vonatkozik a közalkalmazottra?
10. cikk / 26 Gyermek születése esetén a szabadságba beszámítható időtartamok
Kérdés: 2008. 06. 07-én szültem, itthon akarok maradni három évig a gyerekkel, két gyerekem van. Pedagógusként dolgoztam. Mennyi szabadság jár nekem így három évre?
