Bankszámlák közötti átvezetés

Kérdés: Önkormányzatunk több számlaszámmal rendelkezik. Többször előfordul, hogy az ügyfelek téves számlaszámra utalnak, ezeket a bevételeket át kell vezetnünk a helyes bankszámlára. Helyesen járunk el abban az esetben ha az éven túli befizetést a K355-ös rovaton könyveljük mint kiadás, és a bevételi oldalon a helyes bevételi rovatra tesszük? Az Áhsz. 15. mellékletében írja [K355 b)], hogy a működési bevételek között elszámolt bevételek bármely okból, a bevétel elszámolását követő években történő visszafizetését a K355-ös rovatra kell tenni. De ezeket a bevételeket nem a befizetőknek utaljuk vissza, hanem egy másik számlára vezetjük át, ahol a helye van (pl. behajtásidíj-számlára fizetnek be az ügyfelek, és ezeket a befizetéseket a lakbérszámlára kellett volna). Átvezetésként nem szeretnénk kezelni, mert akkor nem fog megjelenni mint konkrét bevétel (B4...).
Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. 54/B. §-ának (2) bekezdése szerint a költségvetési számvitelben a bevételek és kiadások téves rovaton történő nyilvántartásba vétele a mérlegkészítés időpontját követően, a jogszabályban meghatározott szervek által feltárt hibák javításai kivételével,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Üzemeltetési költségek áthárítása

Kérdés: Önkormányzati hivatal és a kormányhivatal közös használatában van a hivatal egyik ingatlana, melynek üzemeltetője a hivatal, használója a kormányhivatal, amely üzemeltetési megállapodás alapján viseli a felmerülő üzemeltetési, fenntartási és javítási költségek rá eső részét az ingatlan tekintetében. A költségek a használt terület arányában átszámlázásra kerülnek. Továbbá átadásra került a kormányhivatal részére egy gépjármű, amelynek a felelősségbiztosítását, casco biztosítását, cégautóadóját a kormányhivatal mint üzembentartó, használó fizeti az átszámlázás alapján. Az ingatlant mint parkolót használja közösen a hivatal és a kormányhivatal. A parkoló megközelíthetősége érdekében úthasználati díjat fizet a hivatal egy külső szervezet részére. A külső szervezet a számlában nem számít fel áfát, mivel a szervezet az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontja szerint mentes az adó alól a tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel az ingatlan (ingatlanrész) bérbeadása, haszonbérbe adása. A hivatal az adókötelessé tételt választotta ugyan az ingatlan-bérbeadásra, de a kormányhivatal az ingatlanrész használatáért bérleti díjat nem fizet, csak a közösen használt ingatlan költségeit osztják meg. Az Áfa-tv. 86. §-ának (2) bekezdése értelmében: "Az (1) bekezdés l) pontja nem alkalmazható: ... b) a közlekedési eszköz elhelyezésének, parkolásának biztosítását szolgáló bérbeadásra." A polgármesteri hivatal az általános áfaszabályok szerint adózik, az ingatlan bérbeadását adókötelessé tette. Milyen módon kell átszámláznia az üzemeltetési költségeket a hivatalnak a kormányhivatal felé, üzemeltetési költségként, illetve közvetített szolgáltatásként? Az átszámlázást milyen áfakulcs felszámításával teheti meg, ha a fentiek alapján ezen ügylet közvetített szolgáltatás, illetve milyen áfakulccsal, ha szolgáltatásnak minősül? Válaszukban szíveskedjenek kitérni az áfa felszámítása nélkül bejövő úthasználati díj, a használatba adott gépjármű cégautóadója és a felelősség, illetve a cascodíjak átszámlázásáról! A közvetített szolgáltatás továbbszámlázásáról a Költségvetési Levelek 317. számában, az 5634., és a Költségvetési Levelek 311. számában, az 5521. számú válaszban a továbbszámlázás esetén eltérő áfatartalmat írnak, az egyikben, ha az önkormányzat áfás, akkor mindent 27%-os áfatartalommal kell továbbszámlázni. A másik válaszban azt írják, hogy azzal az áfatartalommal, amivel a bejövő számlát kapja az önkormányzat. Kérem a fenti eset alapján a pontosítást!
Részlet a válaszából: […] ...időtartamára – az állam ingyenes használatába került. Ezen ingyenes használatba adás az Áfa-tv. 7. §-ának (1) bekezdése szerinti közhatalmi tevékenységgel azonos megítélés alá esik.Az Áfa-tv. 259. §-ának 4. pontja szerint az Áfa-tv. alkalmazásában bérbeadás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.

Egyéb tárgyieszköz-értékesítés

Kérdés: Felsőoktatású intézményünkhöz a tavalyi évben befolyt egyéb tárgyieszköz-értékesítés címén egy összeg, melyet az idei évben szeretnénk elszámolni teljesítésként. A tavalyi évben nem kértük meg az előirányzat engedélyezését, viszont a mérleg a kincstár és a fenntartó részéről elfogadásra került. Az idei évben szerettük volna az előirányzat engedélyének megkérését, amelyet nem kaptunk meg. Ebben az esetben elszámolhatjuk-e a B53. teljesítés rovatán ezen összeget?
Részlet a válaszából: […] Az Ávr. 35. §-ának (1) bekezdése alapján a költségvetési szerv közhatalmi bevételek, működési bevételek és felhalmozási bevételek, költségvetési bevételi előirányzatok eredeti vagy – ha a bevételek tervezettől történő elmaradása miatt csökkentették –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 15.