9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Bölcsődei dolgozó besorolása
Kérdés: Bölcsődében dolgozó kisgyermeknevelőnk jogviszonya intézményünkben 2019 januárjában kezdődött. Feladatát kezdetben középfokú végzettséggel látta el, és mivel közalkalmazotti jogviszonnyal addig nem rendelkezett, E/1 kategóriába került besorolásra. Dolgozónk 2020 júliusában megszerezte diplomáját, ezáltal pedagógusi besorolásba került. Az Ép. rendelet 6. §-ának (3) bekezdése alapján, mivel rendelkezett korábbról más munkáltatótól szerzett, több mint 6 év munkaviszonnyal, Pedagógus I. fokozatba kerülhetne besorolásra. A Kjt. alapján a pedagógusok fizetési fokozatának megállapításakor a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt kell figyelembe venni (a törvény felsorolja, mi tekinthető közalkalmazotti jogviszonynak). Ped. I. kategóriába a legalább 3 év közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező dolgozó kerülhet a pedagógus-bértábla alapján. Jelölt dolgozónk közalkalmazotti jogviszonnyal korábban nem, intézményünkben is csupán 1 év 8 hónapja rendelkezik, így ennek alapján nem tudjuk Ped. I. kategória alá besorolni. Kérnénk szíves segítségüket a dolgozó besorolásával kapcsolatban.
2. cikk / 9 Óvodapedagógusok besorolása
Kérdés: Hogyan kell besorolni az óvodapedagógusokat? Az egyik dolgozó 1999. 10. 04-től 2001. 06. 30-ig gondozónő beosztásban dolgozott, 2008. 12. 01-től 2009. 03. 31-ig közhasznú, közcélú foglalkoztatott volt. 2013. 09. 01-től óvodapedagógusként dolgozik intézményünknél. Diplomáját 2013. 11. 04-én szerezte meg. A másik dolgozónk 1999. 03. 01-től 2012. 02. 12-ig gyógypedagógiai asszisztensként dolgozott. 2012. 02. 13-tól dolgozik intézményünknél óvodapedagógusként. Diplomáját 2013. 10. 22-én szerezte meg. Kell-e gyakornoki időt meghatározni?
3. cikk / 9 Pedagógus I. fokozatba soroláshoz szükséges szakmai gyakorlat
Kérdés: Az érintett 2011. június 21-én sikeres államvizsgát tett (óvodapedagógus). A diploma azonban a nyelvvizsga hiánya miatt nem került kiadásra. Arra a sikeres nyelvvizsgát követően, 2014. július 2-án került sor. Az érintettet 2011. 08. 15.-2012. 05. 31-ig óvodapedagógusként foglalkoztatták, majd 2012. 06. 01-től (jelenleg is) pedagógiai asszisztensként E2-be sorolva. 2014. 09. 01-től óvodapedagógus munkakörben kerülne továbbalkalmazásra heti 20 órában vagy heti 40 órában. Hogyan kellene besorolni (gyakornok, pedagógus I.; melyik fokozatában eltöltött évek alapján), milyen kitételeket kellene a szerződésében kikötni? Alapítványi óvodában foglalkoztatják jelenleg, de átkerülhet egyházi fenntartásúba vagy önkormányzatiba.
4. cikk / 9 Napközis foglalkozást is tartó gyógypedagógus kötelező óraszáma, pótléka
Kérdés: Iskolánkban gyógypedagógust is foglalkoztatunk. Módosítottuk az alapító okiratot, integrált iskola lettünk. A gyógypedagógust 18 órában a napköziben foglalkoztatjuk, nevelőtanári diplomája is van. A napköziben a gyermeklétszám 33 fő. A napközis tanár kötelező óraszáma 23, a gyógypedagógusé 21. Jelenleg 5 tanulóval foglalkozik a gyógypedagógus összesen heti 8 órában (egyéni foglalkozás). Így a túlórák száma heti 3 óra. A rehabilitációs órák száma viszont menet közben egyre több lesz, hiszen a rászorulók száma is nő. Kérdésem az, hogy mennyi így a tanár kötelező óraszáma, illetve kell-e, lehet-e átlagot számolni a kétféle óraszám alapján? Hogyan vegyük figyelembe a növekvő rehabilitációs óraszámokat? Jár-e a dolgozónak a gyógypedagógiai pótlék?
5. cikk / 9 Gyógypedagógiai pótlék
Kérdés: Tagintézményünkben dolgozó tanító 2008 januárjában megszerezte a logopédus diplomáját, azóta logopédusként is foglalkoztatjuk. Melyik pótlék adható számára? A különleges szakértelmet igénylő munka pótléka, vagy a gyógypedagógiai pótlék? Logopédusként 7 órában, magyartanárként 8 órában és napköziben 6 órában foglalkoztatjuk.
6. cikk / 9 Közoktatás-vezetői szakvizsgával rendelkező tanár átsorolása
Kérdés: Önkormányzati fenntartású általános iskolában tanító magyar-könyvtár szakos főiskolai végzettséggel rendelkező kolléganő kiegészítésként "C" típusú nyelvvizsgának megfelelő német műveltségi területen tanítóképző főiskolán, valamint közoktatás-vezetői szakirányú szakon végzett. A közoktatás-vezetői szakvizsgához az intézmény nem járult hozzá, azt GYES ideje alatt végezte el. Kéri a közoktatási törvény 128. § (8) bekezdése alapján a "G" fizetési osztályba való átsorolását. Munkaköréhez (magyar-német tanár) a közoktatás-vezetői végzettség nem szükséges, mivel munkáját beosztott pedagógusként végzi. Szeretnénk megtudni, hogy kérése jogos-e, van-e törvényi kötelezettség arra, hogy az ő esetében az átsorolás feltétlenül megtörténjen?
7. cikk / 9 Közalkalmazott besorolása
Kérdés: I. Általános iskolai kollégiumban gyermekfelügyelő munkakörben dolgozó közalkalmazottak önerőből főiskolai végzettséget szereztek, a munkakörük a jövőben nem változik. Jelenleg egyikük E kategóriába van besorolva, ő óvodapedagógusi, míg a másik jelenleg D kategóriába van sorolva, és tanári diplomát szerzett. Át kell-e sorolni a dolgozókat az új, magasabb iskolai végzettségüknek megfelelően? II. Tanár munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott saját erejéből magasabb fizetési kategóriára jogosító többletvégzettséget szerez (pl. egyetem vagy szakvizsga), de munkaköre, ellátott feladata változatlan. Megtagadhatja-e a fenntartó a többletbérköltség finanszírozását?
8. cikk / 9 Közalkalmazott besorolása
Kérdés: Egyetemi végzettségem van, de szakközépiskolában gépírásból is érettségiztem. Művelődésszervező és kulturális menedzser a beosztásom, munkám során használok számítógépet, vagyis a gépírást. A gépírásért jár-e nekem a "további szakképesítés utáni" 5%?
9. cikk / 9 Közalkalmazotti illetménynövekedés
Kérdés: Középiskolában gazdasági vezetőként dolgozom, végzettségeim: számítástechnikai folyamatszervező (középfokú), mérlegképes könyvelő (felsőfokú), közgazdász (főiskolai). Besorolásom – főiskolai végzettségem miatt – az "F" kategóriába tartozik. Jár-e a mérlegképes könyvelői végzettségemre tekintettel további szakképesítés címén illetménynövekedés, mivel megítélésem szerint ezt a munkaidőm 10%-ánál nagyobb mértékben hasznosítom?