3 talált cikk a munkakör , végrehajtás , nyugdíj , munkavállaló , közoktatás kifejezésre

Kérdés: A 146. számukban olvastam, hogy a technikai dolgozókat nem csak "A" fizetési osztályba lehet besorolni. Én 8 évet dolgoztam le egy munkahelyen, és úgy tűnik, hogy végig rossz fizetési osztályba besorolva dolgoztam mint konyhalány. 2000 augusztusában léptem be az intézménybe, mint nyugdíjas munkavállaló (közalkalmazott), és 2008. december 31-ével végleg nyugdíjba vonultam. Szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezem (mint varrónő), és van még mellette könyvelői végzettséget igazoló oklevelem is. Érettségim nincs. Az lenne a kérdésem, hogy milyen kategóriába kellett volna engem besorolni? Ha nem jó kategóriába soroltak be, akkor mit tehetek? Annyit tudok, hogy a munkajogi elévülési idő 3 év. Ez pontosan mit jelent az én esetemben? Kérhetem-e azt, hogy vizsgálják felül a régi besorolásomat, és ha igen, akkor meddig kötelesek kártérítésre és milyen összegben? Sajnos mint folyamatosan működő intézmény a hétvégeken is kellett dolgoznunk, arra sem járt semmilyen pótlék. A tudomásomra jutott, hogy azoknak, akik még ott dolgoznak, felülvizsgálják az ügyüket.

Kérdés: A 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet tartalmazza a Gyermek- és Ifjúságvédelmi Intézmények pedagógus munkaköreit. E rendelet alapján ez idáig kiadásra került a pedagógusigazolvány. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról rendelkező 229/2009. (X. 16.) Korm. rendelet 2009. október 31-től módosította a szabályokat. Az új rendelkezést úgy értelmezzük, hogy intézményünknél a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatnál pedagógus munkakörben foglalkoztatottak ezentúl nem jogosultak pedagógusigazolványra. Kérdésünk, hogy jár-e pedagógusigazolvány az érintett munkavállalóknak, és a régi formátumú igazolványokat lehet-e érvényesíteni?

Kérdés: Az előző tanévben a közalkalmazott teljes állásban volt egy kulturális intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban. 2009. szeptember 1-jétől három zeneiskolában tanít. A tanároknak heti 22 óra megtartása jelenti a 40 órás munkahetet. Az egyik iskolában félállásban, heti 11 órára alkalmazzák, egy másikban heti 8, a harmadikban hetente 5 órát tart. Ez összesen heti 24 óra. Minden intézmény megfizeti a jogszabály szerinti járulékot, a béréből is levonásra kerülnek előírás szerint. Művésztanár lévén több együttesben is fellép, egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik. Amikor egy munkahelyen volt 36 órában közalkalmazotti jogviszonya, akkor ilyen időtartamú foglalkoztatás után adófizetési kötelezettsége kisebb volt, mert "másodállásban" végezte vállalkozását. Kérdések: 1. Ha több részmunkaidős foglalkoztatásból "áll össze" egy teljes közalkalmazotti státusznyi foglalkoztatás, akkor a magánvállalkozást adózás szempontjából ez hogyan érinti? Ugyanolyan járulékfizetési kötelezettség illeti-e a vállalkozót, ha egy főállású helyen van legalább 36 órában foglalkoztatva, mint ha több helyen összesen legalább 36 órában történik a foglalkoztatása? 2. Maradhat-e ezek után is "másodállásban" a vállalkozó, vagy főállású vállalkozóvá kell válnia? 3. Összeszámíthatók-e a három helyről a jogviszonyai? Pl.: Betegség esetén arányosan mindhárom helyről számíthat táppénzre? 4. A félállású – őt legnagyobb óraszámban alkalmazó – munkahelyről kaphat csak béren felüli juttatásokat (étkezési utalvány, utazási kedvezmény, szakirodalom-vásárlási hozzájárulás), vagy a többi intézményben is? 5. Amiatt, hogy különböző helyeken dolgozik részmunkaidőben, éri-e hátrány a nyugdíj megállapításkor? Valamennyi jogviszony beszámít a – jelenleg érvényes – nyugdíjszámítási alapjába?